2012. október 13., szombat

Heti fonós: Milyen alapanyaggal kezdjunk fonni?


Legutoljára arról írtam, milyen eszközökre lehet szükségünk, ha ránk tör a legyűrhetetlen fonhatnék. Ha orsónk (vagy rokkánk) már van, fonnivalót kell szereznünk.
Milyen természetes anyagokból fonhatunk fonalat?
Pamutszálakat, lenszálakat, kendert, selymet, és mindenféle állat szőrét. Ezek közül a legismertebbek a bárány, az angóra, alpaka, és néhány egyéb állat (teve, yak, bizonyos fajta kecskék akár). Magyarországon igazából a len- és kenderfonásnak van hagyománya, a legtöbb fellelhető kiskerekű régi rokkát is ehhez használták, és, persze a gyapjú. Már tudtam fonni, amikor megtudtam, hogy a nagymamám angóra nyuszikat tartott, (az volt a szegény ember kasmírja), sőt meséltek egy évről, amikor nagyanyám megtanította egy ismerős, jómódú paraszt lányát fonni, amiért nyírt gyapjút kapott fizetségként. Ezt azon a nyáron kimosták, kártolták, kártoltatták, őszi estéken nagyanyám megfonta, majd kesztyűt, zoknit, pulóvert kötött belőle, amit végül eladott.
Idehaza, még viszonylag kevés hazai gyapjúhoz lehet hozzájutni, abból még kevesebb az elfogadható minőségű, jó minőségű pedig alig van. Viszont az interneten keresztül szinte bármihez hozzá lehet jutni, a legegyszerűbbtől, a legkülönlegesebb alapanyagokig. Itt viszont nehéz válogatni abban, hogy mégis mi az, amit érdemes megrendelni.
A pamutot, és a lent most hagyjuk, ezek más technikát igényelnek. Ha valakinek erre van legyűrhetetlen igénye, kereshet információt a neten „spinning cotton/linen” kereső szavakkal.
Nézzük az állati szőröket, ezen belül a gyapjúkat. A gyapjúszál annyira ellenálló, hogy akár 30 000-szer is meg lehet hajlítani, mégsem sérül meg.
A gyapjú felületén apró pikkelyek találhatóak. Ezek egymásba kapaszkodnak, nemezelésnél a szappan kissé feloldja őket, és ezért még jobban összetapadnak. A gyapjú ráadásul spirálos, így meleg, mert nem csak a pikkelyek alá beszoruló, hanem a spirálok közötti levegő is hőszigetelő. A spirálok visszaugranak eredeti formájukba, ezért a gyapjú rugalmas, formatartó.
Az alpacca szőre belül üreges, a felülete viszont simább. Ezért a gyapjúnál is melegebb, viszont tartás helyett jó esése van. Ha jó esésű darabot (például kendőt szeretnénk) lehet magában, vagy selyemmel kombinálva használni, ha jó tartású darabot szeretnék, gyapjúval keverve használjuk. Az alpakkát sima felülete miatt kissé nehezebb fonni, mint a gyapjút.
Mit jelent a micron szám? A micron, vagyis a microméter a méter egy milliomod, a milliméter ezred része, 0.001 mm. Tehát minél alacsonyabb egy szál micron száma, annál vékonyabb, finomabb az.
A legismertebb gyapjú, a merino bárányokról származó merinói gyapjú vastagsága általában 16-30 micron között van.
Az első fonásokhoz, gyakorlónak mit érdemes választani? Az én tapasztalatom szerint egy közepes vastagságú (25-35 mikronos), közepes szálhosszúságú gyapjút érdemes választani.
A merinó ennél vékonyabb, és finomabb, puhább, ezért fonás közben egyszerre csúszik, és tapad. A BFL (Blue Face Leister), Falkland, Polwarth, sokkal könnyebben fonható miközben még mindig elég puha. Még könnyebb fonni a Corriedale, Coopworth, Jakob, Coburger és egyéb típusú gyapjúkat, viszont ezek már érezhetően kevésbé finomak.
Természetesen, mint a kézimunkában általában, nincsenek kötött szabályok, ha épp merinó van kéznél elsőre, vagy éppen azért akar valaki fonni, mert alpakka farmja van, és korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a szösz, akkor nyugodtan el lehet kezdeni azzal is fonni.
Ahogy az interneten keresgetünk gyapjú ügyben inkább előbb, mint utóbb óhatatlanul belebotlunk szebbnél szebb színekben pompázó kézzel festett gyapjúkba. A festés, tárolás, szállítás során a gyapjú összetapadhat, ami nagymértékben megnehezítheti a fonást. Mi a teendő ilyenkor? Érdemes a gyapjút fellazítani a következő módon.
Először a szálak irányára merőlegesen nyitjuk (kissé tépkedő mozdulatokkal) szét a gyapjút.
 
 
 Majd a szálakkal párhuzamos irányba kezünket (a gyapjú szálhosszúságától függően) kb. 30 centire egymástól meghúzzuk, hogy a szálak kicsit elcsússzanak egymáson.
 

Ezt a műveletet óvatosan végezzük, mert egy-egy határozott mozdulatnál könnyen túlhúzzuk, és szétszakad a szalagunk, ami inkább csak a szalag kezelésénél, tárolásánál okoz gondot, a fonásnál nem. 
Így néz ki a fellazított gyapjúszalag:

Csak érdekességként mutatom meg, mekkora különbség lehet az összetömörödött, és fellazított gyapjú között:

 (Fotók: Rigó Tamás/Nyerges Veronika)

2 megjegyzés:

paribanu írta...

Szuper kis összefoglaló.

En - Hababann írta...

Még, még! Várom a további okosítást! ;)