Cirkuszhercegnő

A fekete ruháról szóló bejegyzésben futólag már említettem Laurát, és valaki kérdzett róla, hát tessék :-) :

Szóval, a hagyományőrző csapatunknak (ami valójában alapítványként működik), van egy mutatványos (tűzzsonglőr/akrobata/bűvész stb) csapata, akik fantasztikus előadásokat raknak össze, különösen, ha tűzzsonglőrségről van szó. Azonban egy ideje (talán egy éve lehetett, talán több is), kitalálták, hogy századfordulós cirkuszt csinálnak. Félfüllel hallottam, ahogy a ruhákat tervezik, de elmerültem a saját világomban (a saját munkámmal). De akkor az egyik srác megkért, fejezzem be neki (és díszítsem fel) az inget, amit elkezdett. A vége az lett, hogy az inget darabokra kellett szedni és újravarrni, a díszítés csak hab volt a tortán.

Így, amikor Laura megkeresett, hogy nem készíteném-e el a ruháját... Hát, végülis miért ne? 

Ezt a képet küldte nekem inspirációnak.

Utána megegyeztünk, hogy a kép tényleg inspiráció lesz, főleg, mert 1) az adott időn belül lehetetlen pontos másolatot készíteni, 2) én amúgy is jobban szeretem az "inspiráció alapján" készített dolgokat, mint a pontos másolatot, szeretem a létező, felkutatható elemeket a saját módon összerakni. 

Laura azt mondta kéz/zöld/sárga színekben képzelte el a ruháját, amit fejben tartottam, amikor az I Love Textil boltjaiban jártam, és, képeket küldtem neki, amikor olyasmit láttam, amit elmondott.

Találkozót beszéltünk meg, és közösen elmentünk néhány boltba, ahol kiválasztottuk, ami neki tetszett.

Átnéztem a Pinterestet és a régi Burdáimat, de ezeket csak alapnak használtam, végül saját magam rajzoltam fel a szabásmintákat, hiszen a darabok nem voltak túl bonyolultak, egy rövidujjú carmen-blúz és egy lekerekített, átlapolt szélű tenniszshort. Készítettem próbadarabokat, amikor Laura azt kérdezte, megtarthatja-e a rövidnardrágot nyári pizsamának (persze), tudtam, jó úton járok. 

Az igazi titok a díszítésben rejlik. A Röltexben vettem egy rakás szalagot, ferdepántot, csipkét, stb-t, és előástam az Ádám inge után maradt aranycsipkéket is.

A varrásba nem megyek bele, egyszerű volt, ugyanakkor, had mutassak rá a díszítésre: a kék szaténshort limezöld szegélyt, csipkét és arany zsinór-díszítést kapott, a zöld blúz kék rózsás és arany zsinórdíszt (amiket kézzel varrtam fel, mert a ép varrástól túl merev lett volna a fodros gallér). 

A mell alá érő fűzőhöz választott anyagot két színből szőtték, kék láncfonalból és kék vetülékből. Mivel a hatása inkább zöld, mint kék, így a díszítés kék és zöld lett rajta. A szabás Ora Lin "Wasp Waist" szabásmintája alapján készült, ami az oldalán ingyenesen elérhető. A minta remek, és, amikor az Instagramon segítséget kértem tőle a méretezéshez a válasz segítőkész és gyors volt. (Később a "trumpet-skirt" mintáját megvettem, azóta meg is varrtam, de az egy másik bejegyzés lesz). Két dologra kell felhívnom a figyelmet: mivel testhez álló darabról van szó, nem lehet a próbarab, és a próba, igazítás lépéseket kihagyni. Ez olyasmi, mint a kötésnél a kötéspróba kihagyása, lehet, de nem tanácsos. Még a blúzzal sem vállaltam a kockázatot, a nadrággal még kevésbé, a fűzővel meg végképp nem. 

A másik dolog, a fűzés. A minta 6 fűzőlyukat ír, én ötöt használtam, ami hiba volt. Félreértés ne essék, az ÉN hibám, és nem is olyan, amitől a darab használhatatlan lenne, de nem szabad elfelejtenem, ha még ilyen fűzőt készítek. A hat lyukkal ugyanis, könnyedén lehet a kis "nyuszifüles" fűzést alkalmazni, aminél kb középtájon keletkező két kis fület húzzuk meg és kötjük meg. Én fentről lefelé fűztem, és így egy idő után, hiába fűztük szorosra, csípőnél, egy idő után, kinyílt.

Úgy gondolom, ha a fűzést középen húzzuk meg, sokat segíthet, sőt meg is akadályozhatja ezt a szétnyílást. Még az 5 lyukkal is lehet nyuszifüllel fűzni, csak akkor az nem középre esik, és ki kell kísérletezni, hogy inkább fent vagy lent jó a mi alkatunkhoz. 

Az alábbi képről is láthatjátok (sőt, láthattátok már a pirospöttyös fürdőruhás képeken is, de akkor nem hangsúlyoztam ki), magamnak is elkészítettem, feketéből ezt a fűzőt. Saját részre sokkal keskenyebbre kellett vágnom, mivel elég rövid a derekam, és különben is, inkább övnek terveztem használni, mint fűzőnek. A minta ettől még remek. 

Laura boldog volt a cirkuszi ruhájával, többször is fellépett benne, de még hiányzott hozzá az angyalszárny. Olyan szárnyakat akart, amit viszonylag könnyen levehet, így egy kis mellényt készítettem (ezt Laura vállára tűzködött selyempapírral kezdtem, majd az alapján próbadarabot készítettem, és próbán igazítottam Laura alakjára), a szárnyakat pedig a vállvarrásba illesztettem.

Még most is tetszik, ahogy a színek, keresztül-kasul utalnak egymásra, visszhangoznak, az ilyen megoldások a saját ruháimon is boldoggá tesznek. 

Képek: Varga Norbert @Bodeszphoto