2012. február 28., kedd

Turikirálynő


Nagyon megtetszett az előző bejegyzésben mutatott piros-szürke zokni színkombinációja, és egyre azon törtem a fejem, hogyan adaptálhatnám egy pulóverbe.A legegyszerűbb megoldás egy gyors kör a Barkában lett volna, de most úgy döntöttem a gigantikus fonalkészleteimet csapolom meg.Egy kis ide-oda pakolászás után néhány motring Patons tweed fonallal bukkantam elő.
Volt úgy két (vagy három?) gombolyag a sötétszürkéből, négy-öt a világosabból, már csak egy kis pirosat kellett találnom hozzá...Az összetétele nagyon érdekes, mert a gyapjú mellett len szálakat is tartalmaz.
Nagyon egyszerű, nyakánál kezdett raglán, a bordás passzérészek kontrasztos pirosból.

2012. február 26., vasárnap

Zoknik rakásra

Azt szoktam mondani magamról nem vagyok egy "zoknikötő"...aha. Akkor miért van, hogy amikor számba veszem miket kötöttem, találok egy rakás zoknit, amit nem fotóztam, nem blogoltam..
Még mindig nem gondolok magamra mint "zoknikötőre" abban az értelemben, hogy nem hiszem a zoknikötés a kötés igazi értelme, és csicsa-micsa zokni minták sem túlságosan izgatják fel a fantáziámat. Persze, hordok zoknikat, és aki ismer tudja, hogy a zoknimnak illenie kell a ruházatom többi darabjához. De a legtöbb zoknit maradék zoknifonalakból kötöm, amit turikban gyűjtögetek... Kivéve...
Télen hajlamos vagyok sok pirosat hordani, így kellett piros zokni is...
Lana Grossa zoknifonal ( a Müller-ből), a saját orránál kezdett bordás mintám, térdig érő változatban. A legnagyobb részben a vonaton egyetemre oda-vissza utazás, és előadások közben készült.
Aztán Yarn Harlot blogján láttam ezt...Nagyon megtetszettek, hát alámerültem a fonalas dobozokban ástam ki némi szürkét, meg narancsot, és ez lett a vége:

Később arra gondoltam, piros orral, és sarokkal is jópofa lehet...

Kristóf sem maradhatott ki a zokni-buliból:
Mindezek után csörgött a telefonom, és a néni volt a turkálóból... azt meg már mindannyian tudjuk mit jelent ez... hogy az éhes szörny, ami a fonalkészletem, meg lesz etetve...
Azért fél gombolyag egyszínű rózsaszínt és fél gombolyag csíkosra festettet sikerült kimentenem...
És most látom csak, hogy a zöld és a lila nem is lett lefotózva... na mindegy. Majd legközelebb.

2012. február 20., hétfő

Adni jó

Történt ugyanis, hogy kedves kecskeméti kötős társaságunk egy tagját elhagyta az első saját kötésű kendője... Kinga szomorkodott, szomorkodott, annyira, hogy többünknek hasonló gondolata támadt, és összebeszéltünk... én festettem gyapjút...
Megfontam...
Aztán titokban elvittem Kecskemétre, ahol ragyogó napfényben lefotóztuk, és átadtam Verának...
(Szürke merinóra festve, 80-85 gramm, 650-660 métre kétágú csipkefonal)
Aki megkötötte...ezt a szépséget belőle...Kinga, pedig itt ír róla...
Februárban, pedig egy születésnap közeledett...Verocskánké... mi lehet egy igazán jó ajándék valakinek, aki maga is köt???
Veráé, aki hozzám hasonlóan vöröshajú, de nálam jobban szereti a zöldeket és a barnákat...
Neki, hát zöldes-barnás gyapjút festettem...
Fontam....
Cérnáztam....
Motringoltam... majd a többiek ajándékai közé csempésztem...
Szintén szürke merinó alapra festettem, kb 90 gramm, 70-720 méter kétágú a végeredmény.
A reakcióból azt szűrtem le tetszik a célszemélynek, de erről, és hogy mit tervez belőle, írjon Vera ...

2012. február 9., csütörtök

Bálnák

Néha megkérdezi valaki mit csinálok azzal az eszement mennyiségű zoknifonallal, amit itthon tárolok...
Hát ilyeneket:
A mint a a "New England Knits" könyvből származik, amit a Barkás lányoktól kölcsönöztem.
A Ravelry-n Whale Watch néven található.

2012. február 6., hétfő

Csíkos narancs

Egy pár hete (vagy van annak már pár hónapja is???) ígértem, hogy sok, sok kesztyűt fogok mutatni nektek...
Aztán annyira sokat mégsem mutattam...eddig.
Ez a csíkoska darab a tavaly készült sapkám maradékaiból készült (pedig már az is maradékokból kötődött)
Szokás szerint az ujjaknál kezdve. A csuklónál szándékosan hosszú, majdnem könyékig érő, így a szél és a hideg nem juthat be a kesztyű, és a kabát ujja között.
Amolyan "nem egypetéjű" ikrek lettek...

2012. február 4., szombat

Januári karácsony

Jobb későn, mint soha... A közös kecskeméti ajándékozás egy hete volt, többen írtak róla, Katóval az élen...
Sajnos a számítógépeim elég klimaxosan viselkednek mostanában, ezért majdhogynem felér egy lottó ötössel ha hajlandó elindulni, és azt csinálni, amit én szeretnék...
Mivel a történetről, az ajándékokról, és a meghatottságról már többen írtak, álljanak itt csak a képek.
(nekem nagyon könnyű dolgom volt...Kingát húztam, aki leplezetlenül szerette a gyöngyös kesztyűimet, és osztozunk a narancs szín szeretetében.
Az én ajándékom Katótól, kézzel font fonalból készült sál, egy kitűzővel... Nem gondoltam volna, hogy ilyesztő lehet valakinek engem húzni... főleg ha az ajándék kézzel készült, narancssárga, ráadásul kötött...