Cérnázásra várva...

szürke merino

festett merino/selyem készül...

Festettünk...

Lotti barátosném nemezeléshez akart gyapjút festeni...

És ha már elővettem a festékes edényeket és begyújtottam a sütőt...

Gondoltam egy régi adósságomat is teljesítem végre...

400 gramm (egy kisebb, esetleg rövidujjú pulóverre is elég, ha elég vékonyra van fonva többre is :-)

South American gyapjú, ami mindenben nagyon hasonlít a falklanhoz, de egy-két micronnal annál is finomabb...

már becsomagolva várja, hogy a gazdájához kerülhessen.

Zsúfolt vonaton

Nagyon zsúfolt balatoni vonat (a két kocsiból az egyikbe nem engednek utasokat "műszaki okokból"... Mindenki a maradék egyben zsúfolódik. Köszönjük, MÁV. ) Mit tegyünk... Mosásra váró strandtörölköző elő, a székek közötti folyósra ledob, leül, és köt. Kézzel font alpacca fonalból. Fekete. Csipkét. Gyöngyökkel.

Nem  cicózunk...

Rózsaszín korszak...

Úgy tűnik a rózsaszín korszakomat élem, vagy olyasmi. Többször találtam magam a rokka előtt mályvás/rózsaszínes gyapjúkkal a kezemben.

Ebből a csokorból ez az utolsó, és ezzel visszatértem a kendvenc (vagy szokásos???) fonási módhoz.

100 gramm merino/selyem, vékony csipkefonallá fonva- 7-800 méter, kétágú.

Ugyanolyan, csak egészen más...

"Aha, értem, ugyanolyan, csak egészen más..." ez az apám reakciója volt, amikor kisgyerek koromban valamit kétségbeesetten próbáltam neki megmagyarázni... "tudod, apu, olyan mint az ezmegaz, csak éppen..." és itt egy hosszú lista következett az eltérésekről...

No, ez a fonal egy ugyanolyan festett gyapjúszalagból készült, mint az előző csecse-becse art fonal, de a vékony/vastag technika helyett, a szokásos "short draw" módszerrel fontam, vékonyra (bár a szokásosnál kissé vastagabbra), és a bogyók helyett háromágúra cérnáztam a navajo módszerrel.

100 gramms corriedale gyapjú, háromágú (navajo)
220 méter.

csecse-becse

Néhány évvel ezelőtt, amikor fonni kezdtem, a vékony csipkefonalakat céloztam meg. Ennek oka az volt, hogy a saját kötésemben nem használtam ezeket az úgynevezett "art" fonalakat, akkor minek fonjak ilyet? Ráadásul, a kézzel festett gyapjú alapanyag nagyon drága, mi hasznom van abból, ha egy 3-6000 Ft-os fonatból csinálok 60-80 méternyi fonalat? Azt akartam, hogy a fonalam elég legyen valamire, valami olyanra, amit használni is tudok. Ha ugyanabból a méregdrága fonatból fonok 5-800 méternyi csipkefonalat az már csak elég mondjuk egy kendőre, egy boleróra, vagy akár egy könnyű, vékony pulóverre, ugye?

Az idő elteltével azonban már nem elég ha mindig ugyanazt csinálom újra meg újra... A gyapjút manapság már saját magam festem, ami jócskán segít az ár kérdésben, ráadásul egy kedves ismerősöm azt kérdezte, tudok-e amolyan csecse-becse-csicsa-micsa art fonalat fonni neki?
"Hááá, megpróbálhatom, ha ennyire ragaszkodsz hozzá..." válaszoltam.

Alámerültem a festett gyapjúk közé (ebben a melegben ez igazi önfeláldozásnak tűnt, mindent a mesterségért), és itt láthatjátok a próbálkozás eredményét.
Csak hozzáadom a részleteket:
95 grammnyi corriedale gyapjú, vékony/vastag technikával fonva, tiszta selyem fonallal cérnázva.
A végeredmény 60 méternyi bogyós fonal.

Játszottam

A TDF (TourDe Szösz) nevében nem csak fontam a szokásosnál jóval többet,

de a szokásos kedvenc technikáimon kívül más módszereket is gyakoroltam.

Többek közt a vékony/vastag technikával is játszottam...

90 gramm corriedale gyapjú, saját festés, 110 méter fonal.