Heti mintamustra

Ezen a héten hoztam nektek...

a Johanna... elnevezésű kardigánt.

Tetszik, hogy viszonylag egyszerű, fentről lefelé kötött kerek vállrésszel készült kardigán, ugyanakkor a különböző irányú csíkok miatt mégis érdekes.

Ha az ember játszik a színekkel, a fonalakkal, akár öncsíkozó festésű fonalakkal, rendkívül egyedi végeredményt kaphat.

Mint egy rajzfilm-figura (Piros Ripple Jacket)

A gumigyár/bringakerék reklám megjenítéséhez az utolsó lépés a piros blézer (kabát?) elkészítése volt.

Mivel más összeállításhoz is tervezem használni, némi kompromisszumot kellett kötnöm a rajz pontos másolása, és a máshoz-is-jó-legyen elv között.

Anyagért első körben oda mentem, ahova mindig, az I Love Textilhez, ahol az eladót, Csabát kérdeztem, nincs-e véletlenül valahol egy kis vékony, piros gyapjúszövete... "Meglátom, mit tehetek" jött a válasz, és három napon belül üzenetet kaptam, hogy talált pár méternyit a raktárban, kérem-e... NANÁÁÁÁ!! Kérem, köszönöm. Mint mindig, most is hálás vagyok a gyors segítségért. 

A UJJAK mérete miatt...

úgy döntöttem, hogy a Truly Victorian Ripple Jacket mintáját használom. Mint ennek az összeállításnak a többi darabjánál, olyan szabásminta volt a kiindulási alap, amit már ismertem és méretre igazítottam az év elején a fekete csíkos korhű steampunk szettel. Akkor módosítottam a mintát, kisebb gallért rajzoltam, és annyit adtam az elejéhez, hogy közvetlenül be tudjam gombolni. 

Most meghagytam a kisebb gallért, de visszatértem az eredeti gallérhoz, leginkább azért, mert a hirdetés és a másik megjeleníteni szánt divatrajzon is nyitott blézer van a modellen. 

Korábban már elkezdtem néhány szabó technikát gyakorolni, a csíkos és a lila kabáttal is, ezt most folytattam. Lószőr-vásznat adtam a darabokhoz és pikírozást alkalmaztam az elején és a gallérnál. 

A csíkos kabáthoz hasonlóan, it is készítettem egy kis órazsebet a zsebórámnak. 

A testhezáó fazon kiemeléséhez merevítést is tettem egyes szabásvonalakhoz.

Tudjátok, hogy szeretem a mutatós, akár kontrasztos, látványos béléseket (is) a fekete-fehér kabátnál piros csíkos a bélés, ehhez a piroshoz fehér alapon sötétszürke csíkozásút hazsnáltam.

Most használhatom nyitva is, vagy a keskeny pántokkal gombolhatom is. 

A behúzott gombokat én készítettem, a Temuról vásárol készlet segítségével. Amikor először rajtam volt a szett fekete szalmakalappal viseltem, de később szereztem pirosat, bár azzal még nem tudtuk fotózni, bár annak a kalapnak is megvan a maga története: 

Kétségbeesetten kutattam a Vintedet (és az E-bayt, meg a Vaterát) piros giradi-típusú kalapért, hiába, amíg nem néztem meg az osztrák Vinted oldalt.... a baj cska az volt, hogybár Magyarországról tudok Lengyelországból és Görögországból is vásárolni, a velünk közvetlenül szomszédos Ausztriából nem. Ki érti ezt? Mindesetre eszembe jutott, hogy az egyik kedves volt kollégám Bécsben lakik, és időnként jön is Magyarországra... Írtam neki, és a válasz az volt, hogy ő nem Vintedezik, de a párja igen, kérdezem meg őt. Hmm, talán egyszer-kétszer találkoztam vele, de, mi veszíteni valóm van? Írtam hát még egy üzenetet, és a válasz igen volt, megrendelték nekem, és el is hozták Magyarországra, hát most jövök nekik eggyel :-)

A rendezvényen ott volt a nagykanizsai kerékpáros klub, akik régi, nosztalgia-kerékpárokkal foglalkoznak (jónéhány igaz nagykerekű velocipédjük is van), tőlük kértünk kölcsön egy bringát a fotózáshoz.

Talán a csíkos szoknya miatt, talán a kontrasztos, élénkpiros kabát miatt, vagy a kettő együttes grafikus képe miatt egésznap úgy éreztem magam, mint aki egy rajzfilmből lépett ki, és a képeket visszanézve is leginkább rajzfilmfigurának látom magam.

A nadrágszoknyáról ITT írtam, a mellényről és az ingblúzról ITT.

A blézerhez minde anyag (a szőr merevítő-vászon és a bélés is) az I Love Textil-ből jött 

(sőt, az egész összeállítás minden darabjához - alsóneműhöz, ingblúzhoz, mellényhez- kivéve a nadrágszoknya csíkos pamutvásznát).

A kabát szabásmintája a Truly Victorian cégtől. 

A munkafolyamat képei a telefonomról, a modell-képeket Varga Norbert (@Bodeszphoto) készítette.

Rövid Komment

Miért van a készleteimben nemcska cérna, de hímzőfonal, díszítés és egyéb kellék olyan színben, ami tökéletesen meg a leglehetetlenebb árnyalatú rózsaszín anyaghoz? 
 

Heti HV

A múlt hét végén a Derby-n jártunk, ahol az egyik program a "lovas színház előadása" volt.

Namármost, én kedvelem a lovakat, SZERETEM a színházat és IMÁDOM a musicaleket... sőt, teljes szívemből egyetértek a mémmel:

Bárki, aki azt mondja, azért nem szereti a musicaleket, mert a való életben senki sem tör ki csak úgy egy dalban.... nyilvánvalóan nem járt még nálunk. (vagy nem ült a kocsinkban...)

De néhány (izé, három) rockopera-számot (rosszul) elénekelni, miközben a közepesnél gyengébb lovastrükköket mutat be valaki...

az NEM színház és NEM zenés színház. 

a lovak és a dalok semmit nem tettek egymáshoz, nem erősítették egymást. 

Épp ellenkezőleg. Olyan rossz volt, még én éreztem szekunkder szégyent.

Helló Rokokó

Miután komoly mennyiségű századfordulós/késő viktoriánus ruhát láttatok itt (és még fogtok is, van még jópár olyan tétel, amit még nem mutattam meg), de időközben eljutottunk arra a pontra, amikor teljes erőből ráfordulok a rokokóra. 

Először is egy pár pannier, az egyik csapattársamnak. 

Sokat beszéltem már arról, hogy a történelmi ruháknál minden a sziluettről szól, és az, hogy elérjük a korszakra jellemző alakot, nagy mértékben függ a megfelelő alsóruházatról. 

A 18. századi széles szoknyákat ilyen panniers-ekkel alakították ki (a szó a teherhordó szamarak nyakára tett kis kosárkákból származik):

Mint korábban is, a Leimomi oldalán talált tutorialt használtam (be akartam linkelni, amikor először csináltuk a miénket Annával, de úgy tűnik, hogy annak idején csak az Instagramon és a Facebook-on posztoltam róla. 

Mindent a saját készleteimből használtam, bár épp mindenről meg tudom mondani, hogy hol vettem és mennyiért. 

A barátom/csapattársam örült a panniernek, és azzal a fekete alsószoknyával is felpróbálta, amit a Mária Terézia ruhához szoktam használni.

 

Folyt köv. :-)

Heti Mintamustra (varráshoz)

Miközben a tökéletes hordószárú ("barrell leg") nadrághoz keresem a mintát, belebotlottam a...

Madrone pants. Jópofa, egyszerre létszik bonyolultnak mégis egyszerűnek, és a Sew Liberated mintája.

Amúgy meg érdemes körülnézni az Instagramon a kész projektek között, igencsak változatosan alkalmazhatónak is tűnik.

Lépések - inglúz és mellény az új bringás szetthez

Ahhoz, hogy a piros kabátos, csíkos szoknyás bringás összeállítást megcsináljam a gumikerék-hirdetés képről (részletek a bogár a fülemben bejegyzésben)

szükségem volt egy inglúzra a kabát/blézer alá, de, ha már belekezdtem, a teljes elképzelést átgondolva, a fekete taftszoknyás divatrajzzal együtt, ahol jól látható egy fehér mellény a blézer alatt)...

úgy döntöttem, hogy egy lendülettel a mellényt is megcsinálom. Gondoltam arra, hogy kipróbálok egy másik szabásmintát, de, ahogy mondjuk a járt utat a járatlanért el ne hagyd (na, jó, ez nem indig jó tanács, klassz kis kalandokat lehet találni a járatlan utakon is, nnna), de időt is spóroltam azzal, hogy a jól ismert, jól bevált Black Snail szabásmintához fordultam.

Az anyag ügyében egy ideje volt egy darab, elég grafikus mintájú fehér a fehéren damasztom... de éppolyan fehér volt, ami sem igazi törtfehér, sem igazi optikai fehér (tudjátok, az igazi otikai fehér a mániám), és furán mutatott a hófehér inggel... 

Láttam damasztot az egyik I Love Textilben (sőt vettem is belőle egy nagyobb darabot egy későbbi, más korszakhoz tartozó szoknyához), berohantam megkérdezni, van-e még belőle, de a tekercsnek hűlt helye volt. 

Megkérdeztem az eladót, aki azt mondta, eladták, majdnem az összeset, de talán van mé valahol egy kisdarab belőle. Jó sok időt eltöltött a kereséssel, mire megtalálta a pult alatt, de megvolt, rám várt, pont akkora, ami épp elég egy mellényhez. Még mindig nem teljesen optikai fehér, de sokkal jobban mutat  hófehérrel, és a damaszt apró virágai igazán cukik. 

Persze, megint elfelejtettem a varrás lépéseit befotózni, de egy képet találtam arról a pillanatról, amikor már összetűztem a külső és a belső réteget, de még nem fordítottam ki. 

Az inghez ugyanazt a Truly Victorian szabásmintát használtam, amit a csíkos inghez, bár most a vállbetét nélküli változatot választottam. A fehéren fehér csíkos anyag a készleteimben volt, ugaz, eredetileg - természetesen- az I love Textilben vettem. 

Nem bírtam ki, hogy ne használjak el egy darab maradék csipkét, amivel a mandzsettát és a gomboláspántot díszítettem. 

Anyag: I love Textil

Inglúz minta: Truly Victorian

Mellény minta: Black Snail

Fotók: Norbert Varga @Bodeszphoto