2016. december 16., péntek
2002
2002 december 16-án sűrűn szakadó hóesésben sétáltam át a szolnoki Zagyva hídon, és próbáltam megérteni, hogy soha többé nem látom az édesanyámat. Akkoriban sokan mondogatták, hogy idővel jobb lesz. Nem lett jobb, nem fáj kevésbé, csak valahogy hozzászoktam a fájdalomhoz. Még akkor is, ha nem nyerte volna el a legjobb anya címet, nem tagadhatom, mennyi van bennem belőle. És mindennap hiányzik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése