2013. november 17., vasárnap

Menyasszony

Na, most, hogy így leszögeztük, hogy egy önző dög vagyok, és nem kötök másnak csak magamnak, itt mutatok még valamit, amit ajándékba készítettem.
valamikor a tél végén Luca (a Barkafonalból) azt kérdezte, "nincs valami nyers színű kézzel font fonalad?"
"Hát, nincs, de csinálhatok.. miért?" "Mert férjhez megyek, és szeretnék valamit kötni, vagy horgolni a menyasszonyi ruhámhoz." Ott áll egy boltnyi fonal között, és az én fonalamat kéri. Persze, meghatódtam, és eszembe sem jutott nemet mondani.
Kiválasztottuk a szöszt, én megfontam 7-800 méternyi csipkefonalat.
De megtartottam olyan 60 grammnyit, amiből fingering vastagságot fontam, mert amolyan nászajándékot terveztem. Amit tervezett, végül nem készült el (a bolt sürgős költöztetése miatt-gondolom), de nem kellett kézzel kötött darab nélkül férjhez mennie a fonalboltoslánynak, mert néhány nappal a nagy esemény előtt átadtam egy pár könyékig érő csipkés kesztyűt...
Amiket legközelebb az esküvői képeken láttam viszont.
Kézzel font alpaca/selyem, 50-60 grammnyi, gyöngyökkel, a hosszra nem emlékszem, de elfeleztem, és mivel a kesztyű fentről (az ujjaktól) lefelé készül szinte az utolsó méterig elhasználtam. A kesztyű maga, az én tervezésem.
(a fotókat Zemplényi Luca engedélyével használtam. Sok Boldogságot!)

2 megjegyzés:

szaberka írta...

Pompázatos ajándék! És nagyon Anett :)

muzsi írta...

Hű meg ha! Csodás. És milyen jófej vagy :)))