Úgy tűnik, ez visszatérő téma errefelé, olyannyira, hogy azon tűnődöm, nem kellene-e valami rendszeres rovatként működtetni... De akkor, a dolgok természetéből adódóan, attól tartok, ha megtenném, történne valami, ami megakadályozná, hogy használjam a maradékaimat, ezt meg ugye nem akarhatjuk? Nos, ezért ez itt a nemhivatalos következő epizódja a nemhivatalos maradékfelhasználós nemsorozatnak.
Ezeket a fonalakat (és a rózsaszín öltözék darabjait bemutató legutóbbi epizódot) a hosszú, rózsaszín átkötős kardigánnál láttuk, ahol elmeséltem, hogy le kellett állnom a kötésével, mert elkevertem az utolsó gombolyag fonalat. Azt akkor nem meséltem el, hogy sokat kutattam a turkálóban, meg a készleteimben is, hogy legalább valami hasonlót találjak, ami ott kb pont akkor bukkant elő, mint amikor végre megtaláltam a hiányzó gombolyagokat.
Találtam még nem teljes gombolyag rózsaszín fonalat is, ami meglepő hasonlóságot mutatott azzal, amit a kardigánhoz használtam. A rózsaszín bakancsom meg persze várta, hogy használjam, újabb zoknikkal.
A zoknit a szokásos módon kötöttem, eltérő színű, rövidített soros orr és sarok, harisnyakötés a lábfejen, és asarok után kb bokáig, onnan pedig hosszú bordás rész, amit le és felhajtva is lehet hazsnálni, és "Jenny's surprisingly strechy bindoff" leláncolásként.
Kötőtűk: Knit Pro Zing, 2,25 mm.
Fotók: Norbert Varga.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése