Korábban is említettem, de ismételnem kell magam. Az elmúlt néhány évben gyakran éreztem, hogy bárcsak feladhatnám, vagy legalább születhettem volna valaki másnak.
DE, időről időre, kapok egy-egy olyan napot, ami hálával tölt el. Aminek a végén jó hogy én én vagyok. Aminek a végén leülök, és hálát adok az Istennek, vagy az Univerzumnak, vagy akárkinek/akárminek aki felelős.
A tavalyi év "gyapjúnap"-ja ilyen volt. Az idei még inkább.No nézzük miért is...
Már a tény, hogy anélkül került erre a napra, hogy tudtuk volna, erre a napra esik a WWSIP Day , vagyis a world wide spin in public, a nyilvános fonás világnapja. Kell-e ennél jobb program, egy ilyen eseményhez kapcsolódóan?
Már a felkészülés, a színes fonalak, gyapjú festése is fényt és színt hozott a napjaimban. A barátok akik segítettek felkészülni a másik öröm.
Sokan eljöttek, és hagyták, hogy beszéljek arról amit annyira szeretek....
Volt aki csak az én kedvemért jött...
Találkoztam idegenekkel, kötöttem új barátságokat...
Egésznap fonhattam, és beszélhettem a fonásról, anélkül, hogy unott arccal, üveges szemmel néztek volna rám..
Egészen kicsiknek is megmutathattam, hogyan készül a fonal, és abból a szövet...
És néha apukát még jobban érdekelte a dolog, mint a gyerkőcöt :-)
Volt aki esküdözött, hogy márpedig ő aztán ezt sohasem... aztán mégsem tudott ellenálni... és orsóval, meg szösszel ment haza...
Olyan gyerekek is jöttek akik az első próbálkozásra úgy fontak, mintha orsóval a kezükben születtek volna.
És természetesen köszönetet kell mondanom Zsókának és Adriennek a szervezésért, és a meghívásért.A barátoknak akik hagyták, hogy szemérmetlenül hirdessük az eseményt a facebookon, sőt saját megosztásaikkal is segítettek.Roninak, és Krisztinek a felkészülésben nyújtott segítségükért. Tamásnak a fuvarért, és a vacsoráért. Mindenkinek aki eljött. Aki nem jött az irigykedjen.
De visszajövünk. Lesz még ilyen. :-)
Tegnap örültem, hogy én mégis én vagyok.
9 megjegyzés:
Én az augusztusi Mesterségek Ünnepén láttalak, orsóval a kezedben :) Nagyon egyek voltatok, látszott, hogy összetartoztok. Örülök, hogy vannak ilyen események, amik megerősítenek, hogy jót és jól teszel a világban :)
Még ha nem is időztem most sokat nálad, csak épp rád köszöntem, nekem te az egyik etalon vagy gyapjú terén. És csodállak amiért ilyen szépeket alkotsz. Jó helyen vagy és jót teszel ez teljesen nyilvánvaló.
Irigykedek, de betegek a gyerekek, és Zalaegerszegről nem tudtam volna csak úgy elugrani. Jövőre szeretnék ott lenni! Könnyek is szöktek a szemembe, ahogy olvastalak! Lélekben Veletek voltam egész nap! :(
Én irigykedek ezerrel! :)
Én örülök Anett, hogy Te, TE vagy! Én is egyike vagyok azoknak, akik korábban azt gondolták, hogy naaa, ezt én soha, még csak ki sem próbálom, de ahogy láttam Rólad, hogy még betegen is, csillogó, ragyogó szemmel beszélsz a "mesterségedről", egyszerűen vonzott, hogy legalább egy picit, de én is részese lehessek. Örülök, hogy megmutattad, és elmondhatom, hogy ha még nem is vagyok (nem is tudom lehetek-e egyáltalán) profi ebben, deee, hogy TE "tanítottál" kézi orsóval fonni! Öröm és Hála!
jajj biztos szuper volt most is! A szívem szakad, hogy most nem jutottam el, de legközelebb bármi legyen, ott a helyem.
Az az élmény leírhatatlan!!!!
kedves Anett ... tisztelettel, szerényen, alázattal írsz a fonalról, a fonásról, és hogy te érzed ajándéknak azt, hogy beszélhetsz róla ... jó olvasni az írásod, és nézni a képeket :) ... TeeMea
Mi is ott voltunk a kis családdal, örülünk hogy téged is láthattalak "élőben", mert már régóta olvaslak, és noha nem töltöttünk olyan sok időt ott a picúr miatt, hogy beálljak hozzád, jó volt így is.
Kezdő fonóként nagy öröm volt, hogy ott lehettem, láthattalak Téged és a gyönyörű munkáidat, örömmel néztem körbe-körbe járogatva a fonókört, ami egész nap folyt körülötted, igazi feltöltődés volt ez a nap!
Megjegyzés küldése