2010. március 30., kedd

Farmeres péntek

Végre magyarországon is van egy bolt ahol lehet természetes szálakból készült fonalat kapni. A választék, sajna így is elég behatárolt. De így is legaalább van egy hely, ahol "élőben" lehet malabrigot vagy Noro-t látni, vagy egy kis Manos-t simogatni. Kata a tulaj, járt nálunk párszor a klubban, és megkérdezte tanítanék-e a boltjában kötést? Lehet ilyen felkérésre nemet mondani? úgy egyeztünk meg, hogy eleinte fonalban fizet... Nálam mindig elfér még egy kis fonal nemigaz? Már az első alkalommal, amikor ott jártam beleszerettem a Sublime Organikus merinójának világoskékjébe. Meg a farmerkékjébe. Meg a világoszöldbe. Olyannyira, hogy nem tudtam eldönteni melyiket szeretném... Akkoriban kezdtem egy zoknit kötni Noro silk gardenből, hasonló színekből, és akkor esett le a tantusz. CSÍKOK!!! Rögtön tudtam milyen pulcsit akarok, már csak meg kellett tervezni hogyan öltsem formába,tervezzem meg, ami lelki szemei előtt megjelent. Egyszerű szerkezetű kardigénra gondoltam, egyenletes szélességű csíkokkal, amit széles, bordás, egyszínű passzék tolnak el a világoskék felé.

Valami sportosat szerette volna, az irodai "sportos/farmeres péntekekre", amit fel lehet kapni egy pólóra, vagy akár egy galléros fehér ingre. És legyen meleg, puha, és egy kicsit nőies is. A puhaságot és melegséget adja a fonal (istenem, ha találkoztatok már igazán puha fonallal, ami ráadásul gyapjú). A sportosságot adják a csíkok, és a fentről lefelé kötött raglán konstrukció.A nőiesség a színek, és az enyhe formázás a derékrészen.

A hónalj-rész kötésénél azt a technikát használtam amit akkor találtam ki, amikor jól felbosszantott ahogy tangled yoke és az amelia karöltőjét próbáltam összeölteni (graft). Tudom én hogyan kell kitchener öltéssel bánni, de egy olyan helyen dolgozom, ahol mostanában a hatékonyság, és az egyszerűsítés a jelszó. A varrás nélkül kötött pulcsiknál, akár fentől, akár alulról kötjük, általában minig kell néhány szemet felszedni amikor a törzsrészt egyesítjük, és néhányat amikor az ujjakat kötjük körbe, majd ezeket össze "oltani" (láthatatlanul összeölteni). Miért is kell magamnak extra munkát csinálnom? Így, amikoreljutottam arra a pontra ahol a törzset kellett egyesíteni, és az ujja szemeket egy darab maradék fonalra fűzve félretenni, a fonalat egy kicsit hosszabbra hagytam. A felszedni való szemeket pedig, úgynevezett ideiglenes török kezdéssel (amikor a fonalat egyszerűen a tű köré csavarjuk), ebben az esetben hozzá kell fogni annak a fonalnak a végét is, amelyre az ujja szemeket tettük. És kötni a testrészt tovább.

Amikor az ujjaszemeket szedjük fel szépen kihúzzuk a fonalat, és felszedük az ideiglenesen felszedett szemek másik ívét is. ha túl nagy a luk az ujja és a hónalj szemek között egy szemet még fel lehet emelni.

Voilá!!!Kész a hónalj rész, nincs összevarrás, csak két fonalvég amit egy kicsit szorosabra húzva elvarruk, elvezetünk a fonák oldalon.

a varrás nélküli módszerrel tuttttti biztosan egyezni fog minden csík, miliméternyire:

Az extra széles mandzsetta pedig egy kis modernséget visz bele:

Na, most már csak le kéne ülnöm, és meg/leírni a mintát. Hmm?

2010. március 27., szombat

Piros fodrok

Említettem, hogy piros korszakomban élek, igaz?

Végre sikerült hozzájutnom, hogy néhány fényképet készítsünk a piros kardigánról:

A minta egy néhányévvel ezelőtti Vogue-ból származik, de az igazat megvallva, csak a magazin alapján kihagytam volna, bármilyen mutatós is a hátulján a csavart minta:

Csak a Ravelrynek köszönhető, hogy az elkészült darabok mégis meggyőztek. Elsősorban Veronique -é amely az első között került a Ravelry kedvenceim közé. Annyit kellett az eredeti mintán módosítani, nem is tudom, hol kezdjem. Talán a csavart minta a hátulján. A bal oldali kissebb mintát megfordítottam, hogy a teljes (minta) szimmetrikus legyen. Az oldalánál fogyasztottam, majd szaporítottam néhány szemet a derékrész szebb megformázásához. Az ujja meg egyszerűen rossz az eredetin. Lehet, hogy a divat változott a kiadás óta eltelt pár évben, de manapság sokkal szűkebbek (vagy sokkal bővebbek) az ujjak. Így, a mintától függetlenül csak úgy fejből kötöttem az egész ujját, és a felső ívet is, de én mondom, bevarrt ujjat ilyen jól, még sohasem sikerült eltatlálnom. Ha szándékosan/tudatosan meg kellene ismételnem, tutira nem menne. (Még jó, hogy a két ujjat egyszerre kötöttem, így nem kellet a fejemet azon törni mit tettem jól). Nézzétek:

Az ujját teljes hosszra kötöttem, egyszerűen nem szeretem a három-negyedes ujjakat. És adtam hozzá jócskán bordás mandzsettát is:

Na azután... az eredeti leírás szerint meg kellene kötni az elejét és a hátulját, meg az ujjakat, összeállítani az egészet. Eddig OK, de utána megköttetné a csavart szegélyt egy hosszú csíkban, fel kellene varrni, majd a fodros szegélyt, szintén csíkban, és azt is felvarrni. Na mármos eredetileg varrónő a szakmám, nincs semmi problémám a varrással, még a pulcsik összevarrásával sem, és nem tartozom azok közé sem, akik a varrás elkerülése érdekében kizárólag fentről lefelé kezderr varrás nélküli, egyben kötött pulcsikat kötnek. De ez akkor is szükségtelenül túlkomplikálása a dolgoknak. Jó, hogy kivételesen elvégeztem a házifeladatomat, és átolvastam a megjegyzéseket a Ravelry-n. Valószínűleg magamtól is rájöttem volna a megoldásra, de legelőször Knittingheidi -nek támadt az ötlete, amit én is követtem. Felszedtem vagy egy millió szemet egy (nem, kettő) jó hosszú körkötőtűre, két rövid DPN-el elkezdtem a szegélyt, és a szegély színén az utolsó szemet mindig összekötöttem egy szemmel a felszedettek közül. Ez, azt is lehetővé tette, hogy a csavart minta irányát pontosan a háta közepénél megfordítsam, és így teljesen szimmetrikus. Ühüm. Kicsit sem vagyok mánákus. Igaz el is gondolkoztatott, hogy a hatvanvalaány szuper kötős közül, akik ezt a cardigánt megkötötték ez senkinek nem szúrt szemet, és nem gondoltak arra, hogy a mintát szimmetrikusra kössék. Igy nézett ki kötés közben:

Majd utána:

ezután már csak két millió szemet kellett felszedni, és a harang/fodor mintát fordítva megkötni. (Az eredetiben kívülről befelé halad és fogyasztja a szemeket, és a felszedett szemekkel belülről kifelé szaporítottam). Veronique és Heidi megfigyelései alapján a szemeket belülről kifelé szedtem fel (mintha a "varrás" kifelé lenne) ez adott egy határozottabb tartást, ami a fodrott inkább befelé irányította, és így az nem kifelé dől.
A fonal Lana Grossa LORD. El sem tudom mondani menyirre szerettem ezzel a fonallal kötni, és mennyire jó viselni. Természetes szál, merio és selyem (imádom ezt a kombinációt, fonni is ezt szeretem a legjobban, kötni is). Puha, és tweed. És bár tudtam olyan tűvel kötni amit vastagabb (worsted) fonalakhoz használok (3.75mm), a gombolyagban mégis annyi volt, mint egy DK fonalból. Szóval jó kiadós, ez a viszonylag hosszabb, meleg hosszú ujjú kardigánt, FODORRAL (ami ugye eszi a fonalat) is kijött tíz gombolyagból (ötven dekából). Születésnapomra vettem magamnak (mivel mástól úgysem szoktam kapni--- ez egy jelentős hátránya annak, ha valak egy héttel karácsony előtt talált megszületni, de ez másik téma). regula barátnőm hozta egy bécsi üzletből. (Köszönöm :-))) Vagy három különböző gombfélét is vettem hozzá, de végül megtatláltam a tökéletes színt!
Ha mégegyszer meg kellene kötnöm? (Nagyon szeretem, tehát még meg is történhet ) Kicsit rövidebbre csinálnám, a nyakkivágást kevésbé mélyre, és kevesebb szemet szednék fel a csavart szegély rákötéséhez. akkor a fodor még szebben állna.

De, ahogy mondtam, nagyon szeretem.

És igen. Van új, piros keretes szemüvegem... piros korszak, emlékeztek???
A fényképeket a kisfiam készítette, bocsi a néhol fura szögekért, azt hiszem művészi akart lenni.
Megbocsáthatok most már az osztályfőnökiért, amit a héten hozott haza?

2010. március 26., péntek

Mintha piros korszak közeledne...

Kötök persze más színeket is (mostanában főleg kékeket) de az utóbbi hetekben valamiért mindig megakad a szemem a piros cuccokon...
Akik ismernek tudják, itt bujkál bennem ez a kényszer, hogy az öltözékem színei tutira össze legyenek hangolva, és hogy nézne ki, ha a piros pulcsimhoz, és a piros kendőmhöz nem lenne piros kesztyűm??? (megállna a világ). Gyorsan segítenem kellett a helyzetemen. Szerencsére épp a megfelelő pillanatban akadt a kezemben a turkálóban ez a kis gombolyagnyi piros fonal olyan tweedes kis "pöttyökkel" (eltérő színű gyapjú darabkák a fonalba fonva)...mmm fincsi. Imádtam volna, ha egy egész pulcsira való lett volna, de ez a picike még 50 gramm sem volt. Annyira kevés volt, hogy csak az ujjától lefelé kötött változat jöhetett szóba (egyébként is ezeket kedvelem). Azt hiszem, már lassan úgy kötöm ezeket a kesztyűket, mint egyesek a zoknikat (egyiket a másik után), de ennek akartam valami kis egyszerű mintát a kézfejére.

Még így is egy másik fonal maradékából kellett az utolsó, befejező pikós sort megcsinálnom, de így meg jópofa, hogy amikor azzal a kardigánnal viselem, olyan, mintha a pullover ujjából nőne ki a kesztyű...

2010. március 25., csütörtök

Nézzétek mit találtam

A hétem visszamentem dolgozni, ami nem 100 százalékos egészseggel rendesen kimerített, így nem sok kötésre került sor. Ráadásul sem a csipkekötés, sem a fair isle nem valami haladós gyors munka, és nem hiszem hogy nagyon izgalmas lenne ha mutatnék még hat sort a Veneziából...
De nézzétek mit találtam az angol nyelvű használt könyvesboltban:

Korábban is mindig kérdeztem a fickót, van-e náluk kötős könyv, de úgy nézet rám, mintha legalábbis marihuána termesztési útmutatót kerestem volna. De amikor a múlt héten bent jártam ott lapult a polcon... Rágimódi illusztrációkkal mint ez?

És csipkemintákkal mint ezek:


A modellek között meg ilyenek is vannak mint ez, amit akár ma is meg lehetne kötni, és hordani. Ahogy mondják, az igazi divat, és a kötés kortalan. Igaz?

Ha már itt tartunk a nagynénémtől ezeket kaptam karácsonykor. A nagymamámé voltak... Ezeket lapozgattam amikor annak idején kötni és horgolni tanított:

Furcsa, de jó érzés volt volt újra látni a képeket.

2010. március 21., vasárnap

Heti jelentés

Sokáig tartott, de talán már túl vagyok a nehezén. Szerdán még vissza kellett mennem az orvosomhoz, megkérdezni meddig mehet el az ember lánya megfelelő légzés nélkül mielőtt az agysejtjei megsérülnek??? Erre kaptam még erősebb antibiotikumot, de csütörtökön már látszott az alagút vége. Pénteken már levegőt is kaptam, hurrá. Szombatpn már elég naposnak láttam a jövőmet... Vagy csak az időjárás volt naposabb??? Mindenesetre elég jól voltam, hogy megtarthassam a második órát a zoknikötő tanfolyamon az 1001 fonal boltjában, és megszerezzem az utolsó gombolyag fonalat ami a "Casual friday (sportos péntek) kardigánomhoz még kellett. Sublime fonal, organic merinoból. A minta nagyon egyszerű egy darabban kötve fentről lefelé. A mintát majd leírom.
Most éppen "blokkolódik" a hálószobám sarkában, még gombokat kell rá vennem. Ki gondolta volna... van itthon egy kisebb röltexre való gombom, mégsem elég. Nem találok matt világoskék, vagy ezüst színű fém gombot megfelelő méretben. Fénykép amin viselem is idő, fényviszonyok, és persze olyan személy kérdése aki megnyomná a gombot a gépen. Hamarosan, ígérem.Addig is ízelítőnek:

Mivel a betegség miatt jó sokat voltam itthon, elég időt tölthettem kötéssel. A kétszínű Venezia pullóveremmel is szépen haladtam.

Persze a "szépen haladtam" kifejezés csak viszonyítás kérdése, mert ennél lassabban soha nem haladtam. Ugye van több, mint 250 szem egy sorban (körben) és a minta nagyon aprólékos, de akkor is... több mint húsz percig tart mire egy sorral végzek... Ennek ellenére olyan varázslatos az egész... már vagy a negyedik ismétlésnél járok, és még mindig nem "látom át" az egész mintát, csak nézem a rajzot és kötöm " két fehér, két kék, három fehér, egy kék, egy fehér, egy kék, három fehér, két kék, két fehér" és így tovább, de mire megérzem a ritmusát már az új sort kell kezdenem ami teljesen más. De néhány sorral később ott van... az a részletes, cirkalmas rajzolt minta.

A Veneziát persze nem vihetem magammal akárhová, főleg mert két közel egykilós gurigából készül másrészt sokkal több odafigyelést kíván mint amire egy orvosi rendelőben, vagy egy kávézóban képes lennék. Hát kellett valamit kezdeni erre a célra is. Mostanában úgy látszik a piros időszakomat élem, a piros fodros kardigán, és további piros megkötésre váró fonalak mellett... A Használt Ruhák királynője egy piros kabáttal jött haza, ami, hát ...nagyon piros. Valamivel finomítani kellene, igaz? Találtam egy gombolyag Malabrigo csipke fonalat a dobozaimban (több mint egy éve hozott BlackKitty New Yorkból), amit a Travelling rose sálra szántam, de az erős kontraszt miatt nem mutatott a minta, keresnem kellett valami egyszerűbbet...

És, hát, ki tudja miért...talán a melegebb idő miatt rámtört a csipkeköthetnék (ez valahogy mindig a jó idővel jön, de az is lehet, hogy csak a fair isle-ból lett elegem).

2010. március 18., csütörtök

Újrahasznosítva...

Mármint ez egy újrahasznosított bejegyzés... ami régebben (ezúgy kb három napja) már létezett/létezik az angol nyelvű blogon, de ideteszem magyarul is...
Kicsit mint több egy hónapja kínlódom egy jól megtermett arcüreg-gyulladással... A múlt héten feladtam a küzdelmet és feírt antiotikumot (egy héttel későbbi megjegyzés: nem gyógyultam meg tőle):

Ráadásul az ablakomból ezt lehet látni...HÓ!!! (nem csoda hogy belebetegedtem...)

Azért van jó hírem is... a piros kardigán elkészült. Fényképet amin viselem majd akkor kaptok, ha márnem úgy nézek ki (és nem úgy érzem magam) mint egy kísértet...

És a postás is volt nálunk... reggel 7.30 kor csöngetett ezekkel:

Ennek örömére rögtön félredobtam amin dolgoztam (top-down kardigán, már a második ujjánál tartok) és kötöttem egy kis próbadarabot:

Ez aztután annyira felizgatta a fantáziámat, hogy rögtön neki is fogtam... a próbakötések hazudnak... túl sok szemmel kezdtem, így le kellett bontanom úgy húsz 310 szemes sort... brrr.Azután újrakezdtem kevesebb szemmel:

Mmmm...olyan izgalmas, ahogy az újabb és újabb sorokból a minta egyszer csak kiugrik... és szinte hihetetlen mennyire megváltozik a kötött darab egy egyzserű öblítés/gyenge mosás után... erre mondják angolul, hogy a fonal "kivirágzik"... nézzétek csak a különbséget:

Ez főleg azokkal a fonalakkal történik, amelyek a gyárból egyenesen a kúpon érkeznek. Ezekben még benne van a gyapjúban természetesen található lanolin, és a gyártás során felhasznált egyéb olajok, adalékok. Mosással ezek távoznak, és a fonal "fellélegzik" fellazul, megpuhul.

2010. március 16., kedd

Meggyőztetek... magyarul is

Hát akkor... szia mindenkinek...
Itt a blog magyarul is. Csak mert többen kértétek... vagy céloztatok rá...
Mivel csak egy életem van a tartalom nagyjából ugyanaz lesz mint az eredetin...
Kevés kivétel azért lehet ha sepciálisan Magyarországra vonatkozó téma bukkanna fel...