Ismeritek a mondást arról, hogyn tervez az ember, és végez Isten... Gyanút kellett volna fognom, amikor reggel a kórvázba értünkkor azt közölték, hogy K az utolsó a napi műsorban, ami azt jelentette, hogy délután 2 után került ki a műtőből, és ugye a szabályok szerint legalább 6 óra megfigyelés után mehet haza... ami láthatóan nem volt elég, egész délután aludt, rendesen ki volt ütve, de ahogy realizálta, hogy esetleg benn kell maradnia éjszakára, megpróbálta a követelményeket teljesíteni, jó sokat ivott, meglátogatta a mellékhelyiséget, és nem hányt. Megkaptuk hát a papírt, hurrá, öltözünk, megyünk haza, amikor az összes tea és folyadék úgy gondolta, mégsem marad benn, így pikk pakk megkaptuk az ukázt maradunk a hátsónkon. Amivel nincs gond, az egészsége a legfontosabb, és már jól is van, minden rendben, de azt jelentette, hogy a következő nap ment a nagy semmibe, még szerencse, hogy estére összekapartam magam annyira, hogy a szöszöket fellazítgattam, és befontam.
Ma reggel pedig épp elég fény volt ahhoz, hogy néhány képet készítsek a holnapi gyapjúnaphoz kedvcsinálóként.
Zöldikék...
Selyemfonalak, elsősorban szövéshez:
Mindenféle vegyes színek:
Kékek
Az idei kedvenc, antik rózsák:
Néhány impresszionista:
Drops lace alapon:
kasmír alapú fonalak
És könyvelő barátnőm ihletésére:
Ez messze nem minden, de remélem elég ahhoz, hogy aki jönne, ne kételkedjen, hanem induljon is útnak holnap :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése