Valami végetért

Mert ez is egy befejezett project....

Az ötéves egyetemi kaland véget ért.

Az iskolai hétvégék, a hosszú vonatozások

Az álmatlan éjszakák...

Maradnak a szép emlékek, kedves barátok

És két diploma öt év alatt.

Bárányok, először....

Már egy ideje készültem rá, az alpaca akcióban a DROPS Nepál fonalból be is szereztem a hozzávaló színeket...

De a vizsgák, és a munka miatt csak halogattam, halogattam

Amíg a kötőscsoportokon át nem söpört a báránykás láz...

Akkor aztán egy éjszaka alatt...

Minta: Baa Blee
Fonal: Drops Nepál
Kötőtű: 2,75 (passzé), 3,25 (sima), 3,75 (minta)
Fotók: (naki? ) Deli Christopher Laurent

Egy méretes próbakötés- DROPS Joyride Kardigán

Úgy egy éve van nálam egy kedves barátnőm fonala, amiből pulóvert ígértem neki.. Azonban soha nem kötöttem egy egész pulcsit DROPS Lima fonalból, de még neki sem kötöttem pulcsit... ez a két körülmény így együtt kissé elbizonytalanított... gondoltam, egy jó méretes shwatch (próbadarab) megoldhatná a kérdést.

Ráadásul nagyjából azóta akarom a Joyride kardigánt megkötni, amióta a DROPS kijött a 15/16-os téli kollekcióval. A nagy év végi Alpaca akció a lejobb alkalmat nyújtotta, hogy a fentieket összekombináljam.. A Ravelry-n váltottam néhány szót Jelloknits-szel, aki a pulóver változatot kötötte Limából, és biztosított, hogy a gauge (kötéspróba) a két fonalnak annyira hasonló, hogy nyugodtan mehetek a minta után, nem kell átszámolgatnom az egészet. Hurrá, így is tettem....majdnem. De nem én lennék, ha békén tudnék hagyni egy mintát, ugye? A színek változtak, egyrészről mert a Lima színválasztéka kissé eltér, másrészről a saját preferenciáim miatt. A sötét rózsaszín (vagy hívjuk mályvának? ) szegélyek helyett pirosat használtam, a sárgát pedig teljesen kihagytam, csak a narancs maradt.

A változtatások aprók, és a saját megrögzött szokásaim, és preferenciáim miatt történtek, és nem a minta hiányosságai miatt. Furának találtam, hogy a minta a testrészt egyenesen köti, és csak a mellrésznél szaporít. Én ennél jobban szeretem a határozottabb derékvonalat, így több szemmel kezdtem, az oldalánál fogyasztottam, annyira amennyivel eredetileg kezdenem kellett volna, majd a minta szerintinél kicsit gyakrabban, de ugyanannyiszor szaporítottam. 

A másik változtatás az ujjakat érintette. tetszett az eredetiben az egyszerű fair isle mintás szél, a széles passzék, mandzsetták az ujján már szinte hozzám nőttek, amolyan védjegyemmé is váltak. Így a piros szélt szélesebbre vettem, és úgy 15 cm után kötöttem az átmenet mintáját. 

Gondot az okozott, hogy mit csináljak a kontraszt színek szálaival, amiket a gomboláspánton nem használunk, és, hogy hogyan lehet megoldani, hogy az eredeti minta fotója szerint a piros (mályva) csak a gomboláspántig halad. A leírás ezt a részletet kissé homályban hagyja. Írtam is a Design Team-nek (valami előnye csak kell legyen annak, ha az ember lánya DROPS mintákat fordít), akik azt javasolták, az utolsó pár cm-en kössem külön a pántot, és utólag varrjam fel. Végül a színes résznél a kontraszt fonalat kivezettem a gomboláspánt előtti utolsó szemig, ott megcsavartam a két szálat, és visszafelé ezen a ponton vettem fel mind a két fonalat. A felső szélen ugyanezt csináltam,a míg a minta tartott, majd, a teljes felső szélt a pirossal kötöttem.

Az utolsó változtatás a nyakkivágás szegélye volt, a csak harisnyakötéssel kötött visszapöndörödő szél nem az én világom, így a leláncolás előtt 6 sor lustakötéssel fejeztem be. Utólag visszagondolva (mert utólag mindig okosabbak vagyunk) a testrészt a gomboláspánt szemei nélkül kötném, aztán a szemeket utólag felszedve, keresztben kötném meg a pántot. Ezzel megoldanám a szálelvezetési problémákat, és a gomblyukakat is könnyedén oszthatnám el egyenletesen.
Mindent összevetve szeretem ezt a mintát, szerettem kötni, és, ha valaki első fair isle mintás pulóverhez keres alanyt, ez egy nagyszerű jelölt lehet. A szokásosnál kissé vastagabb fonal miatt gyorsabban elkészül, a minta elég egyszerű ahhoz, hogy akár oda-vissza haladva is könnyen követhető legyen.

Technikai részletek:

Minta: DROPS Joyride

Fonal: DROPS Lime (Említettem mennyire megkedveltem a Lima fonalat? Már a Nepál is a szívemhez nőtt, de a kissé vékonyabb kistestvér is éppolyan nagyszerű). ,

Kötőtűk: 3 mm Lustakötéshez, 3.5 mm a harisnyakötéshez és 4 mm a mintás részekhez.

Fotó: Cristopher Laurent Deli.

Ujévi szerencse-kardigán, avagy DaVinci démonai

Ahogy itt itt itt és itt is (vagyis néhány éve januárban valamikor legalább egyszer mindig) már elmeséltem az újévi szerencse-pulcsi történetét, aminek az ötlete Angela Barátnőmtől származik...

Sőt olyan sokszor mondtam már el, nemcsak itt a blogon, hanem a Facebook-on is ilyen-olyan csoportokban, hogy többeknek megtetszett az ötlet, és az ötlet mellé csoportot is életre hívtunk, sőt a csoportnak elég népes tagsága van (legnagyobb meglepetésemre, és örömömre).

A dolog lényege ugyebár, hogy úgy kezdjük az újévet, ahogyan azt folytatni szeretnénk, az én (a mi) esetemben ez ugye sok kötést jelent :-)

Újévkor az első dolgom egy új pulóvert elkezdeni, és egyébként rám nem jellemző módon, addig nem is kötök mást amíg ezzel el nem készültem. Mivel a körülmények úgy hozták (vizsgaidőszak, szakdolgozat, más munkák), hogy a DROPS fordításokkal rendesen le voltam maradva, ezt a lemaradást próbáltam behozni, aminek az egyik eredménye az lett, hogy december 31-én, kb 18 órányi munka után éjjel 11.40-körül töltöttem fel az utolsó mintát... ezek után annyira fáradt voltam, hogy éjfél után már csak néztem ki a fejemből, beszélni sem tudtam értelmesen, nemhogy azt a minimális számolást ami a kezdéshez kellett volna, végig tudjam követni...

Így elsején kora délután kezdtem el, de utána, "ennyi pihenést megérdemlek" felszólítással sikerült jó ütemben, jó sokat kötnöm, így a saját (egy kardigán 4 napa alatt) rekordomat megdöntöttem, és 3 nap alatt, 4-én délután már blokkolódott...

Sokat tanakodtam, hogy mi legyen az újévi darab. A színe ugye fix, szerencse-piros... Volt egy tervem, sötét, feketés piros fonalból terveztem egy újabb Lion Neck kardigánt , de pár nappal korábban egy turiban nagyon hasonló vonalvezetésű, piros, tiszta kasmír kardigánt találtam, amit nem tudtam otthagyni, így mást  kerestem. Végigböngésztem a DROPS választékét, sőt a csoportból is sok segítséget kaptam, végül mégis úgy döntöttem, hogy mivel az idei egyik tervem az, hogy a suli végeztével bízom benne, hogy kicsit több időm marad a kretaív dolgaimra, a tervezéshez is szeretnék visszatérni, így saját kútfőből raktam össze egy top-down kardigánt. 

Adott mennyiségű (40 deka) fonalam volt, ehhez a tényhez igazítottam az elgondolást. Azért lett fentről kezdett, mert ha elkészítem az egészet vállig utána a két ujját, a testrészt addig tudom kötni,a míg a fonalam tart. A csipkeminta is lazábbá teszi, jobban lehet a blokkolással széthúzni. A minta egy régi zoknis könyvben talált minta változata (egy szemmel szélesebbre vettem, tükröztem és a két oldalt egymás mellé tettem). A karcsúsításhoz a szemeket nem a kardigán oldalán, hanem a minta mellett fogyasztottam, a szaporításnál pedig, hogy az A vonala hangsúlyosabb legyen, a minták között is szaporítottam szemeket.

Ha lett volna még fonalam, szívesen belekötöttem volna még egy gombolyagot, hogy kicsivel hosszabb legyen, de így is kb. 15 cm maradékkal láncoltam le.
Miköze mindehhez DaVincinek? Amíg kötöttem a teljes harmadik évadot megnéztem... Szerettem ezt a sorozatot.

Fotók: Deli Kristóf

Hűvös őszi délután

A 2015/2016 DROPS őszi/téli kollekciójából sok-sok kedvencem van. Több is a terveim között szerepel, sőt többhöz van fonalam is.. többek között a pink/bordó/lila/bézs Delightból is néhány, amiből ennek a mintának az eredetijét készítették... de egy kora-ősz napon olyasmit kerestem, amit a piros bakancsomhoz fel tudok venni... Tudtam, hogy változás van a levegőben. 

Azt gondolom, vastagság/kötéspróba szempontjából a  DROPS Delight, Alpaca és Fabel fonala egymással felcserélhetőek. Amennyire imádom a DROPS Alpacát, tudom menyire meleg, és hgy hajlamos a karöltőnél összenemezelődni, ahogy ezt a Bergen kardigánomnál tapasztalhattam is. Olyan őszi kardigánt akartam, ami nem túl meleg, és az Alpacánál jobban bírja, ha az őszi napsütéseben, túl melegre fűtött vonaton stb. megizzadok...Így az egyszínű szürke Alpaca helyett a színátmenetes (de még mindig szürke) Delightot választottam, ott pedig, ahol az eredeti modellnél Delight-ot használtak, én egy stashban bújkáló piros zokifonal szellemét engedtem kiteljesülni, amely a stash mélyén raboskodott---ki tudja mióta. 

A változtatásokról szólva... a szokásos hosszú passzémat kötöttem, és az ujjához jócskán adtam szemeket, hogy az én evezős méretű felkarom is beleférjen.

Ennyi változtatás,a  minta viszonylag egyszerű, jól követhető, már amennyire a DROPS minták azok. Én szeretem ezt a típusú mintaírást, ahol azt érzem feltételezik róam tudom mit csinálok, már ami a kötést illeti legalábbis.

A minta: Frosty Morning DROPS Designtól
Fonal: Drops Deight és Fabel.
Kötőtűk:: 2,5 mm és 3 mm.
Fotók : Deli Christopher Laurent.... egy igazán hűvös őszi, koránsötétedős délután.

shetland

Ajándék kendő készült...

A fonal (Fiberspates handdyed lace) hosszú évek óta várt a sorára. Egy fair isle sapka kötéséért kaptam cserébe. Egy pár éve, az egyik rosszabb időszakomban (akkor még nem tudtam, hogy sokkal rosszabb is lehet) elkezdtem belőle egy "meditációs" kendőt...

Ezalatt azt gondoltam, miközben kötöm, egy bizonyos cél elérésére koncentrálok, és ha esetleg valaki másnak a segítségével érem el, akkor a kendőt az a valaki kapja...

A segítség bármi lehet...lehetett volna... egy ajánlás, egy segítő kéz, egy figyelem felhívás, bármi, ami aztán (akkor) nem érkezett, és a dolgok még rosszabbra fordultak, és egyszercsak félretettem... Annak akitől sokkal később az igazi segítséget kaptam mást készítettem...

Amikor néhány hónappal ezelőtt új lehetőséget kaptam valakitől, tudtam, hogy eljött az ideje ennek a fonalnak is. A régi kezdeményt lebontottam, az akkori negatív érzelmektől meg akartam szabadulni, és frissen, újat kezdtem.

A minta régi, nagy kedvenc, és természetesen gyöngyök is kerültek bele. Az átadás hirtelen jött, így "igazi" fotózásra nem volt idő, csak ezeket a blokkolós-száradós beltérieket tudom mutatni...

Fotójáték--- avagy a mama vicces haja

Amikor nyáron a Mesterségek ünnepére Tilda barátnő, gyapjúszalagokat font a hajamba, elképesztő sikere volt, bár nekem alig-alig volt képem róla...és ezt, meglepő módon, Kristóf is bánta.

Így, amikor a Gyapjúnapra megismételtük, Kristóf kérésére (is) hagytam, hogy néhány képet készítsen...

 És közben válaszolok a kérdésekre, amik rendszeresen elhangzanak...

Nem, nem (sokkal) nehezebb, mintha a saját hajam lenne ekkora. A nemezszalagok kb. 200 gramm gyapjúból készültek, a nyersszínű gyapjút először egészen világosszürkére festettem, hogy többé-kevésbé passzoljon az eredeti hajszínemhez, majd vékony csíkokat nemezeltem belőle, és ezek végeit az általam festett gyapjúkból elcsent egy-egy szállal díszítettem. A díszítésben itt-ott néhány gyöngy, fémgyöngy is megbújik.

 A hajamat Tilda kis tincsekre osztotta, majd a félbehajtott szalagot hozzáfonta. A végét apró fejér gumikarika rögzíti. Amikor kibontom, a végét rögzítő gumit elvágom, és a fonatot kibontom.

 Első alkalommal 3-3.5 órába tellett befonni, másodjára sokat javítottunk a szintidőn, alig 2 óra alatt megvolt. 

Ha a fejem nagyon megizzad vagy poros lesz óvatosan lezuhanyozom, a nemezelt gyapjú bizonyos szinting vízálló, ha nem áztatom el, akkor nem nagy gond a megszárítása sem. 

Nem, uszodába nem megyek, amíg gyapjúszalag van a hajamba fonva.

Az első alkalommal, úgy egy hétig volt benne, azután az időjárás rendkívül felmelegedett, így kibontottam... de, ha rajtam múlt volna, már két nappal később visszafonattam volna... néhány hónapba került, mire újra hozzájutottunk, hogy megcsináljuk... meglátjuk, most meddig marad :-)