Heti HV

Az 1840-es évek divatja UNAAAAALLMAAAAAS!!!

Tessék, kimondtam, hangosan. 

Itt, Magyarországon a 19. századi divat egyik sarokköve a katonai és a civil reformkori divat, mert, ugye az 1848-as forradalom és szabadságharc történelmünk fordulópontja. 

Ugyanakkor, egyet kell értenem a Frock Flick, bolgbejegyzésével, akik a "Death of fashion" (vagyis a divat halálának) hívták ezt az időszakot.

Bár eddig én nem mennék el, azt el kell ismernem, hogy divat-szempontjából nem ez a legizgalmasabb időszak, különösen, ha azt  is megnézzük, mi volt előtte és utána. 

Az 1830-as évekre a nők megunták a Napóleon-kori ("regency") empír divatot, a derék elkezdett visszakerülni az anatómiailag megfelelő helyére, a szoknyák szélesedtek, és igazán vicces, szórakoztató darabok születtek, hatalmas ujjakkal, fantáziadús szabásvonalakkal készült felsőkkel, és cuki frizurákkal. 

Csinos, átlapolós felsők:

Utána, az 1850-es évek végén, az 1860-as években jöttek a hatalmas broncsos szoknyák, a rácsos krinolinok, és megérkezett a varrógép, ami jelentősen lerövidítette a varrás idejét, így gyakorlatilag bármit, és bármennyi fel tudtak varrni egy-egy ruhára, és ezt rendesen ki is használták. 

És mi volt a kettő között? Unalom. 

Mármint a divat ciklikusságát ismerve, érthető, hogy az 1830 évek túldíszített, túlzó divatja után természetes, hogy a dolgok lecsendesednek, egyszerűsödnek, a divat is szemérmesebb lett, de, az isten szerelmére, gyakorlatilag két ruhatípus létezett, a legyező szabású felső:

és annak variációi:

És ez a másik típus:

Amikor jópár éve a reformkori (1840-es évek-beli) ruhámat készítettem, nagyon szerencsés voltam, hogy belebotlottam és beleszerettem egy, a Moszkavi Történeti Múzeumban található 1845-ös ruhára, aminek alapján a sajátomat megvarrtam az átlapolós fazonjával.

Most, ha olyasmit találok, ami csak egy kicsit más, és/vagy érdekes és rákattintok, tutti biztosan kiderül, hogy a) korábbi/1830-as, b) későbbi/1850-es darab. 

Tudom, hogy ez a legyező-szabású eleje annyira jellemző a korszakra, hogy érdemes megmutatni a látogatóknak/nézőknak/érdeklődőknek, de ismertek... nem szeretek arra menni, amerre mindenki más. 

(Ahogy a tegnapi bejegyzésben írtam, most már vane lképzelésem arról, mit/hogyan készítsek, de, erről majd akkor, ha eljutok odáig, hogy meg is valósítsam.