fehér, fehér...

Tavaly nyáron egy pillanatban rámtört a "nekem horgolt felső kell" érzés...Nem tudom honnan támad, merről jött de olyan erős volt, hogy szinte mindent eldobva rohantam a kedvenc turimba, ahol véletlenül épp bújkált a ládák mélyén négy gombolyag fehér pamutfonal.

Alig értem haza velük, máris elkezdtem a köröket horgolni, majd a kisebb köztes motívumokat, de aztán, ahogy a bordás ötött részekhez szedtem fel a szemeket, nagy lendülettel hirtelen ősz lett, és félretettem...

Időről időre elővettem ugyan, de valjuk be kétszer kettes bordás passzét 2 mm-es tűvel kötni, még nekem sem igazán szórakoztató...

Szerencsére az utólsó hetekben az egyetemen bizonyos előadásokon köthettem (megkérdeztem a prfesszort!) ráadásul egy csomó "üresjárat" is volt a vonaton utazva oda-vissza, főleg este, hazafelé már úgyis képtelen vagyok ennél több gondolkodást igénylő tevékenységre, hát sikerült végre befejeznem, és itt van... Már csak egy nyári randi kellene hozá... ;-)