2016. november 30., szerda

Szakítás

Tegnap az üzletben voltam, amit korábban Barkának hívtak. Nagy mellénnyel állítottam be, elég sok mindent akartam vásárolni, de pont azokból éppen nem volt...azonban beleszerettem egy színkombinációba, és persze rögtön egy pulóvernyi belemászott a kosaramba, csak itthon kezdtem el gondolkodni, mi is legyen belőle...
Persze mindebből újfent egy beszélgetés kerekedett abból, hogy mennyire vagyok fonalfüggő (nagyon), és mennyire zavar ez engem. A beszélgetést meg egy mondattal zártam le...

Egyszer egy pasival azért szakítottam, aki (amellett, hogy sárga virágot hozott, és keserűcsokit) megkérdezte, hogy tényleg szükségem van-e ennyi fonalra...

1 megjegyzés:

Ilona írta...

Nem is lenne jó társ, aki a boldogságtól fosztja meg a másikat.