2021. április 2., péntek

Outlander- a nyakmelegítő

A hosszútávú terveim között szerepel egy teljes öltözetnyi Otlander stílusú ruha (vagy akár több szett is), anyagom is megvan több darabhoz is, sőt azt is bevallom, a nyakmelegítőhöz is megvan a fonalam már jó ideje, legalább 4-5 vagy még több éve. A 4 gombolyagnyi Andes fonalat talán a Barka utolsó DROPS gyapjúakciójában költözött hozzám... 

És mégsem gondoltam volna, hogy a nyakmelegítő lesz az első darab, amit ebből az öltözékből elkészítek. 

Annyi dolog szólt ellene. Például nagyon sokáig nem szerettem a nyakmelegítőket (tudom, a fene se gondolná, ha azt nézzük mennyit kötöttem az utóbbi időben. 
Vastag. Tényleg nagyon vastag. Nem különösebben kedvelem a vastag fonalakat, és az Andes fonal magában sem a legvékonyabb, én meg dupla szállal használtam. Hozzászoktam, hogy zoknifonal vastagságból, vagy annál vékonyabb fonalakkal dolgozzak. Nem is volt hozzávaló vastag kötőtűm, pedig azt gondolná az ember, hogy nálam minden van, de el kellett mennem egy turiba, és megvenni a legvastagabb tűt, amit ott találtam. Olyan 8 mm vastagnak saccolom, így nem is olyan vaskos, mint a legtöbb "outlander nyakas", de tőlem ennyi telik. Vastagságban eddig megyek. 
A darab két végét kitchener öltéssel varrtam össze. Maga a módszer zseniális, de folyton elfelejtem. Minden francos alkalommal, amikor szükségem van rá, ki kell keresnem. (Igen, ott a vállamon látszik a varrás, simán eldughattam volna a nyakamhoz, de nem tettem. Szándékosan). 
És végül, de nem utolsó sorban lustakötéssel van kötve. Nem utálom a lustakötést, de nem is kedvelem, és ha tehetem elkerülöm. Amíg néhány sornyi szegélyről van szó, oké, de ...nem szeretem,na. De hát az eredetit lustakötéssel kötötték, hát én is azt tettem 
Az egész projekttel nem célom a "képernyő-hűség" nem szándékozom pontos másolatokat készíteni a ruhákból, inkább olyanokat tervezek, amik felidézik a hangulatot. Claire színei (az alábbi képen) az enyémtől teljesen eltérnek, meleg földszínek. Meglátom még, hogyan tudom úgy változtatni, hogy azért felismerhető legyen. 
A kötés egyszerű volt, a ideiglenes kezdéssel szedjünk fel egy adott számú szemet, kössünk sima szemekkel, amíg majdnem kiszaladunk a fonalból (vagy elég hosszú a darabunk), majd a két oldalt kitchener öltéssel varrjuk össze (a széleket úgy illesszük egymás mellé, hogy az egyik oldalát megfordítjuk, így egy fél csavar keletkezik a gyűrűben). 

Fonal: Drops Andes, 4 gombolyag
Kötőtű: 8 mm körkötőtű
Képek: Norbert Varga
(Claire fotója az Internetről)

Nincsenek megjegyzések: