Az eredeti az újságban GGH Camello-ból készült, de nem gondoltam elég gyorsan, be tudnám szerezni, vagy meg tudnám fizetni. (Később kiderült tévedtem, Török Kati 1001 fonal boltjában igenis lehet kapni sok-sok szépséges színben, de ez egy másik történet).
forrásomhoz fordultam, a Kingcraig Fabrics-hoz. Már annyi, de annyi fonalat vásároltam tőlük, igazi csoda, hogy ez az első befejezett darabom a fonalukból. Ó, persze kötöttem sokat velük, több próbadarabom van, mint amit érdemes megszámolni. A Veneziámnak még mindig hiányzik egy ujja, a rozsdás narancs kardigánt meg össze kellene varrni, és blokkolni... De azt már tudom, hogy szeretem ezt a fonalat. Közvetlenül a gyárból jön, kúpokon (a legtöbbször), elsőre kicsit szúrós, talán durva is, és határozott olaj (vagy inkább zsír?) a szaga, ami a gyapjú természetes faggyútartalma miatt van. DE... már kötés közben rengeteget puhul, és mosás után... mosás után szinte kivirágzik, csodálatos módon megpuhul, és a szag eltűnik. Persze, soha nem lesz olyan puha, mint, mondjuk egy Malabrigo, de a szorosabb fonás miatt hosszabb távon sokkal jobban tart, nem bolyhosodik, bögösödik úgy. És nem engedi el magát, nem nyúlik ki úgy, mint sok más puhább fonal.
Bármikor itt vásárolok, nagyszerű élmény. Mint épp most, amikor véletlenül rossz képre kattintottam, és az 500 grammos gurigát vettem meg a 800 grammos helyett. Mivel nem ez az első vásárlásom Shaunnál és Jamie-nél, nem estem pánikba, küldtem egy gyors üzenetet, kérve, hogy légyszi a nagyobb gurigát számlázzátok és küldjétek. Válaszként azt kaptam, hogy "oh, már elküldtük a fonalat (még nem is fizettem), de küldünk neked 300 grammot ingyen, köszönetképp, hogy olyan hűséges vevőnk vagy". Na ez azért nem mindennapi, ugye? Köszönöm. Időben, néhány nap alatt ide is ért.
Korábban többlevelet váltottunk arról, hogyan lehetne a fonalukat népszerűsíteni nálunk... nagyobb mennyiségnél (10 kg) komoly kedvezményt adnának, ha valakit érdekel a dolog, jelezze, szívesen lelevelezem.
Csak néhány apróságot változtattam a leíráshoz képest, a "szoknya" részét két centivel, az ujját valamivel hosszabbra kötöttem, a csavart mintát az övön, a csuklónál, és a vállpánton tükröztem (szimmetrikus legyen), és a gombolásbántot külön ráhorgoltam, mert nem tetszett, ahogy a köttött szélnek nem volt elég tartása. Nem beszélve, hogy ezzel a két centivel kényelmesebb, és jobban áll.
A vastagabb fonal és kötőtűk miatt igazán gyorsan haladtam, és egyszerűbb is volt, mint eredetileg gondoltam volna.
A fonal: Kingcraigs Fabris, gyapjú/selyem, tengerészkék.
Tűk: Addi körkötőtű, 5mm, az ujjakhoz 5mm bambusz kéthegyű kötőtű.
Gombok: a Röltex Móricz Zs. téri üzletéből.
Minta: a 2010-es őszi Rebecca magazinban.
A fényképeket természetesen saját magánfotósom, Kristóf fiam készítette. Köszönöm, csillagom.
És levágattam a hajam. Észrevettétek?
6 megjegyzés:
Csodálatosan szép ez a kabát! Valóban komoly csatát kellett vívnod érte de megérte, olyan gyönyörű és nagyon jól áll!
A többi munkád is fantasztikus!
Fantasztikus! Olyan mintha rád öntötték volna:) Az új frizurád is nagyon jó lett!
Mennyi újdonság ebben a posztban -csak kapkodom a fejem.
A frizkód már a ravelryn megdícsértem magamban, a kabátot meg irigyelem itt és most :)
Most megyek és megnézem a "fonalboltot".
Elképesztő vagy! Ez a kabátka valami fantasztikus, és nagyon jól áll Rajtad! Séró remek:o)
szuper a kabát, a történet pedig nagyon jó volt, happy enddel, ahogy az kell:o)
Nagyon csini kis kabátka! Gratulálok!
Megjegyzés küldése