2014. március 28., péntek

A nagy alpaca kaland

Avagy hogyan lesz a nyers szöszből kész kötött darab.
Egyszer volt, hol nem volt, egy amolyan felescsere típusú egyezség alapján érkezett egy doboznyi nyers alpaca szösz. Azon mód, ahogy az állatról levágták.
Puhának, nagyon finom puha volt, meg fehér is... vagy olyan fehér szerű inkább. És mindenféle "zöldség" (széna, szalma, fű, fa, virág, meg alpaca kaki).
maroknyi szöszcsomóról maroknyi szöszcsomóra néztük át apránként, kiszedegetve a nem oda való dolgokat, meg szedegettk, meg szedegettük, meg még szedegettük, meg még egy kicsit.
No, nem ennyi volt benne, ennél sokkal, sokkal több.
Aztán elküldtük a fürdőkádba fürdeni. meg még egyszer megfürdeni, meg még egyszer. A számolást valahol 9 és 12 között vesztettem el. Az első pár fordulóban a kád alján több cm-en állt a sár.
Ezután a nagyszoba közepén száradt. Szerencsére Kristóf már edzett, kicsi kora óta hozzászokott azanyja dolgaihoz, a szeme sem rebben, ha egy nagy kupac nedves szösz megjelenik a szoba közepén, csak átlép rajta és megy a dolgára.
Majd futott néhány kört a kártolódobon.
Majd megfontam, és elkezdtem kötni...
És kötni, és kötni.. aztán blokkoltam.
Majd fényképezkedtünk...
Fotóztunk közelit,
És távoltit, majd szépen becsomagoltam, és visszaküldtem oda, ahonnan eredetileg jött.
A szösz Sandy Kunath-tól érkezett.Az után a rengeteg szedegetés, és mosás után a legfinomabb, legpuhább, és legfehérebb alpaca szösz lett belőle, amit valaha láttam. A felét kártolás előtt befestettem, és a (nekem) szokásosnál vastagabb DK vastagságra fontam, és gyöngyökkel navajóztam, ez egy másik bejegyzés témája lesz.Ezt a nyakmelegítőt abból a maradék szöszből készítettem, amit félretettünk, mert ez volt a legszürkébb, legpiszkosabb, legdurvább...
Köszönetet kell mondanom Krisztinek, a rengeteg segítségért, a társaságért, a hátfájdító izé-mizé szedegetésért, és minden egyébért.
Zsókának, hogy nemcsak használhattam a kártolóját, de haza is hozhattam kölcsönbe karácsony környékén.
A nyakmelegítőt a DROPS 155-29-es mintájára alapoztam (körben kötöttem, és csak az utolsó két minta egységet használtam. A szemszámra (sajnos nem emlékeszem)
Fotók: Deli Kristóf.

2014. március 25., kedd

Újra gyapjúnap Csillaghegyen!

Jön, jön, már majdnem itt van! Alig több, mint egy hét, és újra Gyapjúnap Csillaghegyen!
Ha szeretnétek mindent, vagy bármit tudni a gyapjúról, a fonásról, a nemezelésről, szövésről, kötésről, és bármiről, ami a gyapjúval kapcsolatos, ott a helyetek.
Én már nagy izgalommal készülök.
A tavalyi őszi Gyapjúnapról itt írtam beszámolót. Adrien itt ír ugyanarról a napról.
A tavaly tavasziról Eszter itt ír.

Az idei programról itt találhatok több részletet. Én ott leszek. Ki jön még?


2014. március 23., vasárnap

Munkaköri kötelesség

Amióta a Drops mintákat fordítom, szinte munkaköri kötelessegnek érzem, hogy annyi mintájukat és fonalukat kössem meg, amennyit csak tudok.
Ez a könnyed szépség a 2014-es tavaszi/nyári katalógusban volt benne.Tavasszal, nyár elején gyakran tör rám a leküzdhetetlen csipke-köthetnék (ki tudja miért?)
Mivel egy motring jégkék Drops csipkefonalam is volt hozzá, nem kellett ellenállnom a vágynak.

A mintában csak apróbb változtatásokat tettem, és ezeket is csak azért, mert szerintem a kendőkre igaz, minél nagyobb, annál jobb, és el akartam használni az összes fonalat. Mit kezdenék, mondjuk 100 méternyi kimaradt hajszálvékony fonallal? A mintából eggyel több ismétlést kötöttem, a szegély utolsó 4 sorát megismételtem, és tettem még rá pár sort, hogy a széle igazán cakkos legyen. Így is kimaradt valamennyi fonalam. Ha még egyszer kötném, a négy ismétlés helyett nem ötször, hanem hatszor, talán hétszer is ismételném a fő mintát, és a szegélyt hagynám az eredeti szélességben.  És (természetesen???) tettem bele gyöngyöket. Jócskán.
Az elmaradhatatlan blokkolós képek, mert soha nem tudok betelni azzal mennyit számít egy alapos blokkolás. Valaki azt mondta, a Drops csipkefonala nem enged annyit, mint a gyapjúfonalak, ami logikus, mert az alpaca és a selyem szerkezete is más, sokkal kevésbé rugalmas. De láss csodát:
Azt hiszem elég szépen ki lehetett húzni.
 És a gyöngyök... mondom, hogy tettem bele gyöngyöket, nem?
Naa, az ilyen munkát szeretem.

2014. március 17., hétfő

Cladonia

Mindig izgatták a fantáziámat azok a kötések, amiben egy hosszan átmenetes fonal csíkozódik egy egyszínűvel...
Végre kötöttem is egyet...ajándékba. (Mert ugye, már mindenki tudja, hogy undok vagyok, és csak magamnak kötök. kivéve, ha...de ez egy másik post. Sőt talán másik blog :-)
Két motring Drops Delight (valójában egy, és ez utolsó két sorra+ a pikós leláncolásra való), és két motring alpaca silk (Drops).
Így is nagyobbra kötöttem a mintánál, az előírtnál néhánnyal több csík van benne, a csipke előtt meg annyit szaporítottam a körben, hogy osztható legyen annyival, amennyi egy ismétlés (+ a szélszemek). Ha magamnak csinálnám, még nagyobbra kötném, a két teljes gombóc Delightot belevarázsolnám, és három alpaccát... de ki tudja, még annak is eljöhet az ideje.

2014. március 10., hétfő

Rainbow Spektrum

Amikor az első Spektrum kendőmet kötöttem, szinte "munkaköri kötelességből" Drops fonalakat használtam. A kendőt nagyon szeretem, szinte alig lehet leszedni rólam (csak kérdezzétek meg a lányokat a Barkában... még nekik sem sikerült).Az első kendőnek nagy sikere volt, még a DROPS Facebook oldalára is felkerült, de már az első körben éreztem, hogy igazán jól mutatna, egy hosszú átmenetes szivárvány fonalból is...
Így, amikor egy kedves Facebook ismerősöm azt kérdezte, készítenék-e neki is egy ilyen kendőt, lecsaptam a lehetőségre, és meggyőztem Hilary-t, hogy ha már lúd, legyen kövér, vagyis, ha már a fél világon átutazik, az lenne az igazi, ha kézzel festett gyapjúból, kézzel font fonalból készülne... 
A fonalakat már mutattam ilyen-olyan készültségi állapotban, a szivárványos kb 500 méter corriedale gyapjúból font fonal.
A szürke, kb 1100 méter szürke merino, kicsit cirmos.
A minta magyarul is elérhető a DROPS oldalán itt.
Ez a darab azóta úton van Kanada felé, remélem, ott is akkora örömmel fogadják, mint ahogy én készítettem.
De még mindig azt hiszem, nem ez volt az utolsó változat amit ebből a mintából kötöttem.
Fotók, kell még említenem??? 
Persze én soha nem fáradok bele abba, hogy leírjam.Deli Kristóf. Ez az utolsó az egyik kedvencem.