Mármint buborék nadrág. Egyáltalán nem történelmi, bár használok benne egy (vagy több) olyan elemet, amit a történelmi ruhák készítése és viselése közben tanultam. (Jut eszembe, egy gondolat egy sorozatról, pont erről - vagyis arról, mit tanultam a történelmi ruhák készítése és viselése közben- egy kideje motoszkál a fejemben, de fogalmam sincs, érdekelne-e egyáltalán valakit. Azt hittem a historybounding majd érdekes lesz, de alig látta valaki a bejegyzést).
Na mindegy, vissza a fehér nadrághoz:
Már négyszer is megvarrtam ezt a fazont itt, (még bejegyzést is írtam háromról itt és itt és itt), és még mindig imádom, és még többre vannak terveim. (Ki tudja, mennyire ADHD jellemző, hogy, ha kedvelek valamit - ruhadarabot- abból többet is akarok, mindenféle színben?)
Fehér, és ugye, soha nem csináltam titkot a tényből, hogy bármennyire is szeretem a színeket és a nagyonszínes holmikat, a fehéret is igencsak kedvelem. Olyannyira, hogy be kellett látnom, nincs értelme nyáron színes nyári ruhát vennem, mert, amikor öltözöm, mindig a fehérhez nyúlok.
Olyankor is hajlamos vagyok fehéret viselni, amikor a legtöbben inkább feketét vesznek fel - koncerteken, különösen egy bizonyos zenekar koncertjein. Még télen is, akkor is, ha a hideg miatt farmer van rajtam, a felsőm mindig fehér.
Szóval, hogy ebből a szíbásmintából csinálok egy fehéret is... szinte kikerülhetetlen volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése