Múzsasirató

 "Mert a lányok szeretik a pöttyöset..." (Grecsó Krisztián)

Élőben.

Maszk nélkül.

Győrben.

A Zichy palotában.

Kell több?

Fotók: Varga Norbert.

Szalay nap, Balatonlelle

Néha megkérdezitek tőlem, hogy hova és mikor veszem fel a történelmi ruháimat... hát pl ilyenkor :-) 

Hosszú hónapok óta az első igazi esemény, ahova rendesen felöltözhettünk...

Balatonlellén új hagyományt indítottak útjára, a Szalay napokat, ennek első eseményére invitálták a Mare Temporist. 

Az épületben, ahol ma a Városi Könyvtár és Művelődési ház van, egykor a Szalay család lakott.

A család életének 19. századi szakaszát idéztük fel, elsősorban a divat, vadászat, utazás, és gasztronómia szempontjából.

A divat szekcióban sok mindenről meséltünk, a divat változásairól (az alábbi képen például 1860-ra, 1875-re és 1905-re jellemző ruhákat láthattok. )

Két 1860-as ruhán mutattuk meg például, hogy mi a különbség a nappali (a piros kockás) és a báli 8az én kék ruhám) között. 

Meséltünk arról, mitől ruha a ruha, milyen rétegekből épül fel, mi van alatta, hogy intézték el a dolgukat egy ilyen ruhában, valóban tortúra egy fűzőt viselni és hasonlók.

A mi megjelenésünkön kívül a napot főzőverseny, sólyom- és kutyabemutató tarkította. 

 A képeket Varga Norbert készítette

Mire gondolt a költő?

... avagy... Segítsééééég!!!

A lakás átrendezés folyamatában (igen, még mindig, igen, én így szállok le a bringáról), szépen lassan átnézem a fonalkészleteimet. Na az egy dolog, hogy mindenhonnan kisebb-nagyobb csomagok bukkannak elő, többnyire zoknifonallal, az meg egy másik, hogy bukkannak elő meglepetések, vagyis  elfeledkeztem róluk, de  ahogy a kezembe akadtak eszembe jut, hogy miért, mire vettem az adott fonalat.... vagy csak megvettem, mert tetszett, elég olcsó volt,. és meg kellett mentenem egy dohos turkálótól, vagy ilyesmitől.... Szóval mindez rendben van. 

De most olyan csomagba botlottam, amit láthatóan valami konkrét szándékkal vettem. 

Drops Lima.  

Van belőle 400 gramm gyöngyszürke, 150 gramm sötétpiros (bordó), 50 gramm világos rózsaszín és 50 gramm türkiz. És nem emlékszem, mi a fenét akartam velük csinálni. 

Magamat ismerve, valószínűleg valami DROPS minta volt, valami norvég vagy fair isle mintás, de nem feltétlenül Limára írva, és vaélószínűleg nem ezekre a színekre. Megpróbáltam a "nordig" taggel jelölt mintákat átnézni a DROPS oldalán, de nem találtam olyat, amihez ezek a mennyiségek kellenek. A fene se tudja. 

Lehet, hogy a DROPS FB oldalán, vagy a DROPS workshop csoportban láttam valamit, de az évekkel ezelőtt lehetett (legalább 3-4)

Előfordulhat, hogy valami Kate Davies mintához válogattam, de a Lima túl vastag az ő cuccaihoz. 

Nos, van valakinek valami ötlete mire szánhattam? Vagy javaslata arra, hogy mit csináljak ebből a kupacból? 

Tündehaj

 Megérkezett a tündehajam idei kiadása...

És vele együtt megérkezett az első hivatalos SZBB hír is... ki tudja, talán nem kellett volna eddig várnom. 

Öltözködős

Még februárban igértem nektek öltözködős bejegyzéseket, és minden szándékom meg is volt, hogy betartsam... Azonban még mindig nincs olyan hely a lakásban, ahol igazán jól lehetne selfizni, vagy tükörbe fotózós képeket csinálni (bár méretes tükröm már van a varrós szobámban.), ráadásul, az elmúlt jópár hónapban nem igazán öltözködtünk, "rendesen" még kevésbé. 

Azonban van még pár képem, nem is tudom mikor, talán késő ősszel fotóztuk őket, amikor az ihlet egy ritka pillanatában mindenféle cuccot magamra dobáltam, ami meglepően jól működött együtt.

És tessék, teljes díszben, tetőtől talpig petrolkék és petrolzöld színekben. 

Nézzük hát, rétegről rétegre. A nemlátható petrolkék melltartó (Bonprix) és petrolkék bugyi (C und A), és petrolkék harisnya (az az 50-60 denes típus, amiből egy-egy harisnyaboltban akár 20 színt is árulnak. Az enyém a jászai Mari tér közelében levő kis boltból (Ahol a 76-os troli fordul) származik. A petrol színű, hosszú ujjú póló egy Primarkból jött, de nem emlékszem melyik utunkról. 

És aztán ott van ez a türkiz lenruha. "Klasszikus" lagenlook stílus, hagyma fazon. Ebből a stílusból több is van a szekrényemben,, természetesen fehér, , rózsás, narancs, (még vöröshajú koromból), és talán több is. Elég jól megy az alakomhoz, ott leplez és ott hangsúlyoz, ahol kell. (Vagy én szeretem ezt hinni). Nyáron is hordom, bár akkor nem sok mindent veszek alá, vagy fölé, legfeljebb egy fehér lennacit, vagy azt a türkizkék csíkosat, amit évek óta meg akarok varrni, csak nem nagyon jutok hozzá. A ruhát a valaha volt Kazinczy utcai Lenruha boltban vettem, ami már sajnos nem létezik. Imádtam azt a boltot, régen száz és száz darab közül lehetett válogatni, hatalmas próbafülke volt, s a tulaj eléggé kedvelt ahhoz, hogy akár órákig próbálgathattam a cuccokat, akkor is ha csak egy darabot tudtam megvenni... vagy azt se. 

És itt van ez az áéthajtós, átlapolós ruha Lacza Lucától. Tavaly ősszel, egy vásárra ugrottunk be meglátogatni Virágot, aki csodás táskákat készít, és ott volt Luca is a ruhákkal. Sokszor hallottam már róla, sőt, a Mesterségek ünnepén mindig megnéztem a pultjét, de nem igazán engedhettem meg magamnak. 

A körülmények azóta változtak kicsit, és ugye mndig is kedveltem az áthajtós stílusú holmikat, és beleszerettem ebbe a ruhába. Fogalmam sem volt, hogy hova és mivel hordom majd, de KELLETT. Ráadásul, kézművesként szeretek néha kisebb készítőktől vásárolni magam is. Csak azután, hogy hazahoztam, és vállfán beakasztottam a türkiz ruha mellé, esett le a tantusz, hogy milyen jól állnak egymásnak. 

A petrol színű bokacsizma a Vateráról érkezett. 

A türkiz kendőt Réka barátnőm kötötte. Néhány éve a kötős csereberék rendszeresek voltak a kötős berkeken belül, és az egyikbenezt a kendőt kaptam Rékától (aki azóta már nem lakik Magyarországon). Emlékszem mennyire meghatott, nemcsak KÉK volt, de gyöngyök is vannak benne...

Hát erről ennyit... legyen még ilyen?

Képek: Norbert Varga