Korhű Steampunk (3. rész- a kabát: TV496-átalakítva)

Volt már ingblúzom, alsószoknyám és szoknyám, már csak egy kabát (zakó? blézer?) kellett hogy az összeállítás teljes legyen.

Olyan igazi, 1890-es évek közepi típusút szerettem volna, hatalmas, puffos ujjakkal, ezért a Tryuly Victorian 496-os, "Riplle jacket" mintájával kezdtem.  Azonban nem igazán voltam oda azért, ahogy az eleje közepe nem záródik teljesen, csak három gombos csíkkal, ami nem rossz, remekül lehet változtatni a bőségen, ha valaki néhány kilónyit hízott vagy fogyott, de... De én rendesen záródó elejét szerettem volna. 

Nem igazán tetszett a nagyon széles, szinte leffegő gallér nélküli kihajtó sem.

Szóval beljebb rajzoltam az eleje szélét, és a kihajtót keskenyebbre vettem, és hozzáadtam egy gallért.

A külső "divat"-anyag és a bélés között kemény, vászonszövésű lent használtam, és hosszú-hosszú idő után újra használtam a "pad stitchinget" (ha valaki tudja a magyar nevét szóljon, napokig kerestem, de nem találom (megjegyzés: hagyományőrző csapattársnak köszönhetően: PIKÍROZÁS).... Annak idején, a gimi utáni végzett szakmunkásképzőben tanultuk, a gyérban, ahol tanulóként kezdtem használtuk, de én kb azóta sem...)

A korábbi, sportos viseletemnél használt zsebórám igencsak a szívemhez nőtt (egy kis mechanikus darab, Prágában vettem, amikor valamelyik hollandiai rendezvényről hazafelé tartottunk), így órazsebet is készítettem rá.

A vállához, és a mell fölé plusz réteget tettem a merevítő-bélésből, hogy szebb legyen a tartása

Igen, sok fércelésbe került, hogy a merevítő-bélés és a külső anyag együttmaradjon.

Sajnos nincs több képem a varrásról, túlságosan belemerültem a munkába, és elfelejtettem fotózni (bár a szokásosnál így is több kép van).

Ott volt még a széntén pad-stitched gallér, és a bélés bevarrása - igazán cuki, piros-csíkos bélést találtam hozzá - ugye tudjátok már, hogy szeretem az ilyen, kívülről nem látható részleteket is). 

... A bevarrot ujja alaposan húzott, puffos, és a forma megtartásához egy beráncolt keskeny tüllt is varrtam a külső anyag és a bélés közé.

Sokat gondolkoztam a záródáson, eredetileg gomblyuk-gomb megoldást gondoltam, de az elég fix, nem alkalmazkodik ahhoz, ha az ember akár csak egy-két kilót hízik vagy fogy 8a női testnél ez egy napon belül is simán megy). Ráadásul valami steampunk-os megoldást kerestem, pókos-pókháló-mintás gombok keresése közben találtam erre a kapocsra.

És ezzel a teljes öltözék elkészült, "ready to wear" avagy bevetésre vár.

A szoknyán ZSEBEK vannak!

Szabásminta: TV 496

Anyagok: I Love Textil

Fotók: Varga Norbert @Bodeszphoto

A blúzról ITT írtam, a szoknyáról és az alsószoknyáról ITT.

Marie Antoinett és a ruhák

A londoni Viktória és Albert múzeumban egy hatalmas kiállítás mesél Mária Antóniáról és a dovatról, de azoknak, itt kelet-Európában, akiknak London túl messze van és túl drága (arról nem beszélve, hogy bár a kiállítás még néhány hétig nyitva van, már nem lehet rá jegyet kapni), van egy kisebb, de igazán élvezetes kiállítás Pozsonyban, ami még február végéig nyitva van. 

Tavaly ősszel láttam, amikor a Pozsonyi csata újrajátszásán voltunk, és fülig érő szájjal jöttem ki. 

Természetesen vannak festmények, pl. Mária Teréziáról (és a család más tagjairól).

Ruha-rekonstruckiók (vagyis dokumentumok, festmények alapján rekonstruált darabok):

Mint ez, az alábbi festmény alapján:

Vagy ez (a stílus alapján megitélve későbbi) portré alapján.

Ennek az "italian gown"-nak (olasz stílusú ruhának) a hátán a kimondottan hosszú csúcsot érdekesnek találtam.

vannak eredeti darabok, mint ez a francia stílusú ruha:

Ahol a gombolás keltette fel a figyelmemet (és micsoda gombok!).

Férfiruhák sem hiányoztak:

Látjátok ezt a csodás hímzést? 

Még több férfi-holmi.

Még több rekonstrukció/replika:

Felsőruházat:

Ízelítő a hajviseletekből, és azok változásairól:

(Teljesen odavagyok ezért a kissé kócos "süni" frizuráért):

És ízelítő a kicsit későbbi (1875-1885), valamivel kevésbé merev, formális divatból:

Festményeken:

Replikákon:

És eredeti darabokon bemutatva:

Még van egy pár hét arra, hogy megnézzétek. Menjetek, ha tudtok. 

Képek: Bodeszphoto

Heti HV

Eheti határozott éleményem az, hogy a Coca Cola határozottan jobb, mint a Pepsi. 

Mindig is Coca Cola párti voltam, mindig jobban kedveltem a Pepsinl, de azért a Pepsit is megittam, ha nem volt más. 

Többé már nem. Már nem tudom meginni. 
Mi változott? A recept, amit használnak. A cukor egyrészét édesítőszerrel helyettesítik a nemdiétás, nemzéró változatban IS.

Amit utálok, és nem tudok öklendezés nélkül meginni. 

Bárcsak megtudnám, mert az azt jelenteni, anponta többszáz kalóriát spórolhatnék meg, de egyszerűen rosszul vagyok az ízétől. (Egyszer olvastam egy cikket, hogy egyesek úgy gondolják, hogy a -leveles- koriander a legjobb fűszernövény a világon, mások meg egyszerűen szappanízűnek érzik, és egy aprócsak DNS szakasz a felelős a különbségért, és egy hasonló aprócska DNS szakasz határozza meg, hogy nem érezzük-e a cukortól eltérőnek az édesítőszerek ízét, vagy ki nem állhatjuk, és mindenben megérezzük. 

Nem tudtam, hogy a Pepsi megváltoztatta a receptet, amíg tavaly egy családi ebéden, Norbi nagynénje/pótmamája nemöntött nekem egy pohárral. Tudják, hogy nem iszom diétás/zéró üdítőket, és készültek is egy-két üveg normál Pepsivel (a Coca Cola épp kifogyott a boltban). Én meg egyszeűen nem tudtam meginni Nem értettem, miért érzem másnak az ízét. Amíg meg nem tudtam a recept-változtatást. 

Tudom, hogy a cukor drágább, mint az édesítőszerek, és a Pepsi cég rengeteget spórol ezzel a trükkel, de... az édesítőszerek nem feltétlenül egészségesebbek a valódi cukornál, ráadásul az olyanok, mint én, akik egyszerűen ki nem állhatják az ízét, többé nem fogják tudni meginni. Személy szerint, én talán még fizetnék is többet, ha választhatnék, hogy édesítőszerrel, vagy tisztán cukorral készült üdítőt veszek.

Korhű Steampunk (Ep.2-Alsószoknya és szoknya)

Folytassuk hát a steampunk sztorit, rendben? 

Van ugye alsóneműm. Attól függően, mire akarom használni a szettet (korhű eseményre, historiboundingra vagy Steampunkra), vehetek fel hozzá korhű alsóneműt (alsóinget, fűzőt, száras alsót, és ingvállat) vagy modern fehérneműt (bugyit, melltartót, harisnyát vagy leggingst és alsóinget- mert igen, a modern holmik alá is hordok alsóinget).

A következő lépés: alsószoknya és szoknya kell.

Már írtam arról, hogyan varrok alsószoknyát az ilyen típusú szoknyákhoz, és ezt ugyanúgy varrtam, ugyanabból a csíkos lenvászonból mint az inget. fehér len, sötétszürke, majdnem fekete csíkokkal.

I've already written about how I sew petticoats for this type of skirts, and this one was made the very same way, from the same striped linen I made the shirtwaist from White linen with very dark gray /almost black stripes). 

Fehér pamutcsipkével. Szeretem ezt az anyagot, és a lehető legjobban akartam spórolni vele, ezért a derékpántot két darabból szabtam - ne feledjük, anyagot toldani korhű!, vagyis történelmileg teljesen hiteles itt-ott megtoldani az anyagot, hogy spóroljunk a felhasznált mennyiséggel. Ugyanakkor, az anyagspórolás jegyében a derékpántot nemcsak két darabból, hanem ráadásul keresztben. Tudjuk, hogy a vetülékfonal soha nem olyan erős és stabil, mint a láncfonal, a keresztben szabott derékpént könnyebben megnyúlik. Stabilizálhattam volna ragasztós közbéléssel, de úgy vagyok vele, mint a zippzárral: igyekszem elkerülni a használatát, ha meúszhatom nélküle. Végül úgy döntöttem, egyrészt plusz egy behajtást teszek a derékpántra így 3 réteg helyett négy lesz, és hogy romantikusabb hangulata legyen, miközben stabilizálom is, varrtam rá sávolyszövésű szalagot (soha nem tudom, hogy babapertly, danúbia vagy köpper szalag- csak szélességben különböznek), és hozzáadtam az utolsó darabka csipkét, ami a blúzból maradt. 

Ha jól megnézitek, láthatjátok a fodorra varrt piéket is.

Utána egy szoknyát varrtam. Tényleg semmi különös, ugyanaz a szabásminta, ugyanaz a hossz, ugyanaz a varrástechnológia. 

Eredetileg csak HB és Steampunk célokra szántam, de felmerült egy rendezvény, ahol egy özvegyasszonyt kellett volna megszemélyesítenem. (A trumpet skirt szabásmintája).

Természetesne zsebeket is kapott a szoknya.

És én a blúzban és a szoknyában (két alsószoknyával), historibounding helyzetben: a Lázár tesók MÜPA koncertjén, a korábban mutatott fekete csíkos len mellénnyal és egy pár teljesen modern bakanccsal.

(my hand is behind my back, because I am trying to hold the -by now- way too big waistcoat... I really need to make another one).

Fabric: I Love Textil

Skirt pattern: Ora Lin

Shirtwaist pattern: Truly Victorian

Waistcoat pattern: Black Snail

Photos: Norbert Varga @Bodeszphoto

U.i.: a képen látható blúzról ITT írok.