2016. február 19., péntek

Heti fonós- születésnapi dac

Már említettem, hogy az elmúlt ősszel és télen (ok, nagyjából Augusztus elejétől mostanáig) rendkívül elfoglalt voltam...tudom, ez így elég nagyképűen hangzik, de már az egyetem és a két állásom is annyi volt, amit éppen kezelni tudtam, és ehhez jött a magazin... Amikor azt elvállaltam, tudtam, hogy ez rendesen kibillenti az így is nehezen fenntartott egyensúlyt, de ugye arra égsem mondhattam nemet, akkor sem, ha tudtam hogy ez jónéhány átdolgozott éjszakát, a hétvége jelentésének teljes megszűnését jelenti majd, és azt, hogy kézimunkára a minimálisnál is kevesebb időm lesz majd.
Azonban, amikor decemberben eljött a születésnapom, valami elpattat és úgy viselkedtem, mint egy hisztis kisgyerek. Csak fonni akartam, semmi mást. Nem dolgozni. Nem háztartási munkát csinálni. Nem tanulni. Nem beadandót/szakdolgozatot/akármit írni. Csak fonni, és hát, ha van előnye a felnőtt létnek, az, hogy végiggondolhattam, és dönthettem úgy, hogy az elmúlt időszak után megérdemlem.

Minden különösebb terv nélkül túrtam bele a szöszös készletemnek annak  részébe, ami konkrét cél nélkül lapult, csak azért vettem meg mert azt gondoltam jópofa lehet, és kiváncsi voltam milyen lehet vele dolgozni.

Különösképp vonzódok a sokszínű, hosszában csíkos gyapjúszalagokhoz, szeretem ahogy fonás közben változnak, keverednek a színek, és szeretem a tweed-es, cirmos hatást (ja, hogy egyébként is szeretem a tweed-es, cirmos fonalakat? micsoda meglepetés).
Az első amiben a kezem megakadt ez a narancs/piros/ pink merino szösz volt. A szokásos lace fonalnál vastagabbak fonását is gyakorolni akartam,
A végeredményt pedig szeretem. Nem annyira egyenletes, mint lehetne, de ha tökéletesen egyenletes fonalra vágynék, nem dolgoznék vele hosszú órákat/napokat, hanem bemennék a fonalboltba és lebenném a polcról, nem? Szeretem a kézzel fonott fonalakban azt, hogy teljesen egyediek, és azt, hogy ezek az apró "tökéletlenségek" különleges karaktert adnak.
Ezt egy kissé még mindig túlsodortam (notóriusan gyorsan pedálozok a rokkán), bár már sokkal kevésbé, mint koábban,  
100 gramm, 2 ágú, és kb 350 méter.

2016. február 17., szerda

Ugyanolyan, csak egészen más...

Az is jó abban, ha egy kötős-horgolós magazinnal dolgozik az ember, hogy már jóval a megjelenés előtt láthatja milyen minták lesznek benne...
Amikor legelőször megkaptam a tegnap megjelent Kreatív Horgolás magazin anyagát, rögtön tudtam, hogy a benne megjelent virágos kendőt elkészítem majd.
Olyannyira, hogy nem is egy, hanem rögtön két változatban tettem ezt, és ha időm, és fonalkészletem engedné, még legalább két-három változatot el tudnék képzelni. 
Mert ez a hatszögletű minta tökéletesen alkalmas arra, hogy a színekkel és a formákkal játsszunk.
Szeretem a nagy, méretes kendőket, ezért a magazinban található változatnál jóval nagyobb, téglalap formában raktam össze először, az eredetihez hasonló télies, kicsit borongós, sötétebb színösszeállításban.
A második változatban pedig szinte csak néhány árnyalatnyit változtattam, a sötétszürke helyett egészen világosat, a pirosak, bordók helyett rózsaszíneket, a petrol helyett világos türkizt választottam, a virágokat pedig háromszöggé állítottam össze. Az eredmény egy sokkal vidámabb tavaszi hangulat.
Nem tudnék választani, de szerencsémre nem is kell :-)
Fonal: DROPS Alpaca
Minta: a Kreatív horgolás tavaszi számában megjelent virágos kendő
Fotók: Deli Kristóf

2016. február 12., péntek

Heti fonós... a pokoli projekt...

Anélkül, hogy a részletekbe mennék, legyen elég annyi, hogy ez a projekt nem tartozik a kedvenceim közé...
Túl sokáig tartott
Nehezen szereztem hozzá kölcsön kártolót (azt hiszem igazán ideje lenne beszereznem egyet)...
Időközben az élet is elém pakolt néhány akadályt...
De végre elkészült...
Az eredménnyel sem vagyok igazán elégedett...
De egy adag csipke-vastagságot is készítettem, csak úgy, mert szeretem... (nem a projektet, hanem csipkefonalat fonni)...




2016. február 8., hétfő

Valami végetért

Mert ez is egy befejezett project....
Az ötéves egyetemi kaland véget ért.
Az iskolai hétvégék, a hosszú vonatozások
Az álmatlan éjszakák...
Maradnak a szép emlékek, kedves barátok
És két diploma öt év alatt.

2016. február 2., kedd

Bárányok, először....

Már egy ideje készültem rá, az alpaca akcióban a DROPS Nepál fonalból be is szereztem a hozzávaló színeket...
De a vizsgák, és a munka miatt csak halogattam, halogattam
Amíg a kötőscsoportokon át nem söpört a báránykás láz...
Akkor aztán egy éjszaka alatt...
Minta: Baa Blee
Fonal: Drops Nepál
Kötőtű: 2,75 (passzé), 3,25 (sima), 3,75 (minta)
Fotók: (naki? ) Deli Christopher Laurent

2016. január 30., szombat

Egy méretes próbakötés- DROPS Joyride Kardigán

Úgy egy éve van nálam egy kedves barátnőm fonala, amiből pulóvert ígértem neki.. Azonban soha nem kötöttem egy egész pulcsit DROPS Lima fonalból, de még neki sem kötöttem pulcsit... ez a két körülmény így együtt kissé elbizonytalanított... gondoltam, egy jó méretes shwatch (próbadarab) megoldhatná a kérdést.
Ráadásul nagyjából azóta akarom a Joyride kardigánt megkötni, amióta a DROPS kijött a 15/16-os téli kollekcióval. A nagy év végi Alpaca akció a lejobb alkalmat nyújtotta, hogy a fentieket összekombináljam.. A Ravelry-n váltottam néhány szót Jelloknits-szel, aki a pulóver változatot kötötte Limából, és biztosított, hogy a gauge (kötéspróba) a két fonalnak annyira hasonló, hogy nyugodtan mehetek a minta után, nem kell átszámolgatnom az egészet. Hurrá, így is tettem....majdnem. De nem én lennék, ha békén tudnék hagyni egy mintát, ugye? A színek változtak, egyrészről mert a Lima színválasztéka kissé eltér, másrészről a saját preferenciáim miatt. A sötét rózsaszín (vagy hívjuk mályvának? ) szegélyek helyett pirosat használtam, a sárgát pedig teljesen kihagytam, csak a narancs maradt.
A változtatások aprók, és a saját megrögzött szokásaim, és preferenciáim miatt történtek, és nem a minta hiányosságai miatt. Furának találtam, hogy a minta a testrészt egyenesen köti, és csak a mellrésznél szaporít. Én ennél jobban szeretem a határozottabb derékvonalat, így több szemmel kezdtem, az oldalánál fogyasztottam, annyira amennyivel eredetileg kezdenem kellett volna, majd a minta szerintinél kicsit gyakrabban, de ugyanannyiszor szaporítottam. 
A másik változtatás az ujjakat érintette. tetszett az eredetiben az egyszerű fair isle mintás szél, a széles passzék, mandzsetták az ujján már szinte hozzám nőttek, amolyan védjegyemmé is váltak. Így a piros szélt szélesebbre vettem, és úgy 15 cm után kötöttem az átmenet mintáját. 
Gondot az okozott, hogy mit csináljak a kontraszt színek szálaival, amiket a gomboláspánton nem használunk, és, hogy hogyan lehet megoldani, hogy az eredeti minta fotója szerint a piros (mályva) csak a gomboláspántig halad. A leírás ezt a részletet kissé homályban hagyja. Írtam is a Design Team-nek (valami előnye csak kell legyen annak, ha az ember lánya DROPS mintákat fordít), akik azt javasolták, az utolsó pár cm-en kössem külön a pántot, és utólag varrjam fel. Végül a színes résznél a kontraszt fonalat kivezettem a gomboláspánt előtti utolsó szemig, ott megcsavartam a két szálat, és visszafelé ezen a ponton vettem fel mind a két fonalat. A felső szélen ugyanezt csináltam,a míg a minta tartott, majd, a teljes felső szélt a pirossal kötöttem.
Az utolsó változtatás a nyakkivágás szegélye volt, a csak harisnyakötéssel kötött visszapöndörödő szél nem az én világom, így a leláncolás előtt 6 sor lustakötéssel fejeztem be. Utólag visszagondolva (mert utólag mindig okosabbak vagyunk) a testrészt a gomboláspánt szemei nélkül kötném, aztán a szemeket utólag felszedve, keresztben kötném meg a pántot. Ezzel megoldanám a szálelvezetési problémákat, és a gomblyukakat is könnyedén oszthatnám el egyenletesen.
Mindent összevetve szeretem ezt a mintát, szerettem kötni, és, ha valaki első fair isle mintás pulóverhez keres alanyt, ez egy nagyszerű jelölt lehet. A szokásosnál kissé vastagabb fonal miatt gyorsabban elkészül, a minta elég egyszerű ahhoz, hogy akár oda-vissza haladva is könnyen követhető legyen.
Technikai részletek:
Minta: DROPS Joyride
Fonal: DROPS Lime (Említettem mennyire megkedveltem a Lima fonalat? Már a Nepál is a szívemhez nőtt, de a kissé vékonyabb kistestvér is éppolyan nagyszerű). ,
Kötőtűk: 3 mm Lustakötéshez, 3.5 mm a harisnyakötéshez és 4 mm a mintás részekhez.
Fotó: Cristopher Laurent Deli.

2016. január 20., szerda

Ujévi szerencse-kardigán, avagy DaVinci démonai

Ahogy itt itt itt és itt is (vagyis néhány éve januárban valamikor legalább egyszer mindig) már elmeséltem az újévi szerencse-pulcsi történetét, aminek az ötlete Angela Barátnőmtől származik...
Sőt olyan sokszor mondtam már el, nemcsak itt a blogon, hanem a Facebook-on is ilyen-olyan csoportokban, hogy többeknek megtetszett az ötlet, és az ötlet mellé csoportot is életre hívtunk, sőt a csoportnak elég népes tagsága van (legnagyobb meglepetésemre, és örömömre).
A dolog lényege ugyebár, hogy úgy kezdjük az újévet, ahogyan azt folytatni szeretnénk, az én (a mi) esetemben ez ugye sok kötést jelent :-)
Újévkor az első dolgom egy új pulóvert elkezdeni, és egyébként rám nem jellemző módon, addig nem is kötök mást amíg ezzel el nem készültem. Mivel a körülmények úgy hozták (vizsgaidőszak, szakdolgozat, más munkák), hogy a DROPS fordításokkal rendesen le voltam maradva, ezt a lemaradást próbáltam behozni, aminek az egyik eredménye az lett, hogy december 31-én, kb 18 órányi munka után éjjel 11.40-körül töltöttem fel az utolsó mintát... ezek után annyira fáradt voltam, hogy éjfél után már csak néztem ki a fejemből, beszélni sem tudtam értelmesen, nemhogy azt a minimális számolást ami a kezdéshez kellett volna, végig tudjam követni...
Így elsején kora délután kezdtem el, de utána, "ennyi pihenést megérdemlek" felszólítással sikerült jó ütemben, jó sokat kötnöm, így a saját (egy kardigán 4 napa alatt) rekordomat megdöntöttem, és 3 nap alatt, 4-én délután már blokkolódott...
Sokat tanakodtam, hogy mi legyen az újévi darab. A színe ugye fix, szerencse-piros... Volt egy tervem, sötét, feketés piros fonalból terveztem egy újabb Lion Neck kardigánt , de pár nappal korábban egy turiban nagyon hasonló vonalvezetésű, piros, tiszta kasmír kardigánt találtam, amit nem tudtam otthagyni, így mást  kerestem. Végigböngésztem a DROPS választékét, sőt a csoportból is sok segítséget kaptam, végül mégis úgy döntöttem, hogy mivel az idei egyik tervem az, hogy a suli végeztével bízom benne, hogy kicsit több időm marad a kretaív dolgaimra, a tervezéshez is szeretnék visszatérni, így saját kútfőből raktam össze egy top-down kardigánt. 
Adott mennyiségű (40 deka) fonalam volt, ehhez a tényhez igazítottam az elgondolást. Azért lett fentről kezdett, mert ha elkészítem az egészet vállig utána a két ujját, a testrészt addig tudom kötni,a míg a fonalam tart. A csipkeminta is lazábbá teszi, jobban lehet a blokkolással széthúzni. A minta egy régi zoknis könyvben talált minta változata (egy szemmel szélesebbre vettem, tükröztem és a két oldalt egymás mellé tettem). A karcsúsításhoz a szemeket nem a kardigán oldalán, hanem a minta mellett fogyasztottam, a szaporításnál pedig, hogy az A vonala hangsúlyosabb legyen, a minták között is szaporítottam szemeket.
Ha lett volna még fonalam, szívesen belekötöttem volna még egy gombolyagot, hogy kicsivel hosszabb legyen, de így is kb. 15 cm maradékkal láncoltam le.
Miköze mindehhez DaVincinek? Amíg kötöttem a teljes harmadik évadot megnéztem... Szerettem ezt a sorozatot.
Fotók: Deli Kristóf