Azóta szerettem volna egy pár piros kesztyűt, amióta 2018 késő őszén megvettem a kedvenc fekete/fehér pöttyös kabátomat. Ahogy magyarul mondjuk, isten almai lassan őrölnek, de hát, messze nem ez a legrégebbi, eleddig megvalósítatlan tervem.
A legutóbbi kötős nekibuzdulásomban jónéhány pár zokni mellett, sikerült több ujjatlan kesztyűt is készítenem, többek közöt végre egy pirosa is.
A számomra szokásos módon, az ujjától kezdve, onnan lefelé haladva, a bordás mintás passzéig kötöttem, így az összes rendelkezésemre álló fonalat fel tudtam használni, miközben nem kockáztattam, hogy idő előtt kifutok belőle.
Fotók: Norbert Varga.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése