2016. augusztus 30., kedd

Szolgálati közlemény

Ahogy többen kértétek, és, ahogy többeteknek megígértem...

Hosszú idő után elkezdtem frissíteni a megvásárolható dolgok oldalait.

Egyelőre a Gyapjúk közé került fel néhány pasztelles árnyalatú szösz, de dolgozom a többin is.

Szóval lassan, óvatosan, de lehet válogatni :-)

http://peony-halo.blogspot.hu/p/szabad-predagyapjuk.html


2016. augusztus 22., hétfő

Futólépésben

A Mesterségek Ünnepén résztvevőként jelenlenni egy hátránnyal jár... nem igazán tudunk körbejárni, mindent alaposan megnézni.. pedig az ilyen események szerintem legalább annyira kellene arról szólniuk, hogy régi és új barátokkal találkozzunk, lássuk ki hol tart, mit csinál... 
Napokon át ki sem jutottam az új világ kertből.. sőt a sétány túloldalára is nehezen...
  A vásárfiám is a szomszédból származott, csak azt kellett eldöntenem melyik cipőt akarom jobban...
 Csak reggel kezdéskor tudtam egyik nap körbeszaladni, szinte futólépésben... De akkor legalább megtaláltam ezeket a csoda indiai szőtteseket...


 A vendégország üzbegisztán volt... többek között csodaszép nemezelt holmikkal, például ezzel a színes szélesvásznú álomkabáttal lilából...
Vagy ezekkel a kék/fehér edényekkel
Gera Klári nemezkirálynőt nem hagyhattam ki...
 És Borit sem... tudjátok, vannak olyan barátok, akikkel csak évente egyszer-kétszer hasonló rendezvényen futsz össze? Pedig fanatsztikus ember :-)
És persze az új tanítványok... terjesztettem a fonósvírust...
Meg a kötős/horgolóst is...
(Más szóval, aki színes szalagot akar a hajába, horgolja meg magának :-) ) 

És akik nélkül mindez nem jöhetett volna létre...Kristóf, és Bogi, aki mindazokat képviseli, akikkel nem sikerült fényképezkednem...

Boglárka, aki nélkül, ma is ott ülnék a csomagjaimon, és abban reménykednék, hogy a teleportálás mégis működik valahogy...
És Végül, de nem utolsó hanem legelső sorban Deák Péter, aki az egészet összefogta, irányította, befogadott...
És mindenki más... Andi, Peti, Pityu, István,akinek az árnyékos helyet köszönhetem, Peti, Reni, Attila és Reni, Béla (az a rántotthús fantasztikusan finom volt, és annyira, de annyira jólesett)... jajistenem, kit hagytam ki....

2016. augusztus 17., szerda

Az a bizonyos pár nap ...Mesterségek Ünnepe

A nyár jött és ment, vele együtt a legjobb szándékaim a Blog rendszeresebb vezetésére... De a mai bejegyzés nem maradhat ki...
A mesterségek Ünnepe holnap nyit, és én felkészültem... tonnányi kézzel festett gyapjúval, fonallal, egy csomó sáltűvel, orsóval, és persze kézzel festett fonallal...
Mindenkit várok holnaptól vasárnap estig.
néhány kép kedvcsinálónak
Baby Alpaca Selyem
Zoknifonalak
Alpaca/Selyem csipkefonal
Még zoknifonal
Vadselyem... elsősorban szövéshez, de bevállalósoknak kötéshez, horgoláshoz is
Szivárvány mindeféle szöszön, mindenféle változatban, minden mennyiségben
Pasztellek..
Még sárgákok is... (Tudom, tudom, de ez annyira sárga, amennyire...)
Mályvák, rózsaszínek, türkizek, petrol... Maris inspirálta színek...
Vámpírakták, a Vámpírok bálja, avagy a vérpiros tündököl
Impresszionisták...
A könyvelő...
Balaton..
Tengerpart
Ez van, amikor a maradék festéket ráöntöm némi maradék szöszre...
És néhány véletlenszerűen válogatott kép, csak úgy...





Ott találkozunk!

2016. június 14., kedd

Hagyományőrző térdharisnya

A múzeumok majálisán a teljes hagyományőrző viseletben pompázó barátném bogarat ültetett a fülembe... azt szerette volna, hogy öltözékéhez készítsek neki egy harisnyát, de nem akármilyet, hanem korabeli leletek alapján. Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok én semmi jónak elrontója...
Nézegettünk régi képeket, leleteket, olvastam leletek leírásait, jónéhány angol leírást korabeli harisnyákról, mindezt hozzáadtam ahhoz, amit én magam tudok a zokni/harisnyakötésről, a számtalan lefordított zoknimintából, és mindezek alapján ilyen lett :-)

A leletek nem voltak egyértelműek, I. Erzsébet korából származó leírások szinte hihetetlenül nagy szemszámú kötéspróbáról beszélnek, egy másik leírás pedig egészen vastag fonalat említ, ezért egy közepes, manapság zoknihoz használt vastagságot vettem.
A felső széle a korai harisnyáknál még visszapöndörödő, de a lustakötést nem véletlenül hívják, angol nevén garter stitch-nek (vagyis harisnyakötő szemnek)...
Gumiszalag akkoriban nem létezett, selyem/bársony szalagokkal kötötték meg a harisnyát. A szalag befűzéséhez lyuksort készítettem.
Akkoriban a rövidített sorokat sem ismerték, ezért mindenképp a sarokbetétes változatot kellett használnom.


A térd/vádli/boka formáját a megfelelő helyeken elhelyezett szaporításokkal és fogyasztásokkal alakítottam ki.
A rövidített sorok hiányában a sarok kialakítása kissé nehézkes, és a maiaknál kevésbé illik a láb formájához, de a történelmi hűség kedvéért ilyen maradt.

2016. június 7., kedd

Örökség

Már többször említettem itt a blogban apai nagymamámat és az anyukámat, akiktől a kézzel molyolós géneket örököltem... de valószínűleg ez a történet messzebbre nyúlik vissza...
Itt vannak például az anyai nagyszüleim...
A nagyapám, Kőrösi Lajos aki fiatalkorában nyomdász volt, de én már csak úgy ismertem, mint aki a nagymamám által kiszabott és megvarrt cipő-, de méginkább fapapucs és klumpa felsőrészeket szebbnél szebb módon kidekorálta, és a nagymama, Nagy Margit, aki fiatalon is cipőgyárban dolgozott, de nyugdíjas korára pedig ő szállította Kecskemét környékén a legszebb fapapucsokat...
Nekem mindössze ennyi maradt belőlük, egy fél fapapucs felsőrész, és egy olló, amivel a nagypapám utolsó éveiben a bőrt szabta... Később évekig használtam szabásmintákhoz, de egyszer szétesett a nyele, de nincs szívem kidobni... 
Van még néhány festményem, amit a nagypapa festett. Anyukám egyszer az egész tömböt nekem adta, amin elcsodálkoztam, mert ugye, mindig is a bátyám volt a kedvenc a Kőrösi családban... de elosztottuk a képeket egymás között, és csak néhány maradt nálam... Talán egyszer helyem is lesz ahhoz, hogy megfelelő módon kitegyem...