Fennt van

A kötés az életem része, szeretek kötni, és szeretném, ha minél többen élvezhetnék ezt a számomra kedves tevékenységet. Ezért szívesen tanítok is mindenkit, aki hagyja magát.

Az élő tanítás mellett régóta kacérkodom az írással is, és a tervezéssel is.

Nemrégiben a Barkafonal Gabija keresett meg, résztvennék-e a kötősulijában, esetleg terveznék-e a fonalaiból... nem kellett kétszer kérdeznie :-). Az első egy mini-csavart mintás beret, nyakmelegítő, ujjatlan kesztyű szett lesz, amihez mint egy prológusként készült egy lecke a csavart mintákról. Itt.

Summit mégegyszer

Már jópár éve szeretnék egy kék kendőt/sálat/stólát kötni magamnak. Annak idején még amikor Clapotis-t akartam kötni, és ahhoz kerestem a "tökéletes fonalat" vettem ezt az urugayi erős kontrasztokkal festett fingering vastagságút. De amikor elkezdtem kötni... uhhh. Nem nagyon szeretek ilyet mondani, főleg kötésre nem, de egyszerűen ronda volt. Angolul pooling-nak hívják, ahogy a színek kisebb foltokat alkotnak, és van amikor nagyon jópofa a végeredmény, de ez nem ez az eset volt. Nézzétek:

Így a fonal évekig volt büntetésben, néha a kezembe akadt, de soha nem találtam mihez lenne igazán jó. Még zokninak sem, mert csak egyágú, a zokni hamar tönkremehet belőle. Egészen addig amíg Ági Summitját meg nem láttam. Akkorra már mélyen benne voltam én is a summitkötésben, a tiszta selyem változat volt a tűkön, de a gondolat nem hagyott nyugodni, és nem sokkal azután, hogy befejeztem elkezdtem a másikat. Sokáig ez volt az elvivős kötésem, ezt dobtam a táskámba amikor játszótérre, orvoshoz, ilyen helyekre indultam. Az első néhány ismétlés után lehetett látni, hogy ez már jobb párosítás, a minta a káosz helyett itt inkább összefésüli a színeket.

Mivel ezen csak hébe-hóba dolgozgattam, elég lassan készült el, de végül sikerült befejeznem.

A mérete elég nagyvonalúra sikerült, épp ahogy a kendőimet-sáljaimat-stóláimat szeretem. Bele tudok burkolózni ha kell:

De ha kell sállként is a nyakamba dobhatom

vagy akár több rétegben felcsavarhatom.

Az előző változatomhoz keserű emlékek tartoznak, akkor mondtak fel a bankban amikor először felvettem... így nem is szeretem hordani. pedig kár érte, nagyszerű minta, és nagyszerű kendő.

Reméljük ez jobb szerencsét hoz majd.

Döntésképtelen

vagyok, és nem igazán tudom mit kössek. Annyi mindent szeretnék egyszerre csinálni. De most csak egy hétvégére való próbakötést, meg ebbe-abba belakapás eredményét tudom megmutatni. :-(

Soronkívüli hétvégi klubtalálkozó!

Ezen a szombaton, soronkívüli, hétvégi találkozót szervezünk kis klubunknak, a részletek a blogon. Itt csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a találkozó, mint mindig NYILVÁNOS, bárki, kézimunkázót szívesen látunk!

Piros tweed

Van néhány dolog az életemben amiket különsen kedvelek, a tweed fonal is ezek közé tartozik... Kár., hogy igazi, jó (mármint nem akril, hanem nagyrészben gyapjúból készült) tweed fonalat nem nagyon lehet kis hazánkban kapni, így persze amikor legutóbbi turkálós kirándulásomon találtam ezt a harminc dekányi nagyrészt gyapjú és viszkóz tartalmú kincset magamévá kellett tennem, akkor is, ha fogalmam sem volt mi lesz majd belőle. Na ez nem sokáig maradt így, az egyik őszi Sabrinában találtam ötletet. A német tudásom az elmúlt néhány hétben sem javult, így a képek és a rajzok alapján kellett összehoznom...

Keresztbe kötve, csavart szegéllyel, ami a valóságban szebben/jobban látszik mint a képeken.

30 deka fonal, 3.5 mm kötötű, öt nap.

Az a baj

A turkálós fonalakkal , hogy ritkán találok egy egész pulóverre valót. Sokszor lapul a zsák mélyén olyasmi amit igazán kár lenne (vagy akár lehetetlen) otthagyni, de aztán törhetem a fejem mit is kezdjek vele. Így vagyok a hónap elején talált kincsekkel is. Aztán ahogy az időjárás kezdett hűvösebbre fordulni, és a türkiz boleró sikere ráébresztett milyen hasznosak is tudnak lenni ezek az apróságok. Akár ujjatlan póló, vagy nyári ruha fölött, akár hosszú ujjú sima pólók fölött télen. Újra jött a végnélküli magazin és ravelry lapozgatás, de végül mégis saját tervvel álljak elő.

Egyszerű csipkemint a test-részen a matt tisztapamutból, horgolt csipkeszegély a fényes viszkóztartalmúból.

A fényképezkedéshez sötétbarna pólóra vettem, hogy a minta is látszon.

Türkiz bolero

Ez a fonal is régóta lapult a dobozaimban. Négy gombolyagom volt, kb 200grammnyi. Legfeljebb egy ujjatlan felsőre lett volna elég, de ahogy már megállapítottam a köttött anyag és az ujjatlan trikó nem igazán jó párosítás.Mi másra lenne elég? Egy kardigánra kevés (még rövidujjúra is).Egy cekkerre túl sok... Aztán elkezdtem légkondicionált irodában dolgozni. A magazinjaimat és ravelry bújva a "shrug" boleró ötlete jónak tűnt, de sehogysem találtam az épp jó mintát, hát összeraktam egyet.

Az ujjánál kezdtem, a két oldalát egyszerre, hogy ne kelljen utólag azon gondolkoznom, hol és mit csináltam.

Enyhén tölcsér formájú ujjak, és csalóka csipke minta. Egyszerűnek tűnt, de megizzasztott, és jónéhányszor vissza kellett bontani néhány sort. Középen "kitchener stitch" (konyhaöltéssel???) lett összeöltve, ami rejtett és nem látszik.

A nyak körül horgolt szegély, csak úgy a fejemből, de hát én készítettem, és volt maradék gyöngyöm a heartland kendőből, így azok is kerültek bele.

Ennek a bejegyzésnek is adhattam volna a használt cuccok királynője címkét, mert nemcsak a fonal jött turiból, de a szoknya és a felső is.

Egy korábbi bejegyzés után (azt hiszem az aeolian volt) többen kérdezték hol készültek a fotók. Tőlünk két villamos megállónyira, a Béke téren. Angela és Regula kedvéért egy nagyobb kép a hajó-szoborról.

A fotós természetesen Kristóf volt. Egyre ügyesebb lesz, igaz?