Korhű Steampunk (Ep.1-Ing)

Már régóta... Huh, hányszor írom ezt le ? de, hát annyi ötlet, annyi gondolat a fejemben, ha a végén valamelyik megvalósul, éri megünnepelni, nem? 

Mindenesetre a Steampunk mindig is izgatta a fantáziámat. Gyerekként odavoltam Némó kapitányért, már azelőtt is, hogy az egyetemre jártam, ahol volt 19.századi irodalom, sőt 19. százady fantasy-irodalom szemináriumunk is. Amióta történelmi ruhákat varrok, még inkább.

Mert, hát, mi is az a Steampunk?

Nem könnyű meghatározni, mert sok vállfaja, alfaja van, sokféle módon lehet megvalósítani.

Mégis... Tulajdonképpen egy elképzelt törnénelmi korszak, egy alképzelt "mi lett volna ha". Mi lett volna, ha a 19-20. század fordulóján az emberiség nem az elektromos áram felé vette volna az útját, hanem más irányba, a gőzgépek irányába feljődött volna. A történetekben gőzzel hajtott gépek vannak, a ruhák pedig a későviktoriánus/korai Edward-korabeli/századfordulós ruhák elemeire utalnak, egy csavarral. A hangsúly ugyanis az "elképzelt" és az "utalnak" szókon van.

Mivel nem egy valódi történelmi korszakról beszélünk, nincsenek merev szabályok. A történelmileg hiteles hagyományőrzésben/újrajátszásban képeket, festményeket, fotókat nézünk, újágokat, könyveket, naplókat olvasunk, és igyekszünk olyan keveset bízni a képzeletünkre, amennyit csak lehet. A steampunk esetében annyira hazsnáljuk a képzeletünket, amennyire csak tudjuk. A ruháknak jellegzetes stílusa van, de ez nagy változatosságot mutat: a rácsos krinolinoktól a buggyos kerékpáros nadrágokig, a fűzőktől a mellényekig, a láncoktól a fogaskerekegig, a cilinederkől a tricorn kalapokig. 

A stílusnak megvannak a regényei és filmjei: gondoljunk Verne Gyula 2000 Lábbal a Tenger Alatt, vagy H.G. Wells Időgép című könyvére, vagy az olyan filmekre, mint a Csillagpor, az Arany iránytű vagy egyes Dr. Who epizódok. 

A ruháknál is vannak felismerhető elemek, a fogaskerék-díszítések, a cilinderek, a barnás, vagy épp a fekete/fehér, piros/fekete, felete/lila színösszeállytások, és a csíkok. A csíkok messziről virít a steampunk, különösen  afekete/fehér és a fekete/ barna összeállításokban.  

Ha divat/viselettörténeti szempontból szeretnénk egy konkrét történelmi időszakra tenni, akkor az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig, a krinolinos korszaktól a Titanic korabeli divatig, de mivel mégiscsak egy elképzelt korról beszélünk szinte bármi belefér. Hogy egy valós történelmi korszakhoz is kapcsolódjak, ami számunkra nagy jelentőséggel bír, a Millenium évét, 1896-ot választottam. A történelem-írás szerint a magyarok 896-ban jöttek a Kárpát-medencébe, ennek ezeréves évfordulóját ünnepelték hatalmas üneppségekkel, az óriási kiállítástól egy sor rendezvényen át a kontinens első foldalatti vasútjáig.

Steampunk-os ruhára vágytam, hát csíkos ruhák kellettek. Egy inggel kezdtem.

Ha már a századfordulós divatról beszélünk, jobban kedvelem az 1900 előtti divatot annál, ami utána jött (már maga a tény, hogy a századfordulóhoz ilyen közeli holmikat csinálok örömmel, is egy csoda, soha nem rajongtam a korszakért, túl modernnek tartotam, sokkal jobban kedvelem a korábbi időszakokat. De az 1890-es időszak ruháit valahogy mégis megkedveltem.)

Vagyis az ing. Nagy, puffos ujjak, széles madzsetták, csíkos lenvászon és sötétszürke gyöngyházgombok.

A Truly Victorian 494 mintáját hazsnáltam, kis módosításokkal: A vállrészből elvettem 1-2 cm-t és kihagytam az íves derékrészt, és a hátából a behúzást. Az ujja rövidebb lett és széles madzsettát kapott. Az eredeti mintában csak simán visszahajtják az ujja szélét, de az nekem olyan befejezetlennek tűnt. 

Találtam egy kis darab maradék csipkét, felvarrtam a gallérra, a gomboláspántra és a madzsettára. 

Így az ing történelmileg hiteles, ha hagyományőrzéshez akarom használni, de jól illeszkedik egy historybounding és/vagy egy stempunk öltözékhez is.

Anyag: I love Textil

Szabásminta: Truly Victorian 494

Fotók: Norbert Varga @Bodeszphoto.

Heti HV

Utálom a rétegeket. 

Mármint a hajamban. A réteges/tépett vágást. 

Az utóbbi időben kimondhattalanul elégedetlen vagyok hajammal és azon töröm a fejem, mit csináljak vele. Mostanra már nem bánom a színét, és nagyon is bírtam, amikor egészen hosszú volt, de a felső rétege állatndóan letörik úgy vállmagasságban, és olyan kuszának, kopottnak töredezettnek látom.

Már-már kezdek beletörődni egy (a szokásosnál) nagy(obb) vágásba, hogy onnan újra megnöveszthessem...

Hajvágásokat, frizurákat nézegettem a neten, és a fenébe is, mindenkinek olyan SOK haja van, és minden frizura tépett, réteges, 

Én meg utálom. Még akkor is, amikor a mostaninál több és rövidebb (vagy hosszabb) hajam volt, ha egy fodrász megpróbálta tépettre, rétegesre vágni, a vége mindig az volt, hogy visszamentem, hogy legyen az egész ugyanolyan hosszú. 

Namármost, hol találok ilyen (vállnál valamivel hosszabb) frizurákat (kevés hajra)? Van ötletetek? 

Századfordulós alsószoknya (szabásminta-buhera)

Többször is hallottátok már tőlem, hogy a történelmi ruhák esetében a legnagyobb titok az alsóruházat, vagyis mi van az alatt, amit az emberek általában látnak. 

Azt is többször hallottátok már tőlem, hogy az alsószoknyák igencska fontosak a történelmi ruhákhoz. 

Ha van valami szerkezet a szoknya alatt, azért (hogy a szerkezet vonalait eltakarjuk, elsimítsuk), ha nincs, akkor azért (hogy a szoknyát meg/kitartsa.

De az alsószonyák nem csak a korhű hanem a historybounding (HB) ruhákhoz is adhat egy romantikis, pörgős, susogós elemet. 

A múlt héten memutattam, az egyik kedvenc szoknya-szabásmintámat, amit akár korhű, századfordulós, akár HB, modern darabokhoz is használok (Ora Lin trumpet skirt-je). Most megmutatom, hogyan használom ugyanazt a szabásmintát a századfordulós szoknyák alatt viselt alsószoknyák készítéséhez.

Az előző bejegyzésben elmondtam, hogy azokat a szoknyákat, amelyeket korhű és HB célokra IS használok, a mintában megadott, ún. "hétköznapi" (everyday) és a földig érő (floor length) közötti hosszra szabom.

Amikor ugyanezt a szabásmintát alsószoknyéhoz használom, egyszerűen levágok kb 20 cm-nyit az aljából (ha valaki gyakorlott és/vagy bátor, elég, ha felhajtja a papírszabásminta alsó 20 cm-ét, vagy készíthet magának külön készletet a papírszabásminta rövidített változatából. Kitalálhatjátok, én melyik változatot csinálom :-) )

Tána szabok 5-6 cm, egyenként 20 cm széles csíkot az anyagból keresztben, és egyenletesen elosztva behúzom a szoknya aljának bőségére. Általában teszek egy csipkecsíkot a szoknya teste és a fodor közé, és a fodor aljára is, de az alsószoknya anélkül is működik. Ha néhány cm-rel több anyagom van, akkor a fodrokat 1-3 cm-rel szélesebbre vágom, és teszek rájuk 1-3, kb 0,5 cm széles piét., így még szebben kitartja a szoknya alját.

A varrásban nincs nagy varázslat, de, ha érdekel benneteket, csinálhatok róla egy részletes bejegyzést, ha egyszer sikerül rendesen befotózni a folyamatot. Mit gondoltok? 

Van amikor két alsószoknyát is felveszek egy ilyen szoknya alá, máskor csak egyet. 

Anyagok: I Love Textil

Szabásminta: Ora Lin, Trumpet skirt

Fotók: Varga Norbert @Bodeszphoto

Heti (hétfői) mintamustra (varráshoz)

A Regalia Blouse a Sew House Seven-től.

Mintákat kerestem a neten, mert több saját készítésű darabot szeretnék a saját, mindennapos ruhatáramba. Olyanokat, amiket nem (feltétlenül) a nagy cégek terveztek, és/vagy olyanokat, amik tetszenek, és/vagy kissé eltérnek a szokásos, mindenhol fellelhető mintáktól. Plusz pont, ha van bennük "historybounding" vonás (tudom, még mindig tartozom egy historybounding bejegyzéssel).

A kép a Sewhouse Seven weboldaláról

Ez a blúz minden feltételnek megfelel.

Nőies, ugyanakkor éppolyan jól illik a farmernadrághoz, mint egy hosszú, pörgős szoknyához. A minta oldalán több változatot is megmitatnak, rövidujjal, hosszabb testrésszel, colorblock változatot, hagyományos csíkos, vagy modernebb nyomottmintásat, és mindegyikkel működik.

Bukta

Elbuktam.

Elbuktam az Újévi Piros Szerencsepulcsi Kötését (UPK).

Több, mint egy évtizede csinálom, a szabályaim szinte maguktól alakultak ki, bár egyre nehezebb volt magammal betartatnom (ott van például a tavalyi UPK, ami NEM piros).

Tavaly január óta volt ötletem az idei pulóverre, még próbakötést is készítettem. Az is mintha rémlene, hogy egy ponton össze is gyűjtöttem/válogattam  hozzá a fonalakat, de Szilveszter előtt egyszerűen nem találtam azt a csomagot, így feltételeztem, hogy mégsem tettem. Kutakodtam a készleteimben, és összeszedtem annyi és olyan fonalat, ami működhetett volna, el is kezdtem és kötöttem egy ideig.

De nem tetszett. Nem utáltam, vagy ilyesmi, csak éppen nem IMÁDTAM. Ugyanakkor, volt valami más a kötőtűimen. Na jó, mindig egy rakás dolog van a kötőtűimen, de ezt decemberben kezdtem el, és az újévivel ellentétben imádtam kötni, és nem akaródzott az újévi kedvéért félretenni, hanem nagyon is be akartam fejezni. 

Ráadásul még egy pár harisnyán is dolgozom, amint már nagyon-nagyon be kellene fejeznem.

Úgy éreztem, hogy bár általában makacs vagyok és fafejű, ebben az esetben öreg vagyok már ahhoz, hogy olyasmivel erőlködjek, amit nem élvezek, mert fejben valami MÁST szeretnék és valami mást KELLENE csinálnom. Hiszen mégiscsak ez egy ÖNZŐ kötősprojekt lenne.

Szóval egyszerűen kihúztam a kötőtűt belple és lebontottam. 

A szerencséről szólva... nem csináltam titkot abból, hogy 2025 nem a legjobb évem volt. Nem mondom, hogy olyan rossz volt, nem számít megcsinálom-e a szerencsepulcsit vagy sem, mert nem lehet rosszabb... Már az előző évben is úgy gondoltam, az universum meg azt mondta "fogd meg a söröm" és megmutatta, hogy de, lehet. 

Mindenesetre már befejeztem (legalábbis a kötését) annak a pulcsinak, amit karácsony előtt kezdtem, és dolgozom azon a harisnyán. Amikor azt let letudtam, újragondolom a helyzetet. Lehet, hogy újrakezdem az UPK-t, de az is lehet, hogy elkezdek valamit, és az Újévi Szerencsepulcsi projektet elhalasztom a következő januárra. 

Ti mit csinálnátok? Végigküzdenétek, csak azért mert az a szokásotok, mást csináltatok volna, vagy hagynátok a francba az egészet? Vagy? 

Fehér Buborék

Mármint buborék nadrág. Egyáltalán nem történelmi, bár használok benne egy (vagy több) olyan elemet, amit a történelmi ruhák készítése és viselése közben tanultam. (Jut eszembe, egy gondolat egy sorozatról, pont erről - vagyis arról, mit tanultam a történelmi ruhák készítése és viselése közben- egy ideje motoszkál a fejemben, de fogalmam sincs, érdekelne-e egyáltalán valakit. Azt hittem a historybounding majd érdekes lesz, de alig látta valaki a bejegyzést).

Na mindegy, vissza a fehér nadrághoz:

Már négyszer is megvarrtam ezt a fazont itt, (még bejegyzést is írtam háromról itt és itt és itt), és még mindig imádom, és még többre vannak terveim. (Ki tudja, mennyire ADHD jellemző, hogy, ha kedvelek valamit - ruhadarabot- abból többet is akarok, mindenféle színben?)

Fehér, és ugye, soha nem csináltam titkot a tényből, hogy bármennyire is szeretem a színeket és a nagyonszínes holmikat, a fehéret is igencsak kedvelem. Olyannyira, hogy be kellett látnom, nincs értelme nyáron színes nyári ruhát vennem, mert, amikor öltözöm, mindig a fehérhez nyúlok.

Olyankor is hajlamos vagyok fehéret viselni, amikor a legtöbben inkább feketét vesznek fel - koncerteken, különösen egy bizonyos zenekar koncertjein. Még télen is, akkor is, ha a hideg miatt farmer van rajtam, a felsőm mindig fehér. 

Szóval, hogy ebből a szíbásmintából csinálok egy fehéret is... szinte kikerülhetetlen volt. 

A boltban vásárolt holmikkal az a helyzet, hogy - legalábbis nekem- gyakran ott van bennük a "majdnem", de/és/vagy a  "nem eléggé.

Mint egy nyakkivágás, ami nem elég mély, egy szoknya, ami nem elég hosszú...

És a nadrág, ami ugyan bőszárú, de valahogy nem elég bő.

Vagy van ugyan zsebe, de azok a zsebek nem elég nagyok, hogy elférjen egy mobiltelefon bennük.

Ha az ember magának varr, olyan széles lesz a nadrágjának szára, amilyet csak akar. És olyan mély zsebei lesznek, amilyet csak akar (vagy amekkora anyagdarabja marad). 

És, ha azt hittétek, nem merem felvenni a tél közepén koncertre, hát tessék, itt van, december 31-én az A38 hajón, egy széles bőrövvel.

Jól nézzétek meg azt az övet, még akkor vettem, amikor először költöztünk Budapestre, amikor 19-20 éves voltam. Nosztalgiából tartottam meg, bár évtizedek óta nem használtam, az utóbbi 15 évben azért, mert messze túl rövid volt.

Anyag: fehér mikrokord: I Love Textil 

Szabásminta: a sajátom

Fotók: Norbert Varga @Bodeszphoto

Heti HV

Utálom a telet.

Gyűlökök fázni.

Még a havat sem szeretem, és egyáltalán nem látom szépnek. 

Amikor mindenki odavan attól, hogy jaj, milyen szép, én csak arra gondolok, mikorra olvad el? 

Úgy tűnik, mintha mosolyognék... pedig sírni tudtam volna.