Megpróbáltam az Insta képekből összeállítani egy éves
összefoglalót, de többnyire tavalyi képeket akart berakni. Utána írtam egy
hosszas értékelést az évről, de elszállt… Szóval semmi sem akarja, hogy ezen a
montázson kívül más kikerüljön. Ez már csak egy ilyen év volt. A rossz mellett jó
is jutott, és ezekért kimondhatatlanul hálás vagyok. Amilyen nagy lendülettel
ugrottam neki ennek az évnek, most olyan kétkedő kíváncsisággal várom a
következőt. Akkor lássuk, most mi jön. Ahogy mondják, semmi sem tart örökké. A
jó sem, de a rossz sem.
2020. december 31., csütörtök
Viszlát 2020
2020. december 25., péntek
Karácsonyfa, ami majdnem nem lett
Mert, ha nincs róla bejegyzés, meg sem történt, igaz?
Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt óriási projektbe fogtunk, és elkezdtük a lakást átrendezni az elsődleges cél, a régi kicsi varrósszobám, és Kristóf fiam szobáját a nyárra megcseréltük, varrtam is benne esküvői ruhát, meg krinolint és a hozzá való szoknyát. Azonban, minden máshol kupacokban állt, a holmi, dobozok mindenfelé, különben is, ha idáig eljutottunk, miért állnánk meg most?
Nekiugrottam hát a ruhásszekrényeknek, és a nappalinak (erről talán majd később, egy másik bejegyzésben). Tavaly nem volt karácsonyfa, és az idén pedig megfogadtam, hogy ha a nappali nincs TELJES RENDBEN, akkor az idén sem lesz. De hát, milyen az élet, novemberben és december elején többet dolgoztam, mint valaha, és persze a nappali minden volt, csak nem teljes rendben...
De tegnap reggel ki kellett szaladnunk az utolsó pillanatban valamiért, és... hát... izé. EZ történt.
2020. november 29., vasárnap
Cipők és zoknik
2020. november 19., csütörtök
Szoknya
A felsőrészt valaki más készítette...
Andi a Gödöllői királyi palota által szervezett eseményünkön szerette volna felvenni először, de megbetegedett, egy másik csapattársunk ugrott be helyette, a képeken Dóri látható.
Képek: Norbert Varga
2020. november 16., hétfő
Színes nyakmelegítő
Hosszú ideig nem kötöttem nyakmelegítőket. Nem igazán láttam mi a jó bennük. Aztán néhány éve véletlenül (na, persze) az egyik turkálóban kezembe akadt egy kék fair isle mintás... nyakmelegítő. Idővel megkedveltem, helyes kiegészítő lett belőlük, és jó kis módja annak, hogy a maradék zoknifonalaimat elhasználjam.
2020. november 14., szombat
Mint a mókus...
A fonal kissé egyenetlen, itt ott ..nem is csomók, csak összegyűlt szöszök vastagították meg, ennek eredményeképp a szövött anyag is rusztikusabb...
Az anyagból egyszer egy kiskabát (doublet) lesz, majd a 17. századi öltözékemhez, valószínűleg hímezni is fogom majd, szóval nem egy rövidtávú projekt lesz...
Műhely: MintaMókus szövöde
2020. november 9., hétfő
Gerald of Rivia
Mindenféle terveim voltak mára, többek közt egy elég nagydarab kézzel szövött anyagról, egy rózsaszín csíkos kardigánról, egy piros kockás szoknyáról, néhány zokniról, meg ki tudja miről, de már csak két szavam maradt mára, a'la Gerald of Rivia.
OH, FUCK.
2020. október 26., hétfő
New leaf, avagy a befejezés művészete
Nahát, egymás után KÉT kötős bejegyzés... A folyamatos molyolás, a több párhuzamosan futó projekt ilyen... sokáig semmi sem történik, aztán meg bumm, egyik cucc a másik után fejeződik be...
Na jó, ez némi túlzás volt, de azért... az hagyján, hogy elkészült, de rendesen le is fotóztuk. Mindenesetre, a lényeg a lényeg, kevesebb duma, több kép, és egyebek.
Szokás szerint, követtem a mintát, addig, amíg leválasztottam az ujjakat, utána mentem a saját fejem után...
A testrészbe a derekánál fogyasztások, majd lendületes szaporítás került, az aljára néhány rövidített sor, hogy a hátsómat is takarja, plusz a mintából igyekeztem kivarázsolni egy motívumot a vállrész mintájából.
Mindkét fonalat fonalturiban vettem, sima zoknifonalak, az alapszín Lana Grossa, a minta színe egy no name "sockenwolle".
A minta Jennifer Steinglass Newleaf pulóvere.
Fotók: Varga Norbert
2020. október 24., szombat
Zokni
Avagy mi történik, amikor úgy döntök, hogy a bakancsomhoz új zokni kell...
Tavaly, mielőtt Erdélybe indultunk, arra számítva, hogy komoly mennyiséget fogunk gyalogolni (megtettük, csak mondom), egy jobb túrabakancsot akartam venni a gyalogláshoz. Már útközben álltunk meg egy Decathlonnál, és ez a petrol színű darab jött velem, de valahogy nem volt az igazi... kicsit nagy, kicsit kemény, de valahogy azt gondoltam, egy vastagabb, puhább kézzel kötött zokni sokat segíthetne a dolgok állásán... Ahha, aztán hazajöttünk, tél lett, nem utaztunk többet, az idén meg nem utaztunk... vagyis de, de jóval kevesebbet, azt is olyan helyen, ahova városnéző cipő és nem túrabakancs kellett...
2020. október 7., szerda
Berácsozva...
Pár éve, amikor elkezdtem a történelmi ruhákkal foglalkozni, hagyományos rácsos krinolinnal kezdtem, mindjárt kettővel, és azóta készült egy harmadik is... Most pedig Andi döntött úgy, hogy ő is szeretne 1860-as ruhát...