Bukta

Még áprilisban, azon törtem a fejem, hogy belemenjek-e egy készletfogyasztó kihívásba, vagy sem. 

Elég gyorsan rájöttem, hogy anyagok szempontjából nagyjából reménytelen a dolog, de mi a helyzet a fonalakkal? 

Nos, elbuktam azt is. 

Pedig elég jó voltam, úgy egy hónappal ezelőttig, csak két darab 50 grammos gombócit vettem, amiből azonnal el is kezdtem egy pár zoknit, bár elég sokáig tartott, de azóta be is fejeztem. Utána pedig, beismerem, elég keveset kötöttem, már kézimunkákra koncentráltam, hímzésre, csipkeverésre, és aztán ott volt az a pokoli nyár, amikor csak a túlélésre tudtam koncentrálni.

De legalább fonalat nem vettem, és közben befejeztem az újévi pulcsit, elkezdtem egy másikat a DROPS Soft Tweedjéből, már csak az aljából hiányzik, kötöttem néhány pár történelmi harisnyát, és elterveztem csíkos/fair isle/norvégmintás pulcsit, hogy még többet használjak az óriási zoknifonal-készleteimből. 

És akkor, szó szerint a kedvenc fonalturkálómmal szomszéd házba kellett elmennem valamiért... Egészen addig sikerült még a környéket is elkerülnöm, de most nem volt választásom. Kitaláltátok. Bementem, és nyomorultul elbuktam. Ott visított a ládában néhány cuki gombócka, hogy haza akar velem jönni. 

A képről hiányzik egy motring, mert alighogy hazaértem, belekezdtem egy kardigánba, amit évek óta tervezek, és azt használom a minta színének. 

És aztán megint a városnak abban a részében volt dolgom... Uppsz. 

Az utóbbi időben vásárolt fonalakat nézve (vagyis a tavaly ősszel Hollandiából hazahozott "szuvenír-fonalakat" nézve, mintha a kék/zöld korszakomat élném...

Bár az a zöld motring ezzel a másik színeshez is illene... 

A világos lilából remek kontraszt/minta lehetne a sötétlilával...(vagy más sötétlilával)

Abból a lilából meg remek zokni-orr/sarok/passzé lehetne...

A három motring barna egyértelműen térharisnya lesz, a szürke mindig jó alap, és itt van még ez...

Nézzétek meg közelebbről. Van benne egy lilás csili-vili szál.  Nyilvánvalóan nem használnám zokninak, de akkor mi legyen belőle? 

Felmerült egy csíkos kendő, vagy egy csíkos vállú kardigán, mindkét esetben gyöngyszürke zoknifonallal... vagy kidsilk típusúval ??? 

Mit gondoltok? Van ötletetek? Javaslatotok? Nemcsak a csili-vilire, hanem a többire is? 

Még több maradék - csíkos ujjatlan kesztyű

Ahogy a legutóbbi bejegyzésben írtam, még a sapka után is maradt maradék a fonalból, és az ember lányának soha nem lehet elég kesztyűje. 

Különösen kedvelem azokat az "ujjatlan" kesztyűket, amik tulajdonképpen félujjasok, vagy rövidujjasok. Jópárat kötöttem már az elmúlt két évtizedben, és a legtöbbjük meg is van. Úgy mínusz 3-5 C°-ig nagyszerűek a városban, nem kell lerángatni a kezemről a kesztyűt, ha kulcsot/ telefont/bérletet/belépőkártyát/aprópénzt stb. kell elővenni. 

De volt egy, amit vagy 12 éve kötöttem, és olyan 8 éve veszítettem el. Rendkívüli módon szerettem, és ne kérdezzétek, miért volt más, mint bármelyik másik. Narancs és barna színekkel kötöttem, amiket akkor kedveltem nagyon, amikor még vörös volt a hajam. Mindkét fonal maradék zoknifonal volt, amit úgy turkáltam, Az eltűnése azóta is rejtély, hiszen olyan kevés idő és tér választja el azt a pontot, ahol még biztosan tudom, hogy megvolt, és azt, ahol/amikor észrevettem, hogy eltűnt. Soha nem jöttem rá, mi történhetett.

Az egyik első olyan darabom volt, amihez öncsíkozóra festett fonalat használtam, a gyűrűsujjon kötött keskeny csíkok, és a hosszú, bordásmintával kötött passzé különlegessé tette számomra. Akik látták, mind azt mondták annyira ÉN vagyok, ki tudja miért. Azóta sem kötöttem olyat, ami ennyire "én" lettem volna. 

Amíg nem maradt ott az a maradék fonal. 

A narancs/barna kesztyű óta alaposan megváltoztak a színeim. Akkoriban lángvörös, sárgarépavörös hajam volt és rengeteg rozsdanarancs színt hordtam. Tíz éve viszont lenövesztettem az ezüstöt, és a meleg őszi színekben alig háromnapos hullának nézek ki, így inkább hűvösebb színeket, kékeket, türkizeket használok, barna helyett szürkével kombinálva.

Kötés szempontjából fentről kezdett kesztyűk, vagyis először az ujjakat kötöttem meg, és, miután egymás mellé tettem őket, hozzáadtam a nagyujjat, és onnan a passzé részét olyan hosszúra köthettem, amennyire a fonalam engedte, így a lehető legjobban kihasználhattam a rendelkezésre álló maradékot,

Itt egy GIF a kötés folyamatáról. Régen, amikor még létezett a Barka, a weboldalukon volt egy tutorial / minta amit én írtam, de ugye már egyik sem létezik hosszú-hosszú ideje. Talán egyszer erre a blogra is írok egyet, Szeretnétek? .

Azt hiszem, ezt a párt majdnem annyira szeretem, mint azt a régi narancs/barnát, 

Nektek van olyan darabotok, amit annyira szerettek, hogy sok-sok évi, akár évtizedekig megtartottatok? 

Van olyan darabotok, amit annyira szerettek, hogy megpróbáltátok újra megcsinálni? Ha igen, szeretitek annyira az újat, mint a régit? 

(Fonal: Drops Flora és kézzel festett zoknifonal, 

Fotók: Norbert Varga @Bodeszphoto )

... és a maradék... Love in a mist sapka.

 Megpróbálom utolérni magam...

Miközben tartottam magam a saját magamra rótt nem-veszek fonalat és a saját készleteimet használom ötletemhez, a maradékok felhasználására nem volt tilalom, ugyebár....

Emlékeztek a Love in a mist pulcsira, amit tavaly év végén kötöttem, és Februárban írtam róla bejegyzést? 

Akkor megmutattam a fonalat, amit befestettem, hogy izgalmasabb színei legyenek, és talán azt is említettem, hogy jócskán maradt belőle... 

Nagyon szerettem azt a pulcsit (és a fonal/színkombót), így minden maradékot fel akartam használni. Kötöttem egy kis átkötős kardigánt, amit azóta sem sikerült befotóznunk, de még azután is maradt, így úgy döntöttem készül egy sapka is... és mivel úgy tűnt, a fonal sohasem fogy el, egy pár ujjatlan kesztyűt is. 

A sapkához a beret fazonhoz általában használt mintámat vettem elő, 120 szemmel és 1 sima / 1 fordított passzéval kezdtem, amit 144 szemre szaporítottam, 6 ismétlést kötöttem a 24 szemes mintaegységből egymás mellett, és - attól függ, hogy számolom, 2 vagy három ismétlést a mintaegység soraiból egymás fölött.

For the hat, I used my basic beret formula, starting with a 120 stitch and K1/P1 ribbing and then increased the stitches to 144 stitches, and knitting six repeats of the 24 stitch pattern horizontally, and -depending how I count it- 2 or three repeat vertically.

Vagyis, az első és az utolsó ismétlés, ami nem teljes ismétlés, hanem a főmotívum egyszerűsített változata, és mellette a két ismétlés tulajdonképpen három teljes motívumot jelent egymás fölött átlósan. Az utolsó, lezáró kisebb motívum után a sapka tetejére csillagban összefutó vonalakat improvizáltam.

Egy tányéron blokkoltam, de a képeket nézve talán újra kellene blokkolnom egy nagyobb fedőn, hogy kicsit lazább, "buggyosabb" legyen.

A fonal ugyanaz a DROPS Flora és kézzel festett zoknifonal, amit a pulóverhez hasznltam. Pár nap múlva hozom a kesztyűről is a részleteket. Folyt. köv :-)

 

Fotók: Norbert Varga @Bodeszphoto