2016. november 14., hétfő

Rekord

Terveztem, hogy megmutatom a szövéseimet, apránként, lépésről lépésre, egyiket a másik után, ahogy Judit műhelyében készültek, és ez így is lesz... kicsit később-
Most, a kész daraabról Facebookra feltett képre érkezett rekord mennyiségű like arra késztetett, hogy most azonnal mutassam meg mivel foglalatoskodtam pénteken.
Régóta terveztem egy rózsaszínből lilába hosszan átmenetes kendőt szőni, de sem a fekete, sem a szürke, de még a nyersszínű felvetésben sem akartam megszőni, mert úgy éreztem ezek túlságosan megváltoztatnák a színét. A nyár végén azonban láttam, hogy a Belvárosi Szövödében az egyik szövőszéken rózsaszín felvetés van. Azt is rágóta terveztem, hogy Terinél is szövök, de valahogy sohasem jött össze, ezt az alkalmat azonban nem hagyhattam ki.
Itt volt hát a fonal, amit erre a célra fontam... a pénteki npapot erre szántam... most pedig hagyom hogy a képek magukért beszéljenek (majdnem).


Olyan kézzel font fonalból szőni, amihez a gyapjú is kézzel festett, különlegesen varázslatos számomra. Még ha a fonal egyenletes is, mégiscsak vannak apró változások a vastagságában, a sodrásában. Ahogy pedig én festem a gyapjút, lehetőséget ad arra, hogy a színek kicsit bolondozzanak, így bár a szín a lilától halad a rózsaszín felé, egy egy színen belül mindig megjelenik egy világosabb, vagy sötétebb árnyalat, így nincs két teljesen egyforma sor, egy kicsit mindig más...
Ahogy pedig haladtam a lilától a rózsaszín felé, egy-egy elfolyt foltból fonódó széldarab bukkant fel mintegy csíkos eredményt produkálva...
A rózsaszín felvetés kicsit tompított a lilán, ha még egyszer csinálnám még sötétebbre efsteném a lilát, de ezzel így vagyok boldog, ahogy van.
Köszönet Tamási Terinek, és a Belvárosi Szövödének.

Nincsenek megjegyzések: