Van még itt valaki?
Tudom, hogy gyakran mondogatom magamnak, hogy ez egy eléggé rapszodikusan írogatott napló, magamnak, de ugye...
Igen, a blogot azért írjuk, hogy mások meg olvassák, nem?
Azt is tudom, hogy ez a bizonyos blog eléggé rendszertelen módon van vezetve, időnként egy rakás bejegyzés kerül fel, egyik a másik után, máskor meg hetekig semmi... de beismerem, hogy a visszajelzések hiánya (umm, megjegyzések, kommentek???) nehezebb teszi a lelkesedés fenntartását (vagy úgy is mondhatnám, megkönnyíti, hogy ellustuljak, akár hosszabb időkre--)
Sőt, azt is tudom, hogy sokan azt mondják, hogy Ravelry / Instagram / Facebook, mostanában pedig egyre inkább a Youtube megöli a blogokat...de azt is tudom, hogy én például szeretek blogokat olvasni.
Szóval lenne mondókám, meg egy rakás képem, amit megmutatnék....
Hahó, van még itt valaki?
8 megjegyzés:
ne add fel, - nem szokás manapság a kommentelés, de lehet hogy olvasgatnak még (ha elég rövidek a bejegyzések:)))))) saját magadért folytasd, olyan ez, mint egy beszélgetés társaságban,ott se minden szó fontos (vagy nem):))))))))
nem tudom, mit írjak, mit szeretnél, ...de úgy éreztem fontos, hogy éreztessem,vannak olvasóid :)))♥
Katalin, köszönöm, igen, ilyesmire voltam kíváncsi... hogy foglalkoznak-e még ezzel a műfajjal, vagy mindenki teljesen másra figyel...
Igen, itt vagyok én is.
Én olvasom, és szeretem, ha minél hosszab a bejegyzés! :)
Igen!
Szeretem a humorodat, a lelkesedésedet, ezt a különös szálat(fonalat) amit a blogod jelent és ami összeköt.
Igen!
Én is rendszeresen visszatérek megnézni a kedvenc blogjaimat.
Szeretem a munkáidat, olvasni a történeteket!
Nekem hiányoznak a vonatos-kólás bejegyzések!
Lelkesítő a blogod, jó olvasni.
Igen!! Bár a sajátomat elhanyagolom :-)
Megjegyzés küldése