Készletfogyasztós kihívások - Csináljam-e, vagy sem?

Csak jár az agyam... képek nélkül.

Már legalább egy évtizede hatalmas méretű fonalkészletem van, és méretes készletem, fonnivaló szöszökből. Elég sok anyagom is volt, már akkor is, nagyját még Amerikából hoztam haza, azután is vettem ezt-azt, miután hazajöttünk, de ez sokszorosára dagadt, miután történelmi ruhákkal kezdtem foglalkozni. A hogyanokba és miértekbe nem megyek bele, korábbi bejegyzésekben elég sokminden benne van erről. 

Mindig azt mondtam, nem vagyok hajlandó rosszul érzeni magam amiatt, hogy mennyi fonalam/anyagom van, mert nem olyan pénzt költöttem rá, ami mondjuk a villanyszámlára kellett volna, segített valamivel jobban érezni magam, amikor a béka hátsója alatt voltam, és a nehéz (pénztelen) időket is segített átvészelni. 

Azonban kezdem úgy érezni, hogy elértem a szaturációs pontot, a készletek elérték a SABLE méretét (Stash Amassed Beyond Life Expectancy - vagyis, akkora készlet, amit már a várható élettartama alatt a tulajdonosa nem fog tudni feldolgozni). 

Mindenesetre, időről időre belebotlok készletfogyasztó kihívásokba, mint pár éve volt a "30 yard", amiben 30 méternyi anyagot kellett feldolgozni, mielőtt újat lehetett venni, vagy hasonló volt kötésre is. Egy-egy ilyen alkalommal arra gondoltam, bele kellene vágnom, de aztán egy sor ellenérv bukkant fel. 

Az egyik, hogy épp amennyire képtelen vagyok bármilyen rendszerességre az életemben (amikor még "rendes" állásban dolgoztam a halálom volt, hogy minden egyes átkozott nap fix időben kellett ott lennem, ha volt feladatom, ha nem. Ami persze nem azt jelenti, hogy nem tudok dolgozni, akár 16-20 órát naponta, vagy 26 órát egyhuzamban, ha arra van szükség. De ugyanígy nem bírom, amikor megtiltanak valamit. Például alapvetően nem eszem sokat, jól elvagyok akár kevés hússal, vagy kenyér nélkül, de abban a pillanatban, amikor egy diétában azt mondják ezt vagy azt tilos... na onnan csak azt akarom... szóval, ha azt mondjuk, nem vehetek fonalat, akkor a legközelebbi alkalommal, amikor egy boltba jutok, ahol fonal is van, tuttira lesz olyan, aminek a színébe vagy az anyagösszetételébe beleszeretek.

Másodszor, mennyire lenne "fair"? Mármint a varrj el xx méter anyagot... Ági barátnőm csinálta a 24for24 kihívást, amiben 24 méter anyagot kellett elvarrnia 2024-ben.. És tudjátok mit? Abban a kupac fehér alsóneműben, amint az utolsóelőtti bejegyzésben mutattam, több, mint 24 méter anyag van. Ugyanakkor itthon nincsenek anyagbolt-negyedek, nincs olyan utca, mint a londoni Goldhawk Road, ahol gyakorlatilag bármihez találhat az ember anyagot, Most is, január óta keresek egy reneszánsz ruhához akár csak nagyjából megfelelő anyagot, de hiába. Ezért, ha olyasmit találunk, ami egyszer, valamire jó lehet a történelmi ruhák terén, le kell csapnunk rá, akkor is, ha nem azonnal lehet rá szükség. Vagy legalábbis én lecsapok rá. És mivel történelmi ruhákról beszélünk, nem kis darabokat viszünk haza. Igen, vagy 27 méternyi anyagot ahsználtam el azokra az alsócuccokra, , és aztán elmentem, és vettem kb ugyanannyit abból a szép hímzett/madeirás batisztból, mert nemcsak alsóruhára remek, hanem modern, nyári cuccokra is, és a modern ruházat épp olyasmi, amivel egy ideje többet szeretnék foglalkozni. 

Így, ha a kötés terén többnyire oké is lennék, azt nagyjából tudom "könyvelni"abban már nem vagyok biztos, hogy tudnék, vagy akarnék minden egyes megvett méter anyagról elszámolni. 

Ráadásul ott van a tény, hogy óriási félreértés, hogy ha az ember elköti a fonalainak egy részét, vagy megvarr egy rakás anyagot, akkor több helye lesz (kivéve persze, ha másnak varrja/köti). Nem, nem lesz. NEM LESZ. Igazából az elkészült darabok TÖBB helyet foglalnak. Egy megvarrt ruha több helyet foglal, mint a hozzávaló anyag, szépen laposan összehajtogatva, egy megkötött pulóver több helyet foglal, mint a hozzávaló fonal, ha az szépen, rendben, szorosan össze van pakolva. 

És hogy számolok el azzal a fonnivaló szösszel és fonallal, amit eladásra festek? Ugyan jócskán visszavettem a festésből, csak az évi két Gyapjúnapot csinálom, azért még mindig veszek fonalat és szöszt festésre, és időről időre el is adom a kézzel festett fonalat- Ugyanígy van olyan anyagom is, ami remek alapanyag történelmi ruhákhoz, de pl nem az én színem, de megvettem, mert egyszer valakinek csak jó lesz, ezekkel hogy számolok el? 

Mindenesetre nézzük csak... Az biztos, hogy NEM fogok (és nagyjából lehetetlen is lenne) egy kiinduló, alapleltárt készíteni, sem a fonal sem az anyagkészleteimből... de megpróbálok kevesebbet behozni belőle, mint, amennyit elhasználok, de hát, semmire nincs garancia.

Ahogy már mondtam, a fonal és a kötés oldalon elég jó vagyok, különösen az idén. Ugyan tavaly még spájzoltam az Alpaka (DROPS) akcióban, az idén januártól február végéig semmit nem vettem, és akkor is 2 db, egyenként 50 grammos zoknifonalat, mert.. igen, mert beleszerettem a színébe. Végre átrángattam magam az idei újévi piros szerencsepulóveren, a hétvégén az utolsó szemet is leláncoltam, az utolsó szálat is elvarrtam. A készleteimből használtam többféle szürke és piros árnyalatú fonalat, az úgy 400-500 gramm zoknifonal. A baj az, hogy, ha egy évig tartanám a havonta egy pulcsi tempót, az sem látszana a készleteken, legalább 3-4 évig. Titokban abban bízom, hogy egyszer csak fel tudom állítani a szövőszékemet, és akkor meglódulhat a fonalfelhasználás üteme... 

Az anyagkészletekre vonatkozóan... nincs leltár, és nincsenek ígéretek, legfeljebb az, hogy meglátom mit tudok tenni. Ahogy említettem, például, abból a hímzett anyagból is bespájzoltam... De húzzuk meg itt a vonalat, és nézzük, lefelé, vagy felfelé indulnak a dolgok innen.  

Ti mit gondoltok? Van valami javaslatotok? Tanácsotok? hozzátennétek valamit?