Még nincs vége

Az elmúlt néhány hónap hihetetlenül zsúfolt volt, hihetetlenül fárasztó, ugyanakkor, sok szempontból eléggé jóérzésekkel eltöltő is. Természetesen, voltak gondok, problémák és egyebek is, de visszanézve azt gondolom... jé, hihetetlen, hogy ennyi mindent csináltunk.

és, ahogy a bejegyzés címe is mondja, még nincs vége. Sem a rendezvényeknek, sem a munkának, sem a nyárnak. 

Muszáj hangosan kimondanom, hogy kimondhatatlanul jó, hogy a szeptember már a fiamon keresztül sem hat rám, és szeptember elseje, (vagy augusztus utolsó napjai) nem töltenek el rettegéssel, gyomorgörccsel, a mindennekvége érzéssel, és az iskolai időszak gyűlöletével. 

Miközben próbálom lezűrni, feldolgozni a dolgokat, gondolok a Blogra is, és arra, hogy újra teljes erőbedobással írjam. 

Sok mindenről szeretnék mesélni, sok mindent szeretnék megmutatni (bár néhány részt a FB-on vagy az Instagramon már elcsíphettetek), és közben azon kattog az agyam, hogy milyen sorrendben lenne a legjobb... 

Időrendben? A legrégebbieket először, és érjem tol magam? Vagy a legkevésbé látványossal, afelé haladva, amire a legbüszkébb vagyok? Vagy teljesen véletlenszerű sorrendben? 

Továbbá... Mire vagytok a legkíváncsiabbak? A rendezvényekre, eseményekre? Utazásra? Vagy arra, mit csináltam, mit készítettem? 

Heti Mintamustra (varráshoz)

 Még mindig a legjobb "barrel leg" (vagyis hordó szárú) nadrág szabásmintáját keresem. 

No. 1109

Heti HV

Ezen a héten az a határozott véleményem, hogy az új Coca Cola Zero design rendkívül megtévesztő.

Első ránézésre nem feltűnő, hogy nem normál kóláról van szó, hanem a cukormentes változatrül. Igen, el kell olvasni, és az a fekete hullám is ott van, de akkor is. 

Nem iszom édesítőszeres innivalót, nekem keserű, és rettenes utóíze van. 

Az elmúlt néhány hétben többször is vettem ki rossz dobozt hűzőszekrényből... 

(és arról most ne is beszéljünk, hogy sok helyen csak a zérót teszik a hűtőbe, vagyis enyhén szólva kissé próbálnak rávezetni, hogy az ember azt a sz**rt igya)

(And let's not get into the fact that in many places they only put zero into the fridge, so you are kind of pushed drinking that shit.)

Rózsaszín fodrok

Mivel azt mondtátok, hogy van, aki közületek iigenis kíváncsi hat méter rózsaszín fodorra, hát tessék :-) :

Azt is kérdeztétek, hogy készült.

Képem nincs a készítésről, de megpróbálom leírni. Kimértem, és felrajzoltam 8 db 12 cm széles csíkot az anyagból, keresztbem. (Ne felejtsük el, a felvető szál általában erősebb, mint a vetülékfonal, ezért, ha egyenes csíkokból vágunk fodrot, akkor az szebben áll, ha keresztben vágjuk ki.) Az íves cikk-cakk ollóval vágtam ki, ami olyan, mint egy kézművesek által gyakran használt cikk-cakk olló, de íves cakkokat vág, és ezek az ívek egy irányba állnak, vagyis a csíkokat mind a két oldalukon el kellett vágni, ha azt akartam, hogy a szélük szimmetrikus legyen. 

Ezután összevartam a csíkokat a rövidebb végükön, így kaptam kb 10-11 cm széles, 12 méter hosszú csíkot. 

Kicseréltem a varrógépben az orsót egy teli orsóra, (nincs annél bosszantóbb, mint amikor egy fodor behúzószálának varrása közben fogy el az alsószál). 

A varrógépet a legnagyobb öltésre állítottam, kicsit meglazítottam az alsószálat (bár, mindegy, hogy az alsó vagy a feélső szálat lazítjuk meg, de nekem könnyebb úgy behúzni, ha az egyik szorosabb). 

 Kétszer végivarrtam a csíkokat a közepén, egymástól kb fél cm-re (az nekem egy talpszélesség - egy öreg, ipari gyorsvarróval dolgozomÖ. Az orsóban a második után kb 10 cm cérna maradt. Yessss! Ezt a kört én nyertem.) A két varrást a későbbiekben egyként kezeltem, vagyis a két alsó szálat összefogva húztam. 

Ezután elkezdtem a gépen szorosabbra hagyott szálat meghúzni (az én esetemben ez az alsó szál volt.

Nem próbáltam mind a 12 méter anyagot egyszerre behúzni, kb 150 cm-es szakaszokban csináltam. Nagyjából ott, ahol két csík össze volt varrva, egy kötőtűvel óvatosan meglazítottam a szálat, kicsit kihúztam, amíg akkora lett a hurok, hogy meg tudtam fogni. Minden szakaszon  két oldalról húztam a szálat, és folyamatosan ellenőriztem a hosszát, amíg kb 75 cm-es lett, és a behúzás többé-kevésbé egyenletes lett, majd a következő szakaszon ugyanezt tettem. A kihúzott szálakat óvatosan (és alaposan összekötöttem. 

Mindezek után legalább egy napig pihentettem a kezem, majd feltűztem a fodrokat a ruhára.

Fellvarrni is kézzel varrtam fel, de ez már egy másik történet.
 

Heti mintamustra (kötés)

Mára egy kendőt hoztam.

Csak mert mindig is tetszettek a szárnyakat idéző kendők.

A minta ITT.

 

Rövid komment

Van valami szürreális abban, amikor az ember lánya múzeumi élőtörténelemről keres információt... és azon találja magát, hogy egy képernyőn egy fotót bámul... önmagáról.

ITT.

Azt hiszem ez a legközelebbi ahhoz, hogy valaha címlaplány legyek :-) 

Heti HV

Eheti határozott véleményem az, hogy igenis, határozottan túlbecsültem az időmet és a képességeimet, és ahhoz, hogy be tudjam bejezni a munkákat, amiket muszáj, azokra kell koncentrálnom (a blogbejegyzések írása helyett). 

Mindenkitől bocsi, igyekszem néhány bejegyzést így is hozni, még akkor is, ha csak amolyan rüövid megjegyzés típusú lesz, vagyis egy kép meg néhány szó... (mondjuk érdekel valakit az a 6 méter nagyonrózsaszín fodor, amit a minap készítettem? ) 

Ugyanakkor, ha tetszik, amit errefelé látsz, és úgy érzed, itt maradnál egy kicsit társaságnak, írj megjegyzést. Nem az algoritmus kedvéért (ezeknél a blogokál nem működnek ezek a dolgok), csak úgy a poén kedvéért. Nekem piszkosul hiányoznak azok az idők, amikor komoly bezsélgetések, és hosszú megjegyzések jelentek meg egy-egy blogbejegyzés alatt.