Az év első befejezett darabjaként egy olyat mutatok, amit még tavaly készítettem, és az egyik legszokatlanabb ruhám.
Több okból is fura és szokatlan.
Nem csak azért mert az 1920-as évek közepéről való, és sokat jól tudjátok, hogy nem kedvelem az 1920-as éveket, és azt, amit tipikusan az 1920-as évek divatjaként ismernek még kevésbé bírom. Mint ezeket:
Már annak is örültem, hogy hosszú idő után megtaláltam azt a rést a késő viktoriánus, kora Edward-korabeli (századfordulós) korszakban azt a rést, amiben nem utálom magam, és nem terveztem újabb korszakot bevenni, ráadásul nem olyan korszakot, amiért amúgy sem rajongok. Ugyanakkor, az Iparművészeti Múzeummal közösen jelenésünk volt a Sziget fesztiválon, ahova Art Deco-t, az 1920-as éveket kérték.
Egy dolgot kedvelek kevésbé a 20. század divatjánál, mégpedig kimaradni dolgokból, olyan apróságok miatt, mint az, hogy éppen nem szeretem az adott korszakot, és az utóbbi időben inkább kihívásként tekintek az ilyenekre, hogy találjam meg bennük, azt, amibe bele tudok kapaszkodni, ami segít megtalálni a helyem.
az 1920as évekre ez a Robe de Styl volt. Már egy ideje nézegettem az 1910-es évek divatját, mert sejtettem, hogy előbb vagy utóbb valami újat akar majd a csapat, és úgy találtam, hogy az úgynevezett Lucille-ruhák sokkal jobban tetszenek, mint bármi más. A névadójuk, Lucy Duff Gordon élete sem semmi, ha egyszer tényleg csinálunk 1910-es éveket, vele fogom kezdeni a kutatást.
Azt i sészrevettem, hogy időközben néhány nem-zipikus 1920-as évek-beli ruhát is elmentettem, amik hasonlónak tűntek. Mint ezek:
Jobban megfigyelve, észrevettem, hogy létezett az 1920-as években egy stílus (ami szerintem a Lucille-ruhákból fejlődött ki, de nem vagyok divattörténész és az 1920-as éveket sem kutattam), amit Robe de Styl-nek hívnak és ha a tipikus "Charleston ruhák" mellé tesszük, igencsak furának tűnhetnek. Ugyanakkor, ha kicsit is ismerjük a 18. századi divatot, láthatjuk, hogy bizonyos elemek igencsak... ismerősek.
Az átlagos 20-as évek divatjánál sokkal nőiesebbek ezek a ruhák, szinte történelmiek, vagy "historizálók",
Szóval úgy döntöttem, hogy ilyet csinálok.
A modern szemnek kissé fura szabásvonala és szerkezete van, mert vannak alatt kicsi "pannier"-ek, kis kosárkák, amiket a 18. századból jól ismerünk.
Ahogy máskor is, most sem egy meglévő ruha, vagy divatkép pontos másolatát próbáltam elkészíteni, hanem ötledadónak használtam őket, és a stílus bizonyos meghatározó elemeit emeltem a saját ruhámba. Például ezeket a ruhákat tanulmányoztam.
Különösen tetszett a finom, nőies muszlin-réteg és a hímzés, így az enyémre is komolyabb mennyiségű szalaghímzés került, ami szándékosan nem rendezett, szabályos vagy szimmetrikus, hanem inkább organikus, szabadabb, természetesebb irányt céloztam meg, így nem felrajzolt minta alapján dolgoztam, hanem kijelöltem az eleje és a háta közepét, és onnan haladtam, szabadkézzel.
Csak megjegyzem, ne akarjatok poliészter taftra poliészter szalaggal hímezni, pláne ne egész ruhát pár nap alatt... Nekem több tűm és egy fogóm is beletört, és a kezem utána hetekig fájt.
Viszont azt hiszem, az eredmény mégiscsak megérte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése