2020. szeptember 14., hétfő

Reformkori ruha (1845)

Amíg eldöntöm, mi is legyen ezzel a bloggal (hmm, ez mintha folyton kérdés lenne.. de hát ez vonatkozik a saját életemre is. Mindig azt próbálom eldönteni, hogy mire koncentráljak.... annyi különféle dolgot szeretnék... "Jaj j szívem, milyen sovány vagy, két kamrádban megannyi vágy van... "(Szabó Balázs)

Mindenesetre egy darabiig lesz néhány utazásos bejegyzés (10 nap Olaszországban, varázslatos volt), kézimunka (ruhák, kötés, fonalas cuccok), talán hagyományőrző dolgok, leginkább a csapatunk, a Mare Temporis  Alapítvány, amit hol "az alapítványnak" hol "MTA"-nak hol "Temporisnak" emlegetek.

Feltűnt, hogy abban a pár évben amikor a legtöbb történelmi ruhámat készítettem alig blogoltam, és nem igazán mutattam meg ezeket a ruhákat, kivéve talán a tardiskék báliruhát, és a napóleon kori - rózsás- nappali ruhát. Írtam ugyan egy általános összefoglalót arról, hogy mégis mennyi anyagot használtam egy-egy ilyen összeállításban, de nézzük meg a részleteket is. Nem lesz különösebben sorrendbe állítva, sem korszakok szerint, sem elkészítés sorrendjében... egyszer talán készítek egy összefoglaló oldalt, de ki tudja mikor kerül rá sor. 

Mindenesetre nézzük ezt a ruhát az 1840-es évek második feléből. Magyarországon, ezeket az 1848-as forradalomhoz vezető éveket reformkornak hívjuk, az angol/amerikai szövegkörnyezetben ez a korai viktoriánus korszak. 

A mostani bejegyzés megírására ez, az átkötős fazonú 19. századi ruhákról szóló bejegyzés inspirált. Ez az átkötős, átlapolós fazon régóta nagy kedvencem

Micsoda meglepetés, kék... és apróvirágos... mindkét tulajdonságot kedvelem egy anyagban.
Ezt a ruhát azután készítettem, hogy volt egy nem túl sikeres kalandom egy reformkori ruhával a megelőző augusztusban. Bár a ruhát még mindig használjuk az alapítványnál, ha alacsonyabb rangú, szegényebb karaktert kell megjeleníteni. Nem sok képem van arról a ruháról, ezeket kivéve, rajtam talán egyszer volt, azon a -számomra- első Savarián-- Azóta inkább Nóri hordja, aki nálam jobban kedveli megjeleníteni az egyszerűbb karaktereket. 
A ruha varrásakor Tilda barátnőm segített feltűzögetni a hajtásokat... amit aztán le is kellett szednem, mert ahogy levettem, látszott, hogy a rétegek elcsúsztak egymáson, az egész darab elcsavarodott (hát igen, az emberi test 3 dimenziós). Napokig tartott újraigazítani, és kézzel leöltögetni. De így is hálás vagyok Tildának, nélküle ez a ruha nem jöhetett volna létre.
Amikor ezt a ruhát viselem, van rajtam alsóing, száras alsónadrág - általában azok, amiket a napóleon-kori ruhákhoz készítettem, térdharisnya, cipő, fűző, zsinóros alsószoknya, egy kisebb popsipárna, fodros alsószoknya, és még egy alsószoknya, ami elsimítja a vonalakat. 
A nyomott mintás anyag Indiából érkezett. Az indigókék alapon fehér virágos minta csalóka, lehetne akár tipikus magyar kékfestő, de nem az. Amikor rendeltem, vastagabb pamutanyagra számítottam, a nyomottmintás kartonhoz hasonlóra, de sokkal vékonyabb volt, szinte mint a viszkóz-flokon. 
A felsőrészt pamuttal béleltem, és merevítők segítenek tartást adni neki. 
A képek visszakeresésénél realizáltam, hogy ez az egyik leggyakrabban használt történelmi ruhám, de jogosan. 

Ennyi hordás után is szeretem, büszke vagyok rá, különösen az apró részletekre, a hajtásokra, a gombokra az ujján, a keskeny szegőre a derekán.
Nem beszélve a tényről, hogy bár határozottan egy nappali ruháról és nem egy báliruháról van szó, elég jól mutat tánc közben is. 







2020. szeptember 12., szombat

Ikea

 Amikor megfogadod, hogy sohasem készítesz Ikea paplanhuzatból 18. századi ruhát, mert mindenkinek van ilyen, a turiban meg ez jön veled szembe...


Az egyik felén egészen halványan elszíneződött, valószínűleg megpróbálom világoskékre (mi másra?) befesteni...

2020. szeptember 3., csütörtök

Olvas még valaki blogokat???

  Van még itt valaki? 

Tudom, hogy gyakran mondogatom magamnak, hogy ez egy eléggé rapszodikusan írogatott napló, magamnak, de ugye...

Igen, a blogot azért írjuk, hogy mások meg olvassák, nem? 

Azt is tudom, hogy ez a bizonyos blog eléggé rendszertelen módon van vezetve, időnként egy rakás bejegyzés kerül fel, egyik a másik után, máskor meg hetekig semmi... de beismerem, hogy a visszajelzések hiánya (umm, megjegyzések, kommentek???) nehezebb teszi a lelkesedés fenntartását (vagy úgy is mondhatnám, megkönnyíti, hogy ellustuljak, akár hosszabb időkre--)

Sőt, azt is tudom, hogy sokan azt mondják, hogy Ravelry / Instagram / Facebook, mostanában pedig egyre inkább a Youtube megöli a blogokat...de azt is tudom, hogy én például szeretek blogokat olvasni. 

Szóval lenne mondókám, meg egy rakás képem, amit megmutatnék....

Hahó, van még itt valaki?