2015. április 9., csütörtök

Egy nap még...

És itt lesz... Még egy nap és újra jön a gyapjúnap...
Én aztán készültem... festettem kis ezt meg azt...mondjuk...
Lilákat...
Zöldeket...
Kékeket...
Erőt vettem magamon, és egy rakás rózsaszínest...
Meg még egy kis lilát...
És persze a pirosak és narancsok sem maradhattak ki...
És ez csak a fonalak egy része...
Látnotok kellene a fonnivaló szöszöket... hmm, ha már itt tartunk... gyertek el, és nézzétek meg :-)

2015. április 7., kedd

GYAPJÚNAP ÚJRA!!!

Újra jön a Gyapjúnap!

 A részletes programot itt találjátok:
http://ariadnemuhely.blogspot.hu/p/blog-page.html
Kedvcsinálónap pedig egy kép a tavalyi rendezvényről.

2015. április 6., hétfő

Fonós...

Hát ez nem heti fonós többé, még csak heti bejegyzés sincs már, de lassan havi sem.. akármikor elhatározom, hogy rendszeresebben írok, mindig történik valami... most például Kristóf combtörése... Akik Facebook ismerőseim, közelebbről követhették az eseményeket, azt hiszem itt elég annyi hogy rendkívüli stresszt okozott, és persze nemcsak nekem, hanem Kristófnak is, de az már egy másik történet.
Gyakran mondom hogy a kötés tart normálisan, hogy kötés nélkül már rég a vicces ház lakója lennék, mégis, amikor igazán komoly stressz talál el, akkor lebénulok. És most még nem is a Szeged (ahol az egyetemen a telefonhívást kaptam) és Budapest (ahova Kristófot behozták a kórházba) közötti vonatútról beszélek, vagy az órákról beszélek amikor a kőrház lépcsőjén üldögélve vártam, hogy véget érjen a műtét, hanem a kórházi ágy mellett végig ült napokat, meg azokat, amikor az én ágyamban feküdt, már itthon, de a szobából sem akart kiengedni.... próbáltam, tényleg próbáltam kötni... megpróbálkoztam bonyolult dologgal, aztán egyszerűbbel, de a sima/fordított is több koncentrációt igényelt, mint amit össze tudtam szedni...
Azonban így is nehezen viseltem, hogy nincs a kezemben semmi, hogy fizikailag nem készítek el semmit... végül leporoltam kedves Katicámat, előástam némi fonnivalót... először korábban elkészített egyágúak cérnázásával kezdtem (ezeket később mutatom), majd ezzel a néhány éve megfestett majdnem 40 dekányi Falkland-al folytattam. Annak idején egy tavaszi kardigánnak szántam...
900 méter lett, pont annyi, amennyi a Leaflet kardigánhoz kell...de, de... időközben változik a hajam színe is, nemrégen úgy döntöttem hagyom az ezüst színű szálakat festetlenül lenőni (hmm egy másik bejegyzés témája) és a szín, ami jól ment volna a vöröshöz, már nem biztos, hogy az ezüsttel is jól mutat...
Így egyelőre fogalmam sincs mi lesz vele... megkötöm mégis? vagy eladom, ha lesz rá jelentkező: vagy csak odaajándékozom? Ki tudja, mindössze annyit tudok, hogy átsegített a jaj-nemtudok-kötni időszakon, ahogy a fonás már nem először tette.