Bárányos idők

Amennyire szeretettem az első bárányos sapit kötni, végül nem voltam igazán oda a zöld passzéért.Tudom, zöld, fű, tavasz meg minden, de mégsem. Pedig a zölddel nincs bajom (nem úgy mint a sárgával), olyannyira, hogy abból a zöld fonalból (Drops Nepal, green mix) egy egész pulóverre valót őrizgetek a készletemben.

A faonon is szerettem volna egy kicsit igazítani, így, amikor Adél azt kérdezte az egyik csoportban, kötne-e valaki egy ilyen sapkát neki, gyorsan felajánlottam az enyémet. (egyébként meg nézzétek meg a blogját, néhány bejegyzéssel korábban egy olyan kendőt mutat, amihez maga fonta a fonalat...olyan gyapjúból, amit én festettem.

Ez lehetőséget adott arra, hogy újra kössem a sapit. Ezúttal szürkét hazsnáltam az alsó széléhez, végül is ez egy téli sapka, a felső részén hópelyhek hullanak, és nálunk elég ritkán található télen ragyogó zöld fű.A kötés most sem tartott tovább egy napnál, bár ezúttal nem éjszakai kaland volt, hanem egy vasárnapi.

Csak 12 kör bodásmintát kötöttem a korábbi 16 helyett, és a felső (világoskék) sorokból is kihagytam párat (max kettőt).
Minta, Blaa bee hat
Fonal: Drops Nepal
Fotó: Christopher Laurent Deli