2023. január 15., vasárnap

Londondondon

Bármilyen kifogás jó, ha Londonba mehet az ember lánya? 

Nincs mit tagadni, szeretem Londont.

Chris-szel minden évben moziba megyünk karácsonykor (24-én). És általában legalább kétszer megnézzük a "nagy filmeket". Egyszer a szinkronizált változatot, mert az a könnyen elérhető, azt vetítik a nagy mozik, az IMAX, stb. Utána meg eredeti nyelven, eredeti hanggal mert... az az eredeti. 

Az idei "nagy film" az Avatar  második része volt, de úgy esett, hogy nem adták eredeti hanggal IMAXban, Lehet, hogy más típusú vetítést találtunk volna, de hár ugyebár az Avatarról beszélünk. Eleve IMAX-ra forgatták. Néztük a legközelebbi lehetőséget, ami Bécs volt, de ki tudja miért a vonatjegyek és a szállások ára rendesen megugrott egész Január hónapra.

Ekkor próbáltuk ki azt a teóriát, mi szerint "van amikor olcsóbb elrepülni Londonba..." és csodák csodájára igaz lett, és, hát ugye, bármilyen ok jó arra, hogy az ember Londonba menjen. Így történt, hogy összekötöttük a kellemest a kellemessel, és ez az utazás lett az karácsonyi ajándékom a fiamtól.

Nem voltunk ott sokáig, három nap, két éjszaka, a szokásos túristás "nagy dolgokat", múzeumokat, vagy a nagy, látványos néznivalókat is kihagytuk, de rengeteget sétáltunk, nézelődtünk, meglátogattunk egy ismerőst, akinek jelmezkészítő műhelye van, megnéztünk egy kisebb kiállítást, voltunk moziban, ettünk olyan helyen, ahol a Sherlockot forgatták 

és úgy gondolom, nagy ajándék volt az élettől (és Kristóftól), hogy néhány napot együtt tölthettünk. Már 22 éves, ki tudja még meddig akar bárhova velem  menni, és nem mással (ne értsétek félre, vannak barátai, utazik nélkülem is, ezért is volt különleges, mindkettőnknek)





A tervek szerint írok még erről az útról (olyasmit, aminek több köze van a kézimunkához, és a ruhákhoz), szóval kitartás.

Nincsenek megjegyzések: