Ti királylányok vagytok?

Egy másik blogon kommenteltem, és az én blogom címét kérte, ami eszembe juttatta, hogy jü ideje nem írtam ide... már meging.
Valószínűleg kihagyom a koncertek nagy részét, rengeteg kéünk van, de ugyanazt a zenekart látnátok, ugyanazzal a hegedűvel, ami számomra egyáltalán nem unalmas, de nem vagyok benne biztos, hogy ezzel mások is így vannak... Talán majd egy összefoglaló bejegyzést írok, később...
A történelmi újrajátszó eseményekről szólva Ozora után a múzeumok éjszakáját a Paksi Városi Múzeumban töltöttük, ahol viselettörténeti bemutatót tartottunk.

 A divat változása évszázadról évszázadra... meglepő, és egyben elképesztő, hogy mi mindent tud a csapatunk megmutatni.

 A 19. századi szekció, Emese a sárga regency / napóleon korabeli ruhájában, én a reformkoriban, és Gizus a dualizmus korabeli-krinolinosban.

 N. lőtt egy portrét rólam, észre sem vettem, csak utólag, a képek válogatásakor csodálkoztam rá.

A vadonatúj pipellőm... Történelmileg hiteles, autentikus (hagyományőrző nyelven "tenti", de a stílus néhány évtizeddel későbbi, mint a ruhám... de mentségeme legyen mondva, esett az eső. És bevallom, még mindig jócskán van hozzászoknivalóm, a sarokkal készült cipőkhöz...

Nézzé(te)k azt a kislányt... "Ti királylányok vagytok?" kérdezte teljes csodáattal... ha semmi másért, az ilyen pillanatokért (is) érdemes csinálni... (és jegyezzük meg a remek fotóst, akinek igen jó szeme van az ilyen pillanatok megörökítéséhez)

És az estben szerepet kapott a próbabám, Juci... Annak idején amerikából hoztam magammal, pá évvel ezelőtt a jelenlegi méretemre tömtük ki, és a íszmagyar ruhémat viselt (nem, nem voltam hajlandó 8 méter pamutbársonyt magamra venni plusz 35 fokban)...
Photos: Norbert Varga