Hosszú ideig nem kötöttem nyakmelegítőket. Nem igazán láttam mi a jó bennük. Aztán néhány éve véletlenül (na, persze) az egyik turkálóban kezembe akadt egy kék fair isle mintás... nyakmelegítő. Idővel megkedveltem, helyes kiegészítő lett belőlük, és jó kis módja annak, hogy a maradék zoknifonalaimat elhasználjam.
Az első, szivárvány színűt már megmutattam. Nem sokkal az első után kezdtem el ezt, amihez szándékosan lila/rózsaszínes árnyalatokat válogattam.
Tökéletes autós kötésnek bizonyult, amit későn este a sötétben is tudok kötni, mégis jó ideig eltartott, mire befejeztem.
Leginkább azért, mert N-val azelső hónapokban ugyan elég sokat autóztunk, de én nem tudtam elképzelni, hogy hosszabb időre elengedjem a kezét. Az autóban sem. .
Tényleg nem nagy ügy.
Csak szedjünk fel 90-120 szemet körkötőtűre ideiglenes kezdéssel, és kössünk, kössünk, kössünk körbe-körbe. Ha elfogy egy gombóc, csak kössük össze a fonalvégeket és kössünk tovább. A csomót és a fonalvégeket hagyjuk szabadon a cső belsejében.
Amikor elég hosszú (én még mindig ahhoz a bizonyos első gyárihoz hasonlítgatom) bontsuk ki az ideiglenes kezdést, és kitchener öltéssel varrjuk össze. Én vigyáztam arra, hogy ne csavarodjon meg, de azt hiszem egy szándékos félcsavar akár moebious hatást kölcsönözhet neki. vagy nem.
U.i: Mivel többen kérdeztétek: ezekben a nyakmelegítőkben 24-26 deka fonal van, és 140-145 cm hosszúak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése