2014. január 12., vasárnap

Új év, új...

Angela barátném vezette be az "újévi szerencse-pulcsi" hagyományát... vagyis az újév első napján elkezd egy új pulcsit kötni... Mivel, hosszú ideje tartom, "az év első napján -sőt, napjaiban- olyasmiket csinálok, amivel az évközben is sokat szeretnék foglalkozni, és a kötés alapból azok közé a dolgok közé tartozik, amivel igenis sokat akarok foglalkozni, én is csatlakoztam, és már harmadik éve január elsején mindig új pulóvert/kardigán kezdek. Ez a második év a háromból, amikor az a bizonyos pulcsi piros pulcsi - és a kínaiak szerint ez a szín ugye szerencsét hoz- látom, talán egy új ponttal gazdagodik a hagyomány...
Facebook-os kötős ismerőseim közös kardigán-kötést szerveztek, eredetileg a Golde Wheat a cél, de más kardigánnal is lehet csatlakozni. Én, hosszas kutakodás, kérdezősködés, és fejtörés után maradtam az egyik jól bevált kedvencemnél, Rosamund kardigánjánál.
Ez már a sokadik variációm belőle, most hosszú ujjal, és szimmetrikus változatban készítettem el.
A másik facebook-on futó kötőscsoport a fonalfogyókúrát tűzte ki célul. A konkrét szabályokat mindenki magának állítja fel. Már régen lemondtam arról, hogy bármilyen lelkiismeret-furdalást érezzek a fonalkészleteim miatt, vagy akár komolyan elgondolkozzam számottevő csökkentésén, így az én szabályom az volt, hogy nem ígérek semmit, de azt majd nagyon szigorúan betartom. Mindenesetre, azért igyekszem többet elhasználni, mint amennyit hazahozok. Igaz, hogy tavaly ilyenkor kb. hat pulóverre/kardigánra való fonalat vettem ki a fonalaim közül, és meg sem látszott a dobozokon, hogy bármi hiányozna, így annak is kicsi az esélye, hogy ha egész évben csak a saját készletet fogyasztanám, és nem hoznék haza semmi újat, annak is látványos eredménye lenne...
Ezt a fonalat nagyjából két éve vásároltam, egy épp aktuális akció keretében, és igen, a fehér változatából mér egyszer megkötöttem ugyanezt a mintát. 80% gyapjút tartalmaz, de rendkívül könnyű, 400 grammból egy egész hosszú ujjú kardigánt meg tudtam kötni, amit ráadásul az általam szokásos 3-3.5-ös tűnél vastagabbal, 4.5 mm-essel kötöttem, így haladós is volt.
A fotókat szokás szerint Deli Kristóf készítette... az ember lánya pedig nem vitatkozik a fotóssal, még akkor sem, ha azt kéri, hasaljon a padra (és lehetőleg csináljon hülyét magából)... pláne nem, ha az a fotós, a saját gyereke :-)

3 megjegyzés:

Kriszty írta...

Nagyon tetszik a kardigánod. Mellesleg nem csináltál hülyét sem magadból. :) Tök jó képeket készít a fiad.
Az pedig külön öröm, hogy vannak mások is akiknek dobozszámra vannak fonalai...én pl sokszor vagyok úgy, hogy ennek ellenére pont az nincs ami kéne. :) És már megfogadtam, igaz nem újévileg, hogy csak úgy veszek fonalat, hogy egy konkrét cucchoz. Na ez az amit nem tudok betartani. :)

Elinor17 írta...

Nagyon szép , s Neked jól áll ez a piros .
örülök amikor valaki a felhalmozott , s végtelennek tűnő fonalkészleteiről ír , így az én lelkifurkám is egyre kisebb .:))

Paat írta...

Nagyon csinos, amolyan kabátkás. Nagyon tetszik.