2025. december 7., vasárnap

A hízásról és a fogyásról

Ok, ok, tudom, hónapokkal ezelőtt ígértem, hogy mesélek arról, hogyan híztam meg, és hogyan fogytam le -valamennyit. Próbáltam, igyekeztem írni róla. Kísérleteztem a rövid változattal, ilyen képekkel: 

Aztán írtam egy igen hosszú változatot, de arról meg úgy gondoltam, hogy túl sokat mond, és azon törtem a fejem, érdekel-e valakit. 
Nem akarom teljesen kikerülni a témát, nem csak azért, mert látszik a képeken, hanem mert olyan következményei is vannak, mint az, hogy kiveszek egy szoknyát a szekrényemből, és leesik rólam, vagy újra kell varrnom a történelmi ruháimat vagy újat kell varrnom belőlük, mert a régiek lógnak rajtam. Ráadásul, nem fogom tudni kikerülni az olyan mondatokat, mint a "ezt még akkor kezdtem, amikor xx kilóval nehezebb voltam".
2023 - 2024 -2025
Vég egy kompromisszum mellett döntöttem... megírtam a hosszú változatot, de majdnemhogy elrejtettem egy külön oldalon, és va igazán kíváncsi rá valaki, akkor erre a linkre kell kattintania, hogy elolvassa. Ott nem lehet megjegyzéseket tenni, ha hozzászólnál ez alatt a bejegyzés alatt teheted. 
Ha nem érdekel az egész, felejtsd el, lapozz, gyere vissza holnap, amikor is visszatérünk a szokásos programhoz.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hát megszenvedtél vele... :( Köszönöm, hogy elolvashattam, mert nagyon tanulságos a küzdelmed, már csak abból a szempontból is, hogy ebben az életkorban mennyire nehéz, ha nem lehetetlen uralnunk a testünket.
Eszembe szokott jutni az a mese (saját magamról is) a régi "Kisgyermekek nagy mesekönyvé"-ből (talán ismered, gyerekkorunk egyik kedvenc mesekönyve volt), amikor a Hold megkéri a folyóban lakó rákot, hogy szabjon neki ruhát, és a rák méretet is vesz, és meg is csinálja, de a ruhapróbán már nem jó, és a következőn meg az azután következőn sem, mert ugye, a Hold folyton hízik, aztán meg fogy, úgyhogy végül a rák megmérgelődve otthagyja az egészet, a Holdnak meg azóta sincsen ruhája...
Mindamellett (de félre ne értsd! :)) én a képeken mindig is szépnek láttalak, és biztos nem vagyok ezzel egyedül. :) Milli