2014. november 6., csütörtök

PIF Bárányok

A Pay It Forward csoportban sokáig csak nézelődtem, mert egyrészt annyira nem volt időm semmire, hogy nem mertem határidős feladatot vállalni, ráadásul, mindig azt hiszem majd elkészítem én magamnak... mégis milyen, ha pont tőlem megkérdezik valamire, hogy "Te kötötted???" (teljes joggal elvárva a "persze, ki más? a szomszéd néni? választ) és csak annyit tudok kinyögni "háát, izééé...nem...". Aztán rá kellett jönnöm, hogy nekem is megvannak a határaim, valószínűleg soha nem lesz Viajante vagy Nuvem kendőm, hacsak nem köt nekem valaki egyet... Így voltam a lyukas kendővel is... nagyon tetszett, el is kezdtem, de kb az 5. lyuksornál ki akartam kökni a szemem a kötőtűvel... szóval, amikor Réka felajánlott egyet, úgy csaptam le rá, hogy csak úgy szikrázott... erről a kendőről (is) még tartozom egy bejegyzéssel (amúgy imádom), mindössze annyi kell hozzá, hogy egyszerre álljanak rendelkezésre megfelelő fényviszonyok, és a fotós... Addig is megmutatom mi volt a én ajánlatom, ami (némi késéssel ugyan) de elkészült, és már új gazdáját boldogítja...
Mivel kézzel fonott fonalat épp elegen ajánlanak fel a csoportban, ezért másik (ha a gyöngyös kendőket is számba vesszük, a harmadik) specialitásomhoz, a fair isle sapkékhoz nyúltam...
A felajánlott lehetőségek közül a célszemély Kate Davies Bárányos (Sheep Heid) sapkáját választotta.
A fonalakat a készleteimben bujkáló zoknifonalakból válogattam.
Kötőtű :2 mm a passzéhoz, 3.00 mm a mintás részhez.
Fotók: Deli Christopher Laurent

2014. november 2., vasárnap

DROPS Montreal

Október elszalad, annyi munkával, mint még szinte soha, ami persze 8az én esetemben) jó, de szinte enni és aludni sem volt időm, nemhogy fonalas dolgaimmal foglalkozni. Ha nem lett volna a Gyapjúnap (amiről még tartozom egy bejegyzéssel), és a vonatutak Szegedre és a szegedi előadások (a tanáraim az elmúlt években megedződtek, már a szemük sem rebben ha előveszem a kötőtűket), a hónapot kézimunka nélkül kellett volna zárnom.
Ráadásul amit ezeken az időkben kötöttem mind vagy "kötelező" vagy titkos projekt volt... Eljött persze az a pillanat, amikor a lelkem lázadozni kezdett, és hangosan követelte, hogy kössek valamit, csak azért mert azt JÓ kötni.
Évek óta a terveim között szerepelt a DROPS Montreal mintája (hamarosan magyarul is elérhető lesz), ami ideálisnak tűnt a célra. Kicsi, gyors és élvezet kötni!
A mintás részhez az eredetileg megadott DROPS Delight fonalat használtam, az alapszínhez azonban a Fabel helyett a most akciós Baby Alpaca Silk-et választottam.
A minta egyszerű, a fair isle- kezdőknek is ajánlom (nincsenek hosszabb átvezetések), Az egyetlen gondom a sapi formájával van, Maris barátnőnket idézve igazi szopósmalac forma... Ha mégegyszer kötném, a kisebb sapi bordás részéhez a nagyobb mintás részét kötném... sőt, talán elgondolkoznék azon, hogy lehet beret fazonra átszámolni az egészet.
Kötőtűk: Addi Colibri DPN (kéthegyű készletek) 2 mm a passzéhoz, 3 mm a mintához.
Fotó: Deli Christopher Laurent