Heti mintamustra (varrás)

Már korábban is láttam ezt a mintát, és próbáltam megjegyezni, mert azok mellé a táncikálós macinacik mellé valami felső is kellene, és ez elég izgalmasnak tűnik. Sokáig nyitva volt az oldal (és, akkor most csodálkozunk azon, hogy bármely pillanatban többszáz lap nyitva van a számítógépemen?), csak azrt, hogy egy óvatlan újraindításnál elveszítsem.

Persze, most, hónapokkal később, amikor valami teljesen mást keresek, újra belebotlottam, de most meg sem próbálom elmenteni, hanem ideteszem ebbe a rovatba, hogy később újra megtaláljam.

A Mile End Sweatshirt szabásmintája a Closetcore Patterns-től

Özvegy Ráthné kiegészítői

Az özvegyünknek már volt megfelelő alsóruhája (alsóing, alsónadrág, fűző, ingváll, alsószoknyák) mielőtt ebbe a projektbe fogtunk volna (más szóval, azt használtam, ami már megvolt), de még így is szüksége volt néhány apróságra, hogy az öltözéke teljes legyen. 

Például egy övre, amit Ora Lin ingyenes mintájából készítettem (ha már itt tartuunk, van a készítéséről egy You Tube videó is, bár én nem kézzel, hanem többnyire géppel varrtam. Néhány éve a Waspie Corset-jét is megvarrtam, de a rövid derekammal, mindig aránytalannak éreztem a testemet benne, és úgy gondoltam, egy olyan öv, ami csak lefelé ívelt jobban állna (így is volt).

Volt nálam egy francia, antik selyem esernyő, amit még a születésnapomra vettem a Vintedről.

A kalaphoz az alapot, ami egy valódi Girardi kalap, a Vinted-ről vettem, kicsit átgőzöltem, hogy ne legyen olyan magas, és tollakkal, és selyemvirággal díszítettem.

A csipkekesztyűt is a Vinteden vásároltam...

És végül, egy kis bolerót/köpenyt viselt, amit egy Etsy-ről vásárolt szabásmintából varrtam.

A bársonyos dombornyomású szürke anyagot a Vinteden találtam, első látásra beleszerettem, de eleinte nem tudtam mit készítenék belőle. Ez a kis pelerin/köpeny elég vagánynak tűnt, bár végül csak kis darabot használtam az anyagból.

A sőtétszürke, majdnem fekete tiszta gyapjú szövetet az I Love Textilnél vásároltam. Ez például egy olyan szerencsés alkalom volt, amikor csak beballagtam, és megkérdeztem a fiatalembert a pult mögött, hogy tud-e valamit, ami illene a meglévő anyagomhoz, és csak úgy hátrafordult és leemelte a tökéletes tekercset a polcról.

A teljes összeállítás így néz ki.

Ó, el kell mesélnem a fülbevalókat. Tudtam, hogy vennem kellett volna valami egyszerű fekete gyöngyöt, de beteg voltam, elfoglalt, és... mindegy is, a lényeg, hogy elfelejtettem. Amikor a rendezvényre készülve öltöztem, a dobozaim között molyoltam, kerestem valamit, ami jó lehet, hiszen azt a pókos fülbevalót, amit a századfordulós cuccaimhoz általában viselek (abban a pár évben nagy divat volt mindenféle tücsök-bogár), szomorú özvegyként mégsem vehettem fel, ugyebár. Szóval, ahogy a dobozaimban kutakodtam a kezembe került ez a sötétszürke-majdnemfekete füli. Ahogy megláttam, eszembe jutott,hogy az egyik csapattársamtól kaptam, de akkor nem emékeztem, és azóta sem emlékszem, hogy kitől is. Évek óta őrizgettem, de ezek a fülbevalók végre megtalálták a feladatukat.

Fotók: Bodeszphoto

Özvegy Ráthné ingblúza (Nina blúz)

Már meséltem a karakterről, akinek fel kellett építenem az öltözékét. 

A következő tétel a listán egy ingblúz volt.

Amióta Leimomi a Scroop patternstől kijött a Nina blúz mintájával, tudtam, hogy meg akarom varrni. Ráadásul, amióta láttam Eva Greent a Penny Dreadfulban tetőtől talpig fekete századfordulós cuccban, izgatta a fantáziámat, akkor is, ha eszem ágában sem volt magamra fekete ruhát venni. 

De mindez megváltozott, amikor úgy döntöttem, hogy Ráthné kap egy teljes öltözéket, és az első pillanattól tudtam, hogy a blúzát a Nina blúz mintájából fogom megvarrni. Dolgoztam már Scroop mintával (az Aidah ruhájukat legalább 4-szer megvarrtam már), tudtam, hogy megbízhatok a mintáikban. 

Ez alkalommal az anyagválasztást nem bíztam a véletlenre (bármennyire is szeretem az I Love Textilt, azért nagy szerencse kell ahhoz, hogy olyan anyagot találjunk náluk, ami épp kellene, vagy hatalmas készleteket kell otthon tartani, amihez pedig hely kell) ezért a blúzhoz a Bubulákovo-tól rendeltem lenvásznat, és közben elballagtam a rövidáru nagykerbe, és vettem még néhány tekercs fekete csipkét. Ezúttal szerencsém volt, találtam egyet, ami a többinél jóval finomabb volt. 

Az eleje vállrésszel kezdtem, itt V alakban csipkebetéteket illesztettem a vállrészbe.  

Bár a mintában nem szerepelt, az ujjába is került csipkebetét, a mandzsettáját szélesebbre szabtam, erre nem betétként, hanem csak rátétként került néhány sor csipke.

Mivel a blúzt a szoknya derekába tűrve terveztem hordani, a rászabott ("seszlis") derékrészt elhagytam, és a dereka behúzást sem készítettem el.

Szabásminta: Nina Blouse, Scroop patterns

Anyag: Bublákovo

Foto: Bodeszphoto

U.i: Holnap a teljes öltözéket megmutatom, az összes kiegészítővel. 

Hétvégi programajánló: Történelmi tánc workshop szombaton!

Szombaton ismét történelmi tánc-workshopot tartunk. 

Az időjárás hihetetlenül melegnek ígérkezik, de a hely légkondicionált!

Gyertek, táncoljunk angol kontratáncokat, tudjátok, olyanokat, amilyeneket a Jane Austen filmekben lehet látni. 

ITT van a Facebook esemény, gyertek, táncoljatok velünk!

Heti HV

Teljes szívemből utálom a tényt, hogy mennyire nehéz póthajat szerezni ezüst/ősz hajszínben. 

A hagyományőrzés miatt gyakran kell valamilyen történelmi frizurát varázsolni a fejemre. Namármost, (már) nincs túl sok hajam, és nekem is póthajat kell(ene) használnom. Bár ez teljesen korhű, a történelem során a nők gyakran egészítették ki a saját hajukat más hajával (vagy egyéb trükkökkel). 

Azonban, az összes olyan helyen (Temu, AliExpres, Ebay, Etsy és társai) ahonnan ezeket viszonylag könnyen beszerezhetjük, ha bármikor találok egy olyat, ami jó lenne, a legtöbb esetben ezüst/ősz hajszínben nem kapható. 

Azok a nők, akiknek ősz a haja általában nem a legfiatalabbak, gyakran vannak pajzsmirigy gondjaik, éppe benne, vagy már túl vannak a menopauzán, és sok egyébbel küzdhetnek, amitől a hajuk ritkul, de még mindig NŐK, és éppannyira szeretnének jól kinézni, mint fiatalabb társaik, ezért éppannyira, vagy talán még inkább szükségük lenne ezekre a póthajakra, mint fiatalabb társaiknak.  

Csak mondom.

Táncolós nacik

A fogyás, akkor is, ha szándékos és az ember keményen megdolgozik érte, nem mindig napsütés, móka és kacagás. Bármennyire is örülök anak, hogy kisebb ruhákat hordhatok, és azt vehetem fel, ami tetszik (ahelyett, ami éppen rámjön), azért a dolognak árnyékosabb oldala is van. 

Mint például, hogy szinte minden történelmi ruhámat újra kell varrnom - bár ezt nem bánom annyira, mert most már sokkal jobbakat, sokkal jobban átgondoltan tudom elkészíteni, eleinte egyrészt a tudásom sem volt meg, és sokszor a sebesség fontosabb volt. 

Másrészről, szinte minden lóg rajtam, nemcsak a ruhák, hanem a combom, a karom, a hasam, a bőröm, és ez sokkal rosszabb. Úgy döntöttem, teszek valamit, és táncos kardió-órákra kezdtem járni, de ehhez kellett pár ruhadarab. Persze, sport-melltartók és ujjatlan pólók is kellettek, azért ezeket nem kezdtem el varrni, de nadrágokra is szükségem volt. 

Bő szárú, buggyos, "barrel leg" (hordószárú) nadrágokra vágytam, és úgy döntöttem ezeket megvarrom. 

Átnéztem az ETSY-n kapható szabásmintákat, kiválasztottam egyet, és varrtam egy használható mock-upot, egy nagyon-nagyon régi darab maradék futterból (ezt az anyagot még akkor vettem, amikor az unokaöcsém született, 34 évvel ezelőtt: kis kezeslábasokat varrtam az újszülöttnek, aki azóta már komoly felnőtt), és alaposan átgondoltam, mit változtatnék. 

Hogy a buggyos fazon kicsit jobban hangsúlyozzam, kicsit elvettem a derekából, pár centit viszont hozzáadtam a szárához, de a legaljából is elvettem kicsit. És átrajzoltam az eleje zseb formáját.

Az elsőt fehér pamut-futterből készítettem (a másikhoz képest ez viszonylag új anyag, alig pár éves).

Sajnos a kéttűs ipari gépem nem működik, és a háztartási, amit ikertűvel lehet használni, nem bírta a 3-4 réteg futtert, így a az egytűs gyorsvarróval készítettem a dupla dísztűzést. Nem kellett, hogy rugalmas legyen, így nem volt gond. 

Ahogy a rugalmas anyagaim között ástam, egy olyan jött szembe, ami -ismét- nagyon régi darab. Az I Love Textilben vettem, de nem emlékszem, hogy pontosan mikor. Az biztos, hogy vagy akkor, amikor Chris pár éves volt és Príma-tornára jártam, vagy még korábban. Mindig is szerettem ezt az anyagot, bár kimondottan tréning-ruhának, macinacinak- kapucnis felsőnek való anyag, nem különösebben rugalmas, és gyönyörű koptatott-farmer kék. Nem csoda, hogy évtizedekig őrizgettem.  Emlékszem, annak idején is egy tréning nacit varrtam belőle.

Úgy gondoltam, legfőbb ideje, hogy ismét varrjak belőle.

Ugyanazokat a változtatásokat alkalmaztam, mint a fehérnél, a dísztűzéseket az egytűs gyorsvarróval tűztem. Ezúttal azonban a hátsó zsebeket is felvarrtam. 

Mivel mindkét nadrágot sikeresnek könyveltem el, fogok még ilyen nadrágot varrni, valószínűleg más szabásmintákat is kipróbálok majd.

Since I can categorize both pants as a succes, I will make other ones, probably trying other patterns as well. 

Szabásminta: Kaashi Patterns

Anyag: I Love Textil

Fotók: Bodeszphoto

Heti mintamustra (kötés)

 Pride-hónap van és egy pride pulcsit hoztam

Pride sweater.

Azért van két gondolatom, ami mehetne akár a heti vélemény bejegyzésbe is, de jöhet akár ide is. 

Szóval, miközben teljes szívemből támogatom az LMBTQ közösséget és tagjait, ugyanakkor kimondottan nem tetszik a tény, hogy a szivárvány színeket manapság csak és kizárólag a meleg közösséggel hozzuk kapcsolatba. 

A szivárvány színei a színe gyönyörűséges sorrendje, és ennek a szín.szekvenciának sok-sok jelentése van, többek között a remény, a változás és a harmónia. Mindannyian vágyhatunk ezekre és még többre, anélkül, hogy ehhez a közösséghez tartoznánk. 

Mindig is szerettem a szivárvány színeket, sok-sok gyapjút és fonalat festettem ilyen színűre, több darabot is kötöttem ezekkel a színekkel... és még tervezek is jópárat.