Jól van, lenyugodtam. Próbáljuk meg újra.
Nos, bár a hajam ezüst és hosszú, be kell vallanom, hogy más sajnos nincs sok belőle (kösz, pajzsmirigy). Történelmi ruhás eseményekre gyakran egészítem ki különféle póthajakkal, de mivel nincs túl sok, amihez ezeket rögzíteni lehetne, nhány óra után fájdalom a vége. Az egésznapos komáromi rendezvény után sírva bontottam ki a hajam, annyira fájt a fejbőröm.
Vagyis, ki kellett találnom valamit a reneszánszhoz. Els em tudom mondani mennyire tetszik Morgan Donner szalagozott fonata, és imádom A Borgiák sorozatban látható hajakat is. Szóval ez adta az általános ötletet. Egy hajháló eltakarhatná a "kopasz foltomat" (ami nem igazán kopasz, de elég ritkás)... A Palotajátékok előtti este elég jó pillanatnak látszott ezt a hajhálót megvalósítani, nem igaz? Kissé leástam a szalag és gyöngy-készleteimbe, és van egy gömbölyű, szinte labda formájú csipkepárnám (igazi antik 120-140 éves francia darab) amire rátűzhettem a talált szalagokat, amikből megcsinálhatom a hálót.. szóval van egy párnám... valahol. Még egy kis kutakodás, és megtaláltam a párnat, csak éppen rá volt tűzve egy 16/17. századi hímzuett főkötő, ami némi St. Birgitta hímzésre várt... "Várjunk!" "Milyen főkötő?" kérdezhetnétek... "Még soha nem említettél főkötőt!"... Itt a blogon valóban nem, bár aki követ az instagramon, már láthatta. Amolyan karantén-projekt volt, amit a mai napig nem fejeztem be. A hímzést megcsináltam, és fel is tűztem a csipkepárnára, hogy egy díszöltéssel összevarrjam, és aztán szépen otthagytam.... a nyárra. Meg az őszre és a télre. És tavaszra is. Meg a nyár elejére is. Most pedig vagy összevarrom végre, vagy leveszem, és akkor TÉNYLEG soha nem fogom befejezni.
Akkor jöhet Morgan Donner videója és a St. Birgitta stitch a főkötő összevarrásához.
Volt egy általános elképzelésem a frizuráról, volt hajhálóm, de a kivitelezés csapattársam, Lívia munkája volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése