Reneszánsz hajháló

 Jól van, lenyugodtam. Próbáljuk meg újra. 

Nos, bár a hajam ezüst és hosszú, be kell vallanom, hogy más sajnos nincs sok belőle (kösz, pajzsmirigy). Történelmi ruhás eseményekre gyakran egészítem ki különféle póthajakkal, de mivel nincs túl sok, amihez ezeket rögzíteni lehetne, nhány óra után fájdalom a vége. Az egésznapos komáromi rendezvény után sírva bontottam ki a hajam, annyira fájt a fejbőröm. 

Vagyis, ki kellett találnom valamit a reneszánszhoz. Els em tudom mondani mennyire tetszik Morgan Donner szalagozott fonata, és imádom A Borgiák sorozatban látható hajakat is. Szóval ez adta az általános ötletet. Egy hajháló eltakarhatná a "kopasz foltomat" (ami nem igazán kopasz, de elég ritkás)... A Palotajátékok előtti este elég jó pillanatnak látszott ezt a hajhálót megvalósítani, nem igaz? Kissé leástam a szalag és gyöngy-készleteimbe, és van egy gömbölyű, szinte labda formájú csipkepárnám (igazi antik 120-140 éves francia darab) amire rátűzhettem a talált szalagokat, amikből megcsinálhatom a hálót.. szóval van egy párnám... valahol. Még egy kis kutakodás, és megtaláltam a párnat, csak éppen rá volt tűzve egy 16/17. századi hímzuett főkötő, ami némi St. Birgitta hímzésre várt... "Várjunk!" "Milyen főkötő?" kérdezhetnétek... "Még soha nem említettél főkötőt!"... Itt a blogon valóban nem, bár aki követ az instagramon, már láthatta. Amolyan karantén-projekt volt, amit a mai napig nem fejeztem be. A hímzést megcsináltam, és fel is tűztem a csipkepárnára, hogy egy díszöltéssel összevarrjam, és aztán szépen otthagytam.... a nyárra. Meg az őszre és a télre. És tavaszra is. Meg a nyár elejére is. Most pedig vagy összevarrom végre, vagy leveszem, és akkor TÉNYLEG soha nem fogom befejezni. 

Akkor jöhet Morgan Donner videója és a St. Birgitta stitch a főkötő összevarrásához. 

Mire befejeztem (azt az egy varrást, a francos főkötő azóta se fejezte be önmagát), már elmúlt éjfél. De, ha én csinálok valamit, azt ritkén szoktam félgőzzel, vagy csak épp elfogadhatóra.. Az egész reneszánsz ruhám ezüst/ kék színekre itazik, így a háló is lehetne nem csak kék, hanem ezüs és kék, amihez a hajam mégsem elég ezüst, ugye? 

Még jó, hogy a szalagok között ezüst zsinórok és paszományszerű izék is vannak. 

Meg gyöngyök. 

Kékek az ezüst találkozási pontokra, ezüst a kék kereszteződésekre. Csak, hogy az életeme egyszerűbb legyen. Az egész kék perdepánt szegélyt kapott néhány kis hurokkal, hogy legyen mibe beleakasztani a hajtűket. 
Volt egy általános elképzelésem a frizuráról, volt hajhálóm, de a kivitelezés csapattársam, Lívia munkája volt. 

Hátrafésülte a hajamat, befonta, és a copfot áthúzta a háló egyik lyukán (ha ez előre eszembe jut, hagytam volna külön nagyobb rést, de így is műlödött), utána a copfot kettéosztotta, külön-külön befomnta és a hajháló köré tűzte. Volt egy plusz póthaj-fonatom, ezt egy szalaggal körbetekertem, és ezt Lívi a másik fonat köré tekerte, a kilógó szalagot pedig újra körbetekerte. Így a ritkuló hajfoltot eltakarta a háló, a póthafonat pedig olyan magasra került, ahol már nem húzott. 

Bevallom, régen voltam ilyen elégedett a hajammal...

Munka-fotók a telefonomról.

Haj-fotók: Norbert Varga