Heti HV - a választásokról

 Az igazság az, hogy soha nem igazán érdekelt a politika. PJ, Chris apja amolyan „hírmániás” volt, minden órában a híreket hallgatta, naponta több híradót nézett, és mindig azzal szekált, hogy nem látok az orromnál tovább, én meg úgy gondoltam, mindennapi életének problémái elől menekült a világ hírei mögé.

Persze, mindig is szavaztam véleményem is mindig volt, de igazából, mélyen soha nem érdekelt. Arra is kényesen ügyeltem, hogy ne legyen látható a véleményem pl. a social média felületein, még egy lájk formájában sem.

Mindez akkor változott meg, amikor látványosan, erőből, erőszakosan, sőt, meggyőződésem, hogy valami piti ügyért bosszúból elvették a KATA-t, és nemcsak elvették, hanem gyakorlatilag minden, addig KATA-val dolgozót kikiáltottak tolvaj-csaló-hazaárulónak. Több százezer olyan ember alól húzták ki a talajt, akik amúgy az állami segítségre várás helyett magukon segítettek, akiknek nem járt szabadság, segély, stb.

Nagy Ervint néhány évvel ezelőtt láttam élőben egy verses, zenés műsorban. Bevallom, elsőre nem volt túl szimpatikus, ahogy hanyagul ült, szétterpesztett lábakkal, a combok között kikopott farmernadrágban (ruhakészítő –is- vagyok, észreveszem, mit visel valaki), enyhén unott képpel, amíg más vendégek mondtak vagy épp énekeltek verset. Később, amikor kiállt a Marvel-szinkron-ügyben már sokkal jobban figyeltem rá, szinkron-fordítóként eléggé átéreztem a problémát, akkor is, ha a szinkronfordítók mindig legalul vannak, és mindenki beléjük rúg. Mindenesetre, ahogy figyeltem a megszólalásait, egyre inkább gondoltam úgy, ha egyszer a politikai pálya mellett döntene, ő lenne az, aki mellett nyugodt lelkiismerettel tenném le a voksomat.

Magyar Péter felbukkanásakor az járt a fejemben, végre egy tökös fickó, aki fel mer állni. Itthon azt mondtam, na, ezek ketten elvinnék a pálmát. Kb két nappal később jelentette be Nagy Ervin, hogy beáll Magyar Péter mellé, attól a pillanattól kezdve még nagyobb érdeklődéssel figyeltem őket.

Igen, tudom, hogy a FIDESZ-en belülről jött, és igen, nekem is megvannak a fenntartásaim, de mindezzel együtt, felállt, maga mellé, maga mögé állított embereket, és végre láttunk egy olyan embert, akinek elhittük, hogy lehet változtatni. Lehet, hogy egoista, lehet, hogy jó marketinges, sokminden lehet. DE, amit ez az ember az elmúlt két év alatt végigcsinált, akár fizikailag, az országjárásokkal, akár azzal, ahogy állta a felé érkező ütéseket, a felé dobált szart, hogy nemcsak a hálószobájába, de gyakorlatilag az alsóruhájába is benéztek és próbáltak fogást találni rajta, de nem hajlott meg, nem bukott el, az mindenképp tiszteletre méltó.

És Bödöcsöt, a humoristát idézve, ha ég a ház, és jön a tűzoltó, nem fintorgunk azon, hogy nem ilyet képzeltünk. Márpedig a mi házunk ég. Nem kicsit, nagyon.

Mindemellett, nincsenek illúzióim.

Nem egészen 20 évvel ezelőtt, amikor egy akkor közel 20 éves kapcsolatból (a gyerekem apjával) küszködve, próbáltam kilépni, egy barátom azt mondta: Nem mondom, hogy könnyű lesz, mert nem lesz az. Sőt, iszonyatosan (itt ugyan más szót használt, de a jelentése nagyjából ugyanaz)  nehéz lesz. Piszok nehéz lesz, annyira, hogy néha azt hiszed majd, beledöglesz. De, hidd el nekem, egy idő után látod majd, hogy jobb lesz.”  Igaza volt, és ezt igyekszem tovább adni, amikor olyanokkal beszélgetek, akik hasonló elnyomó, bántalmazó kapcsolattal küzdenek.

Pontosan ugyanezt gondolom, a most következő időszakról is. Hihetetlen, de megcsináltuk, kiszavaztuk az Orbán hatalmat, „azért a víz az úr”. Vasárnap éjszaka (vagy inkább hétfőn hajnalban) úgy feküdtem le, hogy újra büszke lehetek arra, hogy magyarnak születtem. Ugyanakkor, tudnunk kell, hogy ami most jön, nem lesz fáklyás menet. Üres kassza, felperzselt, sőt, nemcsak felperzselt, sóval beszórt földek, felgyújtott hidak, mély árkok, szekrényekből kipotyogó hullák maradnak itt, és mindenért az új rezsimet fogják hibáztatni, akkor is, ha a bűnöket a régi követte el. Iszonyatosan kemény munka lesz, és komoly áldozatokkal jár majd ebből kimásznunk. Kössük fel, amit fel kell kötnünk, gyürkőzzünk neki, és figyeljünk, nagyon figyeljünk, hogy ne kelljen még egyszer „rendszert váltanunk”.

Fotók: Varga Norbert @Bodeszphoto

Rózsaszín Hortenzia

Miután elbuktam az Újévi Szerencsepulcsi kötést, de azért a fehér bringáspulcsit sikerült megkötnöm, szerettem volna, valamit tavaszra... 

Ez a rózsaszín fonal vagy egy éve a készleteimben lapult, és jóideje tudtam, hogy Elenor Mortensen Hydrangea pulcsiját akarom megkötni belőle, éd a minta színeit sem volt nehéz összeválogatni. 

Nem nagyom tudok sokat írni róla, mert eléggé hűségesen követtem a mintát.

Csak egy keskeny mintát adtam az ujján és a testen a bordásminta fölé, és kihagytam a hasítékot az oldaláról. ja, és a mandzsetta szélesebb a mintáénál, csak mert a széles mandzsettát szeretem.

Ez a pulcsi amolyan swoncsó (a pulóver és a poncsó közötti átmenet) lenne, a vállrésze ezért mélyebb, és mitán párszor már volt rajtam, nem igazán vagyok oda ezért a fazonért. Ha még egyszer megkötném (ki tudja, simán benne van, mondjuk más színekkel), kb ott választanám le az ujjakat, ahol a lila virágok után színt váltottam az élénk pinkre, és ezeket a pink virágokat már az ujján és a testen külön kötöttem volna.  

I promise, there is no foldline at the neck, on the pictures it was just because I forget to pull the sweater down after I took off my jacket. See the pic while I was wearing the jacket:

Pattern: Hydrangea by Elenor Mortensen

Yarn: various sockyarns

Needle: 2,5 (ribbing), 3 (stockinett) and 3,25 mm (pattern)

Pictures: Norbert Varga @Bodeszphoto.

Heti HV

Az eheti határozott véleményem, hogy a tavaszi influenza monnyon le, de azonnal. 

És a levegővétel fölösleges luxus.

Heti mintamustra (szabásminta, varráshoz)

Kérték tőlem a buggyos nadrágom szabásmintáját, amit nem tudok odaadni, mert én magam rajzoltam, nem egy PDF minta, egy méretben van, és még csak nem is pontos, a sbásvonalak nem mindenhol egyeznek, ráadásul néha hozzáadok a bőségéhez, néha elveszek belőle, van, amikor varrok rá plusz zsebeket, van, amikor nem... stb. 

Azonban hoztam nektek egy buggyos nadrág szabásmintát, ami tényleg buborék-fazonú, és ránézésre nincs túl magas dereka sem ("rövid derékkal", vagyis valami olyan anomáliával, ami miatt minden nadrág dereka túl magasra esik, ez számomra jó pont).

Tessék ez a  Dilara pants aViki sews-tól. Láttam néhányat megvarrva az Instagramon, nekem bejönnek. 

Fehér, századfordulós bringás pulcsi

Talán már feltűnt, és láttátok a részleteit a fehér szoknyáról szóló bejegyzésben.

Most itt a teljes darab, mert igen, kötöttem egy újabb bringás pulcsit, ezúttal fehérben. 

Őszintén szólva a pirosat pár éve kötöttem, amikor sok kilóval voltam több, mint most, és még akkor is éppen cska nem volt túl nagy. Gondolkoztam azon, hogy lebontom, de ismertek. Ha valami elkészült és tényleg befejezettnek nyilvánítom, akkor az tényleg készen van. Nehezemre esne lebontani, inkább kötök egy másikat. 

Ráadásul azt is tudjátok, hogy imádom a fehér ruhájat, így szerettem volna egy fehéret (is).

Igen, részben azért, hogy a fehér szoknyával hordjam.

Amikor az elsőt kötöttem elolvastam az elérhető mintákat (némelyik ingyenes volt, némelyik egy könyvemben), aztán mentem a saját fejem után. 

Ez alkalommal elővettem a piros pulcsit, megnéztem mit változtatnék most azon, és megint, mentem a saját fejem után. 

A fonal DROPS Karisma, fehér színben. Nem a törtfehérben, és nem tudom elégszer elmondani, mennyire örülök, hogy a DROPS egyes fonalaiból van igazi fehár színű. Mégha nem is optikai fehér (lásd, összevetve a fehér szoknyával), de sokkal fehérebb, mint a "nyersfehér" vagy az általában elérhető gyapjúfehér. 

A fonalat tavaly vettem az egyik Supersale akcióban, de aztán kiderült, hogy a 700 gramm nem elég, rendelnem kellett még 3 gombócot. Bár ugyanazt a festést nem találtam, szerencsére a szín nem tért el, nem lehet látni, honnan kötöttem az újjal. 

Fonal: Drops Karisma

Kötőtű: 2,5 mm, 3 mm

Képek: Bodeszphoto

Fehér szoknya

Egy afféle historybounding öltözködés alapjainak összeálllítása közben, egy olyan szoknyát szerettem volna, ami a történelmi és modern elemeket vegyít.

Így újra elővettem a kedvenc szoknya szabásmintámat, és azt az anyagot használtam, ami a fehér mikrokord buggyos nadrágomból maradt. 

Általában a szoknya aljának bőségéhez hozzáadok egy kicsit, amennyire az anyag engedi, de most inkább csalnom kellett és itt-ott egy-egy cm-t el kellett vennem. Ugyanakkor, szerencsére ott volt egy hosszabb, bár keskenyebb darab, ami az egyik nadrágszár mellől esett le, így éppen, éppen csak fel tudtam rakni a szabásminta-darabokat.

A lehulló kis darabokból készült a zseb és az övpánt. 

Így teljesen kihúzhatom ezt a darab anyagot a méteráru-készletemből. 

A szoknyát korábban készített alsókonyákkal hordom, de mivel ez historybounding, azt sem bánom, hogy a szoknya csipkeszegélye kilátszik.

Anyag: I Love Textil

Minta: Ora Lin Trumpet skirt

Képek: a telefonom, és a model képek: Bodeszphoto.

Heti HV

Gyűlölöm, amit a politika és a választási kampány tesz az országunkkal. 

Bárcsak kihagyhatnánk a következő 11 napot, és egy jobb világra ébredhetnénk, de attól tartok, hogy bármelyik oldal nyer, így is-úgy is nagy szívás lesz a vége. Ami utána jön, nem áprilisi tréfa lesz.

Mára ennyi.