Amikor a viktoriánus kor öltözködéséről beszélünk, mindig megemlítjük a "Corset cover"t, ami egy kis blúz, ahogy a neve elárulja, elsősorban azért, hogy a fűző véletlenül se látsszon ki a ruha alól, és a fűző szélének éles vonalát elfedje, mégis gyakran kihagyjuk, mert ritkán látszik.Persze, egyes béli ruhák széle alól néha szándékosan kivillan a csipkeszegély, amit akár szándékosan is lehet utánozni (ahogy a magyaros / díszmagyar felsőmnél én is tettem. Most nem tologathattam tovább, a következő bejegyzésben meglátjátok miért.
Sajnos az utolsó pillanatban döntöttem el, hogy mégis muszáj lesz egyet varrnom, így magáról a készítésről nincs fotóm, bocs.
A Truly Victorian TV107-es mintájét rendeltem, nyomtattam, ragasztottam össze egy éjszaka alatt. Most nem készítettem próbadarabot, mert az anyagom amúgy is olcsó maradék volt. A nagykörútat tarkító I love textilek egyikében találtam. Hat üzletük van a városban, ebből 5 a nagykörúton járó 4-6-os vonalán, és az igazat megvallva, azt hiszem, a hagyományőrzők rendszeresen kísértik ezeket a boltokat, mert néha igazi kincseket lehet találni. Nekem is sok ruhám van tőlük származó anyagokból. Az egyik üzletükbe ritkábban járok, mert két megálló között van, akár a körút egyik végéről, akár a másikról indulok el, nem esik útba, nem szállok le a villamosról, de november végén mégis megtettem. És a gyári maradékokat és "selejteket" áruló boltban is volt egy kupac, amit még ők is selejtnek találtak, és abban a kupacban volt két kisebb darab fehér(es) len. Ismertek, szerelmes vagyok a lenbe, bármilyen színű is legyen az, ha fehér pedig végképp nem tudok ellenállni. Igaz, ezek a darabok gyűröttek voltak, koszosak, és toldottak, mégis hazajöttek velem. Itthon bevágtam a mosógépbe, némi klór, erős mosószer, szódabikarbóna és forróvíz társaságában, és ami kijött tiszta volt és puha. A kisebb darabról lefejtettem a rátoldott csíkot (épp elég lesz egy 16-17. századi hímzett főkötőhöz), és annyi maradt, amire pont elfértek a szabásminta darabjai. Persze egy doboznyi csipkém is van, kibányásztam egy kisebb darabot, ami valami alsószoknya projektből maradt, és ez a darab elég is lett volna... az elejére, a nyakára és az egyik ujjára. Volt ugyan egy másik csomagom belőle, de annyira nem akartam elvágni, mert később biztos az a 30-40 centi hiányzik majd, de ahogy jobban megnéztem, a csipke toldott volt, és pont annyit tudtam így lebontani róla, ami 1-2 centivel volt hosszabb annál, ami a második ujjára kell, így már nem bántam, hogy lekerül a tekercsről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése