2016. december 29., csütörtök

Esély

Van némi, mégha oly kevés is, hogy akár még el is készülhetne a saját kártolású, és fonású fonalam időben az Újévi Szerencse Pulcsihoz,,,
Cérnázás indul...

2016. december 28., szerda

Vége van már 2016-nak?

A Manók Királya, a Félvér Herceg, Prince, és most a Hercegnő.
2016, most már hivatalosan elmehetsz a búsba.
Szerettem David Bowiet, és Alan Rickman-t is. De igazából én az eredeti Star Wars trilógián nőttem fel. Akkoriban nem lehetett kb bármit letölteni az Internetről, nem voltak DVD-k, de még videómagnók sem, így estéről estére ott ültünk a moziban, hogy újra elmerüljünk egy messzi messzi galaxisban. 


Tudom, nem néznétek ki belőlem, a Sci Fi rajongót, inkább a kézműves történelem majmot, de éppannyira vagyok az egyik, mint a másik.
Azt hittem 2016, legalábbis a személyes szinten, nem is volt olyan rossz, sőt néhány egészen jó pillanata is volt.

Lassan készen vagyok ezt a megállapítást visszavonni. 
Másrészről...


(Carrie Fisher úgy ment el, ahogy a legtöbb nő szeretne. Miután elmondta a világnak, hogy ágyba bújt Harrison Forddal, amikor az a legjobb formájában volt).

2016. december 27., kedd

Izgő-mozgó idő....bigyó

Ekkora pulóverujjat tudok kötni a moziban egy kétórás film alatt.

Csak mert valaki úgyis megkérdezi: a fonal DROPS Lima
Ha pedig, amennyiben nem ver ki a víz a scifitől. és/vagy akár távolról érdekelnek a nyelvek, a nyelvészet, és/vagy az idő, és az, hogyan érzékeljük azt, tegyetek magatoknak egy szívességet és nézzétek meg az Érkezés című filmet.
Nekem hihetetlenül tetszett, és még Kristóf is odaolt, pedig őt aztán nehezen lehet ilyen lassú filmekkel lenyűgözni. Ráadásul jót lehetett utána beszélgetni a filmről, a nyelvészetről, és az időről, és arról, hogy egyesek szerint nem olyan határozottan folyik egyik irányból a másikba, mint egy folyó, hanem...
Általában törekszem arra, hogy ne olvassak el filmekről előre dolgokat, inkább csak utána. NEM voltam meglepve, hogy sok helyen a 2016-os év egyik legjobb filmjének tartják. 
Ráadásul az is kiderült, hogy az elmélet, amiről egy jó ideje meg vagyok győződve, létezik, sőt neve is van. Sapir-Whorf hypothesis”. Miszerint az, milyen nyelvet beszélünk, befolyásolja a gondolkodásunkat. Sokszor mondják, hogy a magyarok a nagyvilágban sikeresek. Régóta meggyőződésem, hogy ez nem azért van, mert okosabbak vagy jobbak, hanem egyszerűen másképpen gondolkodunk, egyszerűen "más srófra jár az agyunk". Képzeljünk csak el egy problémát, és a rengeteg angol/német/stb srófra járó agyú szakembert, akik egy oldalról bámulják, és nem látják a megoldást. Jön a magyar, és mivel "fordítva van bekötve" eszébe jut, hogy megfordítsa a kérdést, benézzen mögé vagy alá, és nahát, ott a megoldás. A nyelvünk szerkezete alapjaiban eltér a többi indo-európai nyelvétől. Azt ugyan nem tudom, hogy azért gondolkodunk másképp, mert más a nyelvünk, vagy azért más a nyelvünk, mert másképp gondolkodunk.

Ha a jelenleginél jobban érdekelne a nyelvészet, valószínűleg ezt a területet kutatnám. 

2016. december 26., hétfő

Pótlás

Kaptam Zsuzsitól egy doboz levendulás sütit...
De elfogyott, hát pótolni kellett.
Észrevettétek már, hogy vannak receptek, amiket csak egy valaki tud igazán jól megcsinálni?
Hiába adják meg a receptet, hiába próbálkoztok, mégsem lesz "olyan"?

Gizivel szoktunk sütni mézeskalácsot, ezerszer elmondta, ezerszer megmutatta, de hiába, ha én keverem be a tésztáját, nem lesz az igazi.
Ő ugyanezt mondja az én biscottimról. Odaadtam a receptet, jó sokszor csináltuk együtt, és mégsem...
Anyám töltött húsának a töltelékét, vagy a májpástétomát sem tudom utánozni...

A levendulás süti, meg akkor igazi, ha Zsuzsi csinálja. Persze, szeretem annyira, hogy nem várom ki, időnként csinálok is... és olyankor mindig megkérdezi, hogy akkor meg miért nyafogok. Hát ezért.

2016. december 22., csütörtök

Karácsonyi hangulat

Még mindig nagy ívben elkerül, pedig én próbálkozom. Tényleg.
Látjátok?





Bocs a vacak telefonos képekért, de mindegyiket elajándékoztam, mielőbb jobb képek készülhettek volna.
A madárka mintája ITT. 
Karácsonyi gömbhöz több tucatnyi minta található a Pinteresten, vagy a Ravelryn- én megnéztem néhányat, utána fejből csináltam a gömböket.
Fonal: DROPS Muskat maradék.

2016. december 16., péntek

2002

2002 december 16-án sűrűn szakadó hóesésben sétáltam át a szolnoki Zagyva hídon, és próbáltam megérteni, hogy soha többé nem látom az édesanyámat. Akkoriban sokan mondogatták, hogy idővel jobb lesz. Nem lett jobb, nem fáj kevésbé, csak valahogy hozzászoktam a fájdalomhoz. Még akkor is, ha nem nyerte volna el a legjobb anya címet, nem tagadhatom, mennyi van bennem belőle. És mindennap hiányzik.

2016. december 15., csütörtök

Újévi pulcsi, előkészületek, 2. lépés.

Újévi pulcsit elsőször 2012-ben kötöttem (itt írtam róla.)
A következő évben megismételtem.
Az azt követőben is.
2015-ben már szándékos volt, készültem rá, és szándékosan piros volt,
2016-ban már hagyomány lett, sőt eseménnyé tettem, és FB csoportot is létrehoztam hozzá, és többen is csatlakoztak hozzám.
Az idén a csoport még él, és már vannak terveim a mostani újévire is... sőt az előkészületeket már megtettem, pár hónapja kártoltunk egy csomó szöszt hozzá...
Tegnap este (umm, ma hajnalban) elkezdtem a fonalat is megfonni hozzá.
Bízom benne, hogy elkészül, Szilveszterre. Ha nem, újratervezés lest, de nem félek. Elég piros fonal van a házban, hogy egy focicsapatnak is köthetek belőle pulcsikat, egy darabra valót előásni talán nem is lesz olyan nehéz.

2016. december 14., szerda

Születésnap... és a maradék.

Tímeát gimis korunk óta ismerem. Az évek során kapcsolatban maradtunk, és a sors úgy hozta, hogy egyszerre vártunk gyereket, ami még közelebb hozott bennünket. Habár személyesen ritkán találkozunk, telefonon gyakran beszélünk, és sok mindent megosztunk... olyannyira, hogy amikor Kristóf keresztelője volt a (katolikus) iskolában, és úgy alakult, hogy az unokatestvérem, akit még a születésekor kértünk keresztszülőnek, nem ért rá (Tudom. Család. Ne is kérdezzétek.), Kristóf azt kérdezte, mi lenne, ha Timit kérdeznénk meg... Megtettük, és boldogan vállalta.
Ráadásul azon kevesek közé tartozik, aki igazán értékelni tudja a kézzel készült aándékokat, bár az elmúlt pár évben az én ajándékaim kevesebbek voltak, mint szerettem volna... azok nagyon nehét idők voltak, kevés idővel, és még kevesebb pénzzel, de ez nem tartotta vissza, hogy mindig valami kedves dologgal lepjen meg bennünket.
Ebben az évben így valami igazán különlegeset szerettem volna készíteni... megkérdeztem a színekről... azt mondta, tüzes, őszi színeket szeretne, narancsosat, pirosat, lilásat... Háááát. Oké. Olyan 130 grammnyi polvarth gyapjút festettem, hosszan átmenetesre, és nekifogtam megfonni..
Jó sok időbe telt, ez lett az egyik legvékonyabb fonal, amit valaha fontam.
A 130 grammból 1600 méternyi kétágú fonal született..

Utána Judit műhelye felé vettem az irányt, ahol megszőttem. A fonal a szükségesnél hosszabb lett, így nagyon óvatosan kellett belőle néhány szakaszt kivennünk, úgy, hogy a színátmenet ne törjön meg.

A nap végén még épp annyi időm maradt, hogy a maradékokból egy rövidebb, teljesen rendszertelenül csíkozott sálat szőjek, ami végül szintén egy születésnapi ajándékként találta meg az életcélját (egy másik kedves ismerős kapta).
A szövés mindig valami misztikus számomra, de mindig különös módon elvarázsol, amikor kézzel festett/kézzel font fonallal szövök... az apró árnyalatnyi változások a fonal színében, vastagságában, ahogy szinte észrevétlenül változik a szín... megunhatatlan.
(A gyapjúról és a fonalról a képek sajátok, a műhelyfotókat Lukács Judit készítette,)

2016. december 13., kedd

Tetőtől talpig

Kézzel kötöttben. Más szóval, a "hordd, amit készítettél" nevében megmutatom, milyen, amikor tetőtől talpig kézzel kötöttbe öltözöm. (Nem egészen) véletlenül ráadásul minden DROPS fonalból készült.
Sapka: DROPS Andes
Sál/kendő: DROPS Alpaca
Pulóver: Drops Flora
Az ujjatlan kesztyűről sohasem blogoltam, de DROPS Cotton Merino-ból készült.

A kabát (per Una) és a nadrág turkálós (khmm, használt ruhaboltból származik), a piros pöttyös táskát az e-bayről rendeltem úgy három éve.

Amit nem láthattok, van még rajtam egy pár kézzel kötött zokni DROPS Fabel fonalból, és egy pár piros bokacsizma, szintén úgy három éve vettem a CCC-ben.

Fotó. Deli Christopher Laurent

2016. december 11., vasárnap

2016. december 10., szombat

2016. december 9., péntek

Süti

Ha nem kapsz sütit senkitől, kénytelen leszel magad megsütni... ugye?
Így hát sütöttem egy dupla adag Citromos levendulásat, és egy dupla adag madeleines-t. De el kell hogy higgyétek nekem bemondásra, mert késésben voltam, elfelejtettem lefotózni, az esti francia táncházban pedig az utolsó morzsáig elfogytak.

Kaptok azonban egy linket egy korábbi táncházról, ahol vendég oktatónk volt. Ha jól odafigyeltek, szerénységemet is megtalálhatjátok a táncosok között, és rögtön rájöhettek, miért nem léptem a táncos pályára. Amennyire szeretem, és élvezem, soha nem voltam igazán jó benne.

2016. december 8., csütörtök

Ingrid aki Flora

Azt hiszem elég nyilvánvaló, hogy totális szerelembe estem a DROPS Flora fonalával... a macskás sapi után azonnal egy teljes pulcsit kellett kötnöm belőle. Jó ideje figyeltem már az Ingrid pulcsit, jó lehetőségnek tűnt hát a kettőt összepárosítani. Annyira el akartam kezdeni, hogy rám annyira nem jellemzően még kötéspróbát sem kötöttem, csak úgy belevágtam. Tudom, tudom, nagy kockázatot vállaltam, és itt-ott igazítani is kellett a dolgokon, de végül is, azt hiszem elég jól sikerült.
A minta szuper, és jól megírt, legalábbis, a vállrész mintája utánig, mert onnan (szokás szerint) a saját fejem után mentem, első sorban több szemet adtam a raglánvonalhoz, hogy az én evezős karom is beleférjen.
Az ujjához piros szegélyt adtam, valamivel szélesebbet, mint a tervező a magának kötött pulóveren.
Az egészet az eredetinél hosszabbra, majdnem tunika hosszúságúra kötöttem, az alján pedig megismételtem az ujja szélére kötött mintát és széles piros szegélyt.
 Mindent összevetve, továbbra is imádatosnak tartom a fonalat, a minta klassz, és elégedett vagyok az eredménnyel. After all I am still in vove with the yarn, and pretty much like the pattern, so I think I am satisfied.
Fonal: Drops Flora - a teljes pulóver összesen 325 gramm súlyú
Minta: Ingrid by Isabell Kraemer
Kötőtűk: Knit Pro Zing körkötőtű és Addi Kolibri KHK (kéthegyű kötőtű készlet):
2.5 mm a bordásmintához, 3 mm a harisnyakötéses részekhez és 3.5 mm a mintához.

2016. december 5., hétfő

Mosoly

Megvan az érzés, amikor az első fogadóórára a fiad új iskolájába bemész, bemutatkozol a tanerőnek, aki felnéz rád, és szétszalad a mosoly az arcán, és azzal tölti a következő negyedórát, hogy milyen nagyszerű, intelligens, okos, zseni, klassz stb gyereked van??? Minden másra ott a Mastercard.


És ha igazi úrinő lennék meg sportszerű, akkor ennyiben maradnék. De nem vagyok az, és hozzá kell tennem, hogy az élmény az elmúlt nyolc év szenvedései után különösen felemelő, és FUCKYOUKOLPING az idióta tanáraiddal együtt. Természetesen ott is volt egy-két kivétel, és értük hálásak vagyunk.

Ha hozzáadom az esti Greenfields ír táncházat meg a saját sütésű sütit, ami az utolsó morzsáig elfogyott -sőt az utolsó szeleteken osztozkodtak (nincs kép, muszáj lesz elhinnetek)...

Meg azt, hogy K megjavította a barátnőm laptopját, aki cserébe segített neki rendet rakni a szobájában... azt hiszem ezt a napot egy jó napnak könyvelhetem el.

2016. december 4., vasárnap

Jó és rossz

A rossz, az hogy mind a ketten elkaptuk azt a vírust, amelyhez tálra van szükség, meg futásra a mellékhelyiségbe, miközben az ágyban megfordulni is lehetetlennek tűnik, felkelni belőle pedig még annál is rosszabb...
Az is rossz, hogy rövid időn belül másodszor kellett szövést lemondanom, de Kristófot csak nem hagyhatom itt, amikor rendszeres találkozója van a fent emlegetett tállal...

A jó pedig ez:


2016. december 2., péntek

Mondanám...

...hogy ha még egyszer fingering fonalból kezdenék pulóvert kötni, lőjetek le, de ez már korábban sem működött.
Arról nem beszélve, hogy most rendeltem egy jókora adagot Flórából...

2016. december 1., csütörtök

Szövés

Azt ígértem egy korábbi bejegyzésben, hogy megmutatom a szövéseimet, szépen sorban, apránként, Jöjjön hát a következő :-)
Tavasszal, amikor második alkalommal jártam Judit műhelyében, arra gondoltam lesz időm felkészülni, megfonni a megfelelő fonalat mire odajutok, de jócskán alábecsültem mennyi idő alatt "érem utol" magamat az eyetem befejezése és az államvizsga miatt elmaradt dolgaimmal (igazából, máig nem sikerült).
 A szövést viszont semmiképpen nem szerettem volna lemondani, így, amikor láttam, hogy reménytelen a saját fonalam fonását befejeznem, így beletörődtem, hogy akkor legalább saját festésű legyen. 
 Kicsit keleties, bohém színvilágban gondolkoztam, így lila, pink, és türkiz színű vadselyem fonalat festettem, amit olajzöld felvetésben szőttem csíkosra.
A szövés Lukács Judit műhelyében készült, a fotókat a nap közben és végén Judit készítette. Mindig hálás vagyok a segítségéért és az időért, amit nála tölthetek. 
Utóirat: ha valakinek feltűnik a ruha színe és a felhasznált fonalak között hasonlóság... mondanám, hogy a véletlen műve, de valószínűleg nem az.

2016. november 30., szerda

Szakítás

Tegnap az üzletben voltam, amit korábban Barkának hívtak. Nagy mellénnyel állítottam be, elég sok mindent akartam vásárolni, de pont azokból éppen nem volt...azonban beleszerettem egy színkombinációba, és persze rögtön egy pulóvernyi belemászott a kosaramba, csak itthon kezdtem el gondolkodni, mi is legyen belőle...
Persze mindebből újfent egy beszélgetés kerekedett abból, hogy mennyire vagyok fonalfüggő (nagyon), és mennyire zavar ez engem. A beszélgetést meg egy mondattal zártam le...

Egyszer egy pasival azért szakítottam, aki (amellett, hogy sárga virágot hozott, és keserűcsokit) megkérdezte, hogy tényleg szükségem van-e ennyi fonalra...

2016. november 29., kedd

Együltömben

Együltömben kötöttem meg az új pulcsi vállrészén a mintát...
Legalábbis, ha hívhatjuk együltében-nek azt, hogy este leültem az ágyamba, kötöttem, miközben TV-t néztem, elaludtam, majd reggel ébredés után még pár órát kötöttem, anélkül, hogy a fent említett ágyat elhagytam volna...

2016. november 28., hétfő

Új játékom...

Az van nekem...
Annyira megszerettem a Flora fonalat, hogy amint befejeztem a macsekos sapkát, rögtön valami újba kezdtem...

2016. november 23., szerda

Poncsó fonalfogyókúrán

Ugyan nem jelentettem be hangosan, az év elején fonalfogyókúrára fogtam magam (Rendes fogyókúrára is kellene, de az egy másik történet).
Tudom, hogy szürreális mennyiségű fonalam van, és elérkezett a pont, amikor... Ó, nem zavar engema  sok fonal, nem is frusztrál, de most már tényleg nem tudom hova tenni. A lakásban mindenhol fonal van, nemcsak a csillárról lóg. Persze ismerem magam annyira, hogy ne hozzak szigorú szabályokat. Festeni való fonalat venni szabad. Utazáskor fonalat venni szabad. Szövéshez fonalat venni szabad. Igazán jó kislány voltam, nagyjából be is tartottam, (eddig) két kivétellel. Az egyik a Flora volt, a másik pedig egy szatyornyi turis fonal a megmaradt igen kevés turkálók egyikéből. Mindkét esetben viszonylag gyorsan felhasználtam. 
Elszomorít, hogy a kedvenc fonalaim közül (a DROPS mellett) sok Magyarországon nem kapható.Ezek közül egyik nagy kedvencem a Lana Grossa tweed fonalai. A ma már nem gyártott Lord-dal öröm volt kötni. és a Royal Tweed-ért is odavagyok. Boltban soha nem vettem, ami van belőle itthon, azt mind a turkálók kosaraiból, zsákjaiból szedegettem össze. Még ha csak fél gombolyag is volt, akármilyen színben, én megvettem,. Nem csoda hát, hogy gondolkodás nélkül lecsaptam, amikor ezt az 7 gombolyagnyit megláttam. Csak utána kezdtem el azon törni a fejem, mi is lehet belőle, mert a fonal túl vastag az ujjatlan, vagy rövidujjú darabokhoz, de egy teljes pulóverre nem elég. 
Az őszi/téli DROPS minták fordításakor bukkantam erre az egyszerű, de nagyszerű mintára, ami tökéletesnek tűnt arra, hogy megtörje az elvesztett kötős mojo (olyanmi mint az ihlet, de talán benne van az is, hogy "köthetnék"-je legyen az embernek) átkát- (talán feltűnt, hogy egész nyáron -plusz néhány hét ide meg oda- nem volt kötős bejegyzés, volt ennek oka, de erről majd máskor. Ha egyáltalán).
A poncsómat a DROPS mintára alapoztam, de kihagytam a nagy viszahajtós bordás gallért, inkább csak laza nyakrészt készítettem, és az aljára szegélyt lustakötéssel.
Minta: DROPS Echoes
Fonal: Lana Grossa Royal Tweed
Kötőtűs: Knit Pro Zing 5 mm.
Fotók: Deli Christopher Laurent

2016. november 21., hétfő

Mikka Makka esete a könyvelővel

Azon rágódtam a facebookon elég hangosan, hogy mit kössek a vadiúj Flóra fonalamból, amikor Zsuzsi barátnőm felhívta a figyelmemet ennek a sapkának a mintájára...
És elég nyomatékosan utalt rá, hogy macsekos sapkát szeretne... és ugye, Zsuzsi csinálja  a könyvelésemet, és akkor sem vitatkozom vele, ha azzal kapcsolatban megmondja, hogy mit, hogyan kellene csinálnom, miért vitatkozzak vele egy sapka esetében? Különben is, van az a levendulás-citromos keksz, amiért...
A minta a Ravelryn ingyen elérhető, de franciául van. Ugyan a számok, és a mintarajz egyértelmű, belga barátnőmtő Kimtől kértem segítséget az értelmezéshez. 
Jól tettem, kiderült, hogy a kezdéshez a tubular cast on-t használ, egy darabig molyoltam vele, de ez a videó kisegített. 
A fonalat imádom. Már akkor éreztem, hogy szerelem lesz, amikor először olvastam róla a belső levelezésben, nagyon vártam, hogy kijöjjenek vele, és nálunk is kapható legyen.
Bízom benne, hogy idővel még több színben lesz elérhető, elsősorban az általuk MIX-nek hívott színekből szeretné többet látni a palettán, bár azért már most is össze lehet állítani egy jó kis fair isle-ra valót. 

A macskás minta leszámolható rajza nem egyszerű, sok helyen hagy ki hosszú szakaszokat, amit csak a fonal lefűzésével lehet áthidalni, és mivel nagy léptékű, nem apró minták ismétléséből áll, könnyű eltéveszteni is. Gyakorlottaknak azonban, és macskamániásoknak kitűnő alkalom a határok feszegetésére.
Minta: Lucette
Fonal: Drops Flora
Kötőtű: Knit Pro Zing 2,5mm, 3mm