Hírnév vagy sem...

Inkább csak a pontos feljegyzésért, és, hogy ne vesszen el a link, mint a felvágásért...
Akárhogyis, büszke vagyok :-)

http://www.spinningdaily.com/blogs/connection/archive/2014/04/11/hungarian-spinners-gather-for-a-day-of-wool.aspx

Megy a selyem vándorútra...

Imádatosan szépséges és puha selyem fonal érkezett Floridából. Mary a Camaj Fiber Arts-tól, hogy azt kössek belőle, amit akarok, amit aztán bemutató-darabnak használhat.

2-3 motring worsted vastagságú fonalam volt, így a mennyiség erősen meghatározta mit tudok készíteni, végül egy nyakmelegítőt választottam, egyszerű, de szépséges csipkemintával.

Készítttem még egy pár ujjatlan kesztyűt, a korábbi mintám átdolgozásával.

A könyékig érő csipkés kézrevalóba gyöngyöket is fűztem.

A csomag azóta útra kelt, haza....akarom mondani Floridába (még ennyi idő után is "honvágyam" van).

Megtiszteltetés volt Mary-nek kötni, akinek a youtube videóiból olyan sokat tanultam a fonásról. Remélem neki is tetszenek majd.
Fotók: Deli Kristóf.

Mindaz, és még több...

Napok óta töröm a fejem azon, hogy mit írjak a szombati Gyapjúnapról. Szóról szóra leírhatnám ugyanazt, amit tavaly ősszel, hiszen a dolgok nem rendeződtek az életemben, sőt, az elmúlt két és fél hetet a legrosszabbak között fogom számon tartani, és úgy vártam ezt a napot, mint egyesek a Messiást várják.

De már a felkészülés során, a szöszök, a fonalak, a színek balzsamként hatottak, és a lelkemet a legszebben öltöztettem fel erre a napra. A napra, ami végül mindent megadott, amit vártam, és még többet.

Végül az ajtók kinyíltak, és a látogatók megérkeztek. Volt, aki csak körülnézett, volt aki csak valamilyen elfoglaltságot keresett szombat délelőttre.

Mások a fonalakért jöttek...

 Mások azért, hogy kipróbálják a fonást, annak legegyszerűbb, legősibb módját.

Mindig elvarázsol, ahogy egy ennyire egyszerű eszköz, egy marék fonalat átalakít, és egy csodává varázsolja. Hogy emberek több ezer évig készítettek így fonalat

És, hogy ugyanezzel a rendkívül egyszerű eszközzel még ma is tudunk csodát varázsolni egy maréknyi szöszból.

Jöttek régi barátok..

.Családok

Kicsik és nagyok...Fiúk és lányok...

És pasik...

És némelyikük kitartóbb volt a legtöbb hölgynél...

És mindannyian valami nagyszerű élményben osztozhattunk.

A fonás mellett rengeteg más tevékenységben lehetett részt venni. Ki lehetett próbálni a nemezelést, a fonalfestést, a kártolást, a rokkékat, még igazi birkanyírás is volt, de én nem jutottam el odáig, hogy lássam is ezeket.

Egy napra, megint jó volt "én"-nek lenni.

És persze, mindazok akik nélkül mindez nem történhetett volna. Lotti (aki aznap dolgozott, így nincs képem) aki segített felkészülni, és festeni. Györgyi, aki az utolsó pillanatban ugrott be, és segített autóvl kiszállítani mindent (és aztán haza is).
Kriszti, aki mindenből kivette a részét, a motringolástól, a festék sikáláson át a pakolásig, és tartotta a frontot, amíg lyukat beszéltem a falba is a fonásról, és annak történetéről, és a kéziorsó csodáját próbáltam megmutatni.

Zsóka, az egyik főszervező, egész nap a kártolónál volt elfoglalva.

Adrien, aki az egészet kitalálta, és a rokkák rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket.

Köszönöm mindenkinek. A szervezőknek, a segítőknek, és mindenkinek aki eljött.

Vigyázz, kész....

Még kettőt kell aludni a Csillaghegyi Gyapjúnapig (Részletes program itt)
..de mivel holnap suliban leszek, én már felkészültem.
Természetesen fonnivalókkal minden mennyiségben, és színben...

És persze fonalakkal... Kékekkel...

Zöldekkel...

Az elmaradhatatlan narancsokkal...

A mindenki kedvence lilákkal..

A fotózhatatlan pirosakkal...

És a hossú átmenetesekkel...

Ugye jöttök, sokan???

Készülődés...

A szombati Gyapjúnapra......

Részletes információk: ITT

A nagy alpaca kaland

Avagy hogyan lesz a nyers szöszből kész kötött darab.

Egyszer volt, hol nem volt, egy amolyan felescsere típusú egyezség alapján érkezett egy doboznyi nyers alpaca szösz. Azon mód, ahogy az állatról levágták.

Puhának, nagyon finom puha volt, meg fehér is... vagy olyan fehér szerű inkább. És mindenféle "zöldség" (széna, szalma, fű, fa, virág, meg alpaca kaki).

maroknyi szöszcsomóról maroknyi szöszcsomóra néztük át apránként, kiszedegetve a nem oda való dolgokat, meg szedegettk, meg szedegettük, meg még szedegettük, meg még egy kicsit.

No, nem ennyi volt benne, ennél sokkal, sokkal több.
Aztán elküldtük a fürdőkádba fürdeni. meg még egyszer megfürdeni, meg még egyszer. A számolást valahol 9 és 12 között vesztettem el. Az első pár fordulóban a kád alján több cm-en állt a sár.

Ezután a nagyszoba közepén száradt. Szerencsére Kristóf már edzett, kicsi kora óta hozzászokott azanyja dolgaihoz, a szeme sem rebben, ha egy nagy kupac nedves szösz megjelenik a szoba közepén, csak átlép rajta és megy a dolgára.

Majd futott néhány kört a kártolódobon.

Majd megfontam, és elkezdtem kötni...

És kötni, és kötni.. aztán blokkoltam.

Majd fényképezkedtünk...

Fotóztunk közelit,

És távoltit, majd szépen becsomagoltam, és visszaküldtem oda, ahonnan eredetileg jött.

A szösz Sandy Kunath-tól érkezett.Az után a rengeteg szedegetés, és mosás után a legfinomabb, legpuhább, és legfehérebb alpaca szösz lett belőle, amit valaha láttam. A felét kártolás előtt befestettem, és a (nekem) szokásosnál vastagabb DK vastagságra fontam, és gyöngyökkel navajóztam, ez egy másik bejegyzés témája lesz.Ezt a nyakmelegítőt abból a maradék szöszből készítettem, amit félretettünk, mert ez volt a legszürkébb, legpiszkosabb, legdurvább...
Köszönetet kell mondanom Krisztinek, a rengeteg segítségért, a társaságért, a hátfájdító izé-mizé szedegetésért, és minden egyébért.
Zsókának, hogy nemcsak használhattam a kártolóját, de haza is hozhattam kölcsönbe karácsony környékén.
A nyakmelegítőt a DROPS 155-29-es mintájára alapoztam (körben kötöttem, és csak az utolsó két minta egységet használtam. A szemszámra (sajnos nem emlékeszem)
Fotók: Deli Kristóf.

Újra gyapjúnap Csillaghegyen!

Jön, jön, már majdnem itt van! Alig több, mint egy hét, és újra Gyapjúnap Csillaghegyen!

Ha szeretnétek mindent, vagy bármit tudni a gyapjúról, a fonásról, a nemezelésről, szövésről, kötésről, és bármiről, ami a gyapjúval kapcsolatos, ott a helyetek.

Én már nagy izgalommal készülök.

A tavalyi őszi Gyapjúnapról itt írtam beszámolót. Adrien itt ír ugyanarról a napról.

A tavaly tavasziról Eszter itt ír.

Az idei programról itt találhatok több részletet. Én ott leszek. Ki jön még?