Szakítás

Tegnap az üzletben voltam, amit korábban Barkának hívtak. Nagy mellénnyel állítottam be, elég sok mindent akartam vásárolni, de pont azokból éppen nem volt...azonban beleszerettem egy színkombinációba, és persze rögtön egy pulóvernyi belemászott a kosaramba, csak itthon kezdtem el gondolkodni, mi is legyen belőle...
Persze mindebből újfent egy beszélgetés kerekedett abból, hogy mennyire vagyok fonalfüggő (nagyon), és mennyire zavar ez engem. A beszélgetést meg egy mondattal zártam le...

Egyszer egy pasival azért szakítottam, aki (amellett, hogy sárga virágot hozott, és keserűcsokit) megkérdezte, hogy tényleg szükségem van-e ennyi fonalra...

Együltömben

Együltömben kötöttem meg az új pulcsi vállrészén a mintát...

Legalábbis, ha hívhatjuk együltében-nek azt, hogy este leültem az ágyamba, kötöttem, miközben TV-t néztem, elaludtam, majd reggel ébredés után még pár órát kötöttem, anélkül, hogy a fent említett ágyat elhagytam volna...

Új játékom...

Az van nekem...

Annyira megszerettem a Flora fonalat, hogy amint befejeztem a macsekos sapkát, rögtön valami újba kezdtem...

Poncsó fonalfogyókúrán

Ugyan nem jelentettem be hangosan, az év elején fonalfogyókúrára fogtam magam (Rendes fogyókúrára is kellene, de az egy másik történet).

Tudom, hogy szürreális mennyiségű fonalam van, és elérkezett a pont, amikor... Ó, nem zavar engema  sok fonal, nem is frusztrál, de most már tényleg nem tudom hova tenni. A lakásban mindenhol fonal van, nemcsak a csillárról lóg. Persze ismerem magam annyira, hogy ne hozzak szigorú szabályokat. Festeni való fonalat venni szabad. Utazáskor fonalat venni szabad. Szövéshez fonalat venni szabad. Igazán jó kislány voltam, nagyjából be is tartottam, (eddig) két kivétellel. Az egyik a Flora volt, a másik pedig egy szatyornyi turis fonal a megmaradt igen kevés turkálók egyikéből. Mindkét esetben viszonylag gyorsan felhasználtam. 

Elszomorít, hogy a kedvenc fonalaim közül (a DROPS mellett) sok Magyarországon nem kapható.Ezek közül egyik nagy kedvencem a Lana Grossa tweed fonalai. A ma már nem gyártott Lord-dal öröm volt kötni. és a Royal Tweed-ért is odavagyok. Boltban soha nem vettem, ami van belőle itthon, azt mind a turkálók kosaraiból, zsákjaiból szedegettem össze. Még ha csak fél gombolyag is volt, akármilyen színben, én megvettem,. Nem csoda hát, hogy gondolkodás nélkül lecsaptam, amikor ezt az 7 gombolyagnyit megláttam. Csak utána kezdtem el azon törni a fejem, mi is lehet belőle, mert a fonal túl vastag az ujjatlan, vagy rövidujjú darabokhoz, de egy teljes pulóverre nem elég. 

Az őszi/téli DROPS minták fordításakor bukkantam erre az egyszerű, de nagyszerű mintára, ami tökéletesnek tűnt arra, hogy megtörje az elvesztett kötős mojo (olyanmi mint az ihlet, de talán benne van az is, hogy "köthetnék"-je legyen az embernek) átkát- (talán feltűnt, hogy egész nyáron -plusz néhány hét ide meg oda- nem volt kötős bejegyzés, volt ennek oka, de erről majd máskor. Ha egyáltalán).

A poncsómat a DROPS mintára alapoztam, de kihagytam a nagy viszahajtós bordás gallért, inkább csak laza nyakrészt készítettem, és az aljára szegélyt lustakötéssel.

Minta: DROPS Echoes
Fonal: Lana Grossa Royal Tweed
Kötőtűs: Knit Pro Zing 5 mm.
Fotók: Deli Christopher Laurent

Mikka Makka esete a könyvelővel

Azon rágódtam a facebookon elég hangosan, hogy mit kössek a vadiúj Flóra fonalamból, amikor Zsuzsi barátnőm felhívta a figyelmemet ennek a sapkának a mintájára...

És elég nyomatékosan utalt rá, hogy macsekos sapkát szeretne... és ugye, Zsuzsi csinálja  a könyvelésemet, és akkor sem vitatkozom vele, ha azzal kapcsolatban megmondja, hogy mit, hogyan kellene csinálnom, miért vitatkozzak vele egy sapka esetében? Különben is, van az a levendulás-citromos keksz, amiért...

A minta a Ravelryn ingyen elérhető, de franciául van. Ugyan a számok, és a mintarajz egyértelmű, belga barátnőmtő Kimtől kértem segítséget az értelmezéshez. 

Jól tettem, kiderült, hogy a kezdéshez a tubular cast on-t használ, egy darabig molyoltam vele, de ez a videó kisegített. 

A fonalat imádom. Már akkor éreztem, hogy szerelem lesz, amikor először olvastam róla a belső levelezésben, nagyon vártam, hogy kijöjjenek vele, és nálunk is kapható legyen.

Bízom benne, hogy idővel még több színben lesz elérhető, elsősorban az általuk MIX-nek hívott színekből szeretné többet látni a palettán, bár azért már most is össze lehet állítani egy jó kis fair isle-ra valót. 

A macskás minta leszámolható rajza nem egyszerű, sok helyen hagy ki hosszú szakaszokat, amit csak a fonal lefűzésével lehet áthidalni, és mivel nagy léptékű, nem apró minták ismétléséből áll, könnyű eltéveszteni is. Gyakorlottaknak azonban, és macskamániásoknak kitűnő alkalom a határok feszegetésére.

Minta: Lucette
Fonal: Drops Flora
Kötőtű: Knit Pro Zing 2,5mm, 3mm

Csak egy kép

Tegnapról... Vásár a Kispesti Waldof iskolában...
Ilyen az, amikor a "kisadagot" viszem :-)

Macskafarka

Ez a "tubular cast on":

Ez pedig macskase...macskafarka. 

Ez a bejegyzés meg csak egy nyúlfarknyi. 

Rekord

Terveztem, hogy megmutatom a szövéseimet, apránként, lépésről lépésre, egyiket a másik után, ahogy Judit műhelyében készültek, és ez így is lesz... kicsit később-
Most, a kész daraabról Facebookra feltett képre érkezett rekord mennyiségű like arra késztetett, hogy most azonnal mutassam meg mivel foglalatoskodtam pénteken.
Régóta terveztem egy rózsaszínből lilába hosszan átmenetes kendőt szőni, de sem a fekete, sem a szürke, de még a nyersszínű felvetésben sem akartam megszőni, mert úgy éreztem ezek túlságosan megváltoztatnák a színét. A nyár végén azonban láttam, hogy a Belvárosi Szövödében az egyik szövőszéken rózsaszín felvetés van. Azt is rágóta terveztem, hogy Terinél is szövök, de valahogy sohasem jött össze, ezt az alkalmat azonban nem hagyhattam ki.
Itt volt hát a fonal, amit erre a célra fontam... a pénteki npapot erre szántam... most pedig hagyom hogy a képek magukért beszéljenek (majdnem).

Olyan kézzel font fonalból szőni, amihez a gyapjú is kézzel festett, különlegesen varázslatos számomra. Még ha a fonal egyenletes is, mégiscsak vannak apró változások a vastagságában, a sodrásában. Ahogy pedig én festem a gyapjút, lehetőséget ad arra, hogy a színek kicsit bolondozzanak, így bár a szín a lilától halad a rózsaszín felé, egy egy színen belül mindig megjelenik egy világosabb, vagy sötétebb árnyalat, így nincs két teljesen egyforma sor, egy kicsit mindig más...

Ahogy pedig haladtam a lilától a rózsaszín felé, egy-egy elfolyt foltból fonódó széldarab bukkant fel mintegy csíkos eredményt produkálva...

A rózsaszín felvetés kicsit tompított a lilán, ha még egyszer csinálnám még sötétebbre efsteném a lilát, de ezzel így vagyok boldog, ahogy van.

Köszönet Tamási Terinek, és a Belvárosi Szövödének.

Joyride trükkök

Az év elején kötöttem a Joyride kardigánt, ami egy DROPS minta, és itt mutattam be a teljes darabot.
Néhány apróságot változtattam az eredeti mintához képest, DROPS Lima fonalat használtam a Karisma helyett, és a színeken is változtattam egy kicsit.(Megjegyzem, az alpaca tartalmú DROPS fonalak most is akciósak, december végéig, tehát ez a legjobb alkalom egy ilyen darab elkészítéséhez... ez volt a nem fizetett reklám helye ;-) ) Nem írtam túl sokat a részletekről, de kérés érkezett, hogy mutassam meg a fonákoldalát is, hát tessék, néhány tanáccsal kiegészítve.
A kardigánnak kerek, színes mintával kötött vállrésze van. A minta egyszerű, szerintem a színek, és az egyszerű formától olyan kedves, olyan egyszerűen nagyszerű.  

Tessék a minta közelebbről is.

Annak ellenére, hogy a szín nagyobb foltokban jelenik meg, és helyenként akár 14 szem is van a színváltások között, nem intarzia technikával készül, hanem a fair isle, vagy norvégmintással, Nézzétek a fonákoldalát: láthatjuk, hogy a nem használt színt a minta fonákoldalán vezetjük el, a színe oldal felől nézve az élő szemek mögött, a fonákoldal felől az élő szemek előtt.

A szálvezetéses, vagy fair isle technikához. Én két kézzel kötöm. Ehhez egy kicsit gyakorolni kell az "angol" kötést, ahol a fonalat a jobb kézben tartjuk, és úgy "dobjuk" a tű köré.  Nemcsak a google a barátunk, hanem a YouTube is. Tonnányi videót találhatunk szinte bármiről, ez a téma sem kivétel. Ne ijedjetek meg attól, hogy angolul készültek, a képek magukért beszélnek.  Itt van egy videó, ami megmutatja az angol, és a kontinentális stílus közötti különbséget. És itt van egy, ami közelebbről mutatja az angolt. (Ha a keresőbe beírjuk, hogy "two handed fair isle knitting" tucatnyi hasznos videót találhatunk).
Itt van egy, ami megmutatja, hogyan kell két színt kötni két kézzel. Fontos, hogy ne cserélgessük melyik színt melyik kézben tartjuk. Az alapszínt az egyik kezünkben tartjuk, és mindig abban a minta színét pedig a másikban, és mindig abban. Attól függően melyik kézben tartjuk a fonalat, az alulról, vagy felülről vezetődik, ezek hossza egy egészen kicsit eltér, ami azt jelenti, hogy az egyik szín jobban kiemelkedik, hangsúlyosabb lesz. Ez még fontosabb olyan daraboknál, ahol az egészet mintázzuk. Én általában az alapszínt tartom a bal kezemben, ezzel kontinentális módszerrel kötök, és a kontraszt, vagy minta színét a jobb kezemben, ezzel pedig angolosan kötök.

A fonákoldalon elvezetett szálak nem okoznak sok gondot, amíg legfeljebb 5, esetleg max 6 szemet kell átívelnünk. Ennél többnél már gondot okoz, nem mutat szépen, a laza szálak leffegnek, és beleakadhatnak gombokba, ékszerekbe, vagy akár a kezünkbe is a darab használata közben. Rendezettebben mutat, és a fonalvezetés egyenletességén is sokat segít, ha néhány szemenként rögzítjük, vagy "leszőjük" a szemeket. Ennél a közeli képnél látható az apró szürke pöttyöknél, hogyan rögzítettem a petrolkék szálakat. 

Ez egy elég jó videó, és ez is sokat segített. Ha a YouTube-ba a "catching floats in fair isle" vagy "weaving in in fair isle" kereső szavakat írjuk be, egy csomó további hasznos videót találhatunk.
Fontos, hogy ezt a "leszövést" az egymás fölötti sorokban ne ugyanott csináljuk, mert ekkor egy oszlopot alkot, amit a színe oldalon is meglátszik, hanem mindig toljuk el őket pár szemnyire. 

A másik gondot a kardigánnal a gomboláspánt okozta, a minta nem sokat írt arról, mit lehet kezdeni a színes szálakkal. A gomboláspánt szürke, a színes fonalakkal is meg kell fordulni valahogy.

Végül kivezettem a színes szálat a gomboláspánt smelletti szemig, ahol jó szorosan összecsavartam az alapszínnel, mintha intarziát kötnék. 

Ahogy az eredeti bejegyzésnél említettem, ha még egyszer megkötném ezt a pulcsit, a gomboláspántot nem kötném rá, hanem utólag szedném fel hozzá a szemeket az eleje szélénél keresztben.
Mindettől függetlenül ez egy nagyszerű minta, remélem ezek a trükkök segítettek :-)

Kép nélkül

Ma reggel felébredtem, és nem az ébresztőre, kötöttem, fontam fonalat, elmentem szőni a Belvárosi szövödébe, ahol megszőttem egy sálat. Késői ebédet ettünk egy kedves barátnővel, és a fiammal, aki, amikor láttam, hogy nem végzek időben, hogy hazajöjjek, mindent eldobott, és elhozta nekem a táncos cipőmet... és a napot francia táncházzal zártam... volna, de épp annyi munkám maradt még, hogy a nap azért tényleg tele, és teljes legyen. Hosszú ideje az egyik legjobb napom. Mindenkinek hálás vagyok, akinek része volt benne. Az Univerzumnak is.

Flóra

Én tényleg igyekszem, hogy szinte mindennap posztoljak valamit, de emberből vagyok, nem gépből, és néha az élet, vagy a munka közbeszól.
A hét első két napját az amerikai utcai ételekkel töltöttem, és mindenféle trükkös, lefordíthatatlan üzleti nevekre próbáltam magyar megfelelőt találni, és újabb párszáz módon lefordítani a "Delicious" felkiáltást. Gondoltam arra, hogy írni kellene, de a lakást sem hagytam el azóta, hogy szombaton este, a Gyapjúnap után, beestem az ajtón.

Ma megmutatom a nagy "harácsot", amit szombaton szereztem... két egész gombolyagot vettem a DROPS Flóra fonalból. A fonal maga nagyon tetszik. A Nepal és a Lima fonalat is imádom, mindkettőből kötöttem már, és a Flóra fogása és tapintása is tetszik. Korábban azt gondoltam, hogy a Karisma fonal behelyettesítésére lesz jó, de most úgy gondolom, talán inkább a Drops Alpaca fonala helyett tzdjuk majd jobban használni. Már írtam, hogy szeretem, ha a kötött anyagom tömörebb az átlagosan elfogadottnál (ha ehhez hozzáadjuk, hogy alapból lazán kötük, máris kiszámolható, miért kezdem a próbakötéseket az ajánlottnál 2 mm-el kisebb tűkkel). Amennyire imádom az Alpaca fonalat, mindig az az érzésem, hogy kicsit... lötyi...plötty... A Flora tömörebbnel tűnik, szóval.. majd meglátjuk. A színeket kissé sápadtnak találom, de biztos vagyok benne, hogy egy többszínű fair isle-t is össze lahet rakni belőle, és ha nagyon szorul a hurok, talán arra is találok valakit, aki néhány motringot befest ;-)
Két színt vettem:

Valami sapkára gondoltam, valami olyasmit, mint a Selbu modern, de mégsem azt, már többször is megkötöttem, pillanatnyilag a könyökömön jön ki.
Azt is érzem, hogy a Flóra jókora pofont ad, a magamnak kiadott fonalvásárlási "tilalomnak" (na jó, mondjuk szabályoknak), de erről később,
És ebbe botlottam bele, elég jó ötletnek tűnik... nem kellene megcsinálnom?

Gyapjúnap

Nehéz elhinni, hogy nem találok szavakat valamire, ugye? ismételhetném, amit korábban a gyapjúnapról írtam, milyen kedves a szívemnek, és milyen közel áll hozzám, mennyire várom, és mennyire elfáradok a végére... Az idén még képeim is alig vannak, de muszáj megköszönnöm Gabinak és Adriennek az utolsó pillanatban nyújtott segítséget, Marcsinak az életmentő szendvicset, meg kell említenem Juditkát, aki az egyik kedvenc tanítványom... És azt milyen örömmel tölt el, ha tetszik másoknak, amit csinálok, és az, ha láthatom a mosolyt valakinek az arcán, aki éppen rákapott a fonásra, és azt, ahogy egy életre szóló szerelem magja kicsírázik.

Az első három képet Tóth Gabi készítette, a mésik kettőt a telefonomról töltöttem le.

Ihlet

Sokan megkérdezitek, hogy honnan veszem az ihletet a színkombinációimhoz... OK, persze van amikor egy-egy esemény előtt körbeírom a barátaimnak, és mindenkit ötletekért nyaggatok, amiket vagy magukban, vagy egymással kombinálva fel is használok... A leggyakrabban pedig a természettől... mondjuk így:

Néha megkérdezik, miért gyűjtök/osztok meg/posztolok annyi színes/madárkás képet... hát ezért...is.

Napszemüvegeket elő, avagy ember tervez...

Ismeritek a mondást arról, hogyn tervez az ember, és végez Isten... Gyanút kellett volna fognom, amikor reggel a kórvázba értünkkor azt közölték, hogy K az utolsó a napi műsorban, ami azt jelentette, hogy délután 2 után került ki a műtőből, és ugye a szabályok szerint legalább 6 óra megfigyelés után mehet haza... ami láthatóan nem volt elég, egész délután aludt, rendesen ki volt ütve, de ahogy realizálta, hogy esetleg benn kell maradnia éjszakára, megpróbálta a követelményeket teljesíteni, jó sokat ivott, meglátogatta a mellékhelyiséget, és nem hányt. Megkaptuk hát a papírt, hurrá, öltözünk, megyünk haza, amikor az összes tea és folyadék úgy gondolta, mégsem marad benn, így pikk pakk megkaptuk az ukázt maradunk a hátsónkon. Amivel nincs gond, az egészsége a legfontosabb, és már jól is van, minden rendben, de azt jelentette, hogy a következő nap ment a nagy semmibe, még szerencse, hogy estére összekapartam magam annyira, hogy a szöszöket fellazítgattam, és befontam.
Ma reggel pedig épp elég fény volt ahhoz, hogy néhány képet készítsek a holnapi gyapjúnaphoz kedvcsinálóként.

Zöldikék...

Selyemfonalak, elsősorban szövéshez:

Az idei kedvenc, antik rózsák:

Néhány impresszionista:

 Mindenféle vegyes színek:

Drops lace alapon:

Kékek

kasmír alapú fonalak

És könyvelő barátnőm ihletésére:

Ez messze nem minden, de remélem elég ahhoz, hogy aki jönne, ne kételkedjen, hanem induljon is útnak holnap :-)