Heti jelentés

Sokáig tartott, de talán már túl vagyok a nehezén. Szerdán még vissza kellett mennem az orvosomhoz, megkérdezni meddig mehet el az ember lánya megfelelő légzés nélkül mielőtt az agysejtjei megsérülnek??? Erre kaptam még erősebb antibiotikumot, de csütörtökön már látszott az alagút vége. Pénteken már levegőt is kaptam, hurrá. Szombatpn már elég naposnak láttam a jövőmet... Vagy csak az időjárás volt naposabb??? Mindenesetre elég jól voltam, hogy megtarthassam a második órát a zoknikötő tanfolyamon az 1001 fonal boltjában, és megszerezzem az utolsó gombolyag fonalat ami a "Casual friday (sportos péntek) kardigánomhoz még kellett. Sublime fonal, organic merinoból. A minta nagyon egyszerű egy darabban kötve fentről lefelé. A mintát majd leírom.

Most éppen "blokkolódik" a hálószobám sarkában, még gombokat kell rá vennem. Ki gondolta volna... van itthon egy kisebb röltexre való gombom, mégsem elég. Nem találok matt világoskék, vagy ezüst színű fém gombot megfelelő méretben. Fénykép amin viselem is idő, fényviszonyok, és persze olyan személy kérdése aki megnyomná a gombot a gépen. Hamarosan, ígérem.Addig is ízelítőnek:

Mivel a betegség miatt jó sokat voltam itthon, elég időt tölthettem kötéssel. A kétszínű Venezia pullóveremmel is szépen haladtam.

Persze a "szépen haladtam" kifejezés csak viszonyítás kérdése, mert ennél lassabban soha nem haladtam. Ugye van több, mint 250 szem egy sorban (körben) és a minta nagyon aprólékos, de akkor is... több mint húsz percig tart mire egy sorral végzek... Ennek ellenére olyan varázslatos az egész... már vagy a negyedik ismétlésnél járok, és még mindig nem "látom át" az egész mintát, csak nézem a rajzot és kötöm " két fehér, két kék, három fehér, egy kék, egy fehér, egy kék, három fehér, két kék, két fehér" és így tovább, de mire megérzem a ritmusát már az új sort kell kezdenem ami teljesen más. De néhány sorral később ott van... az a részletes, cirkalmas rajzolt minta.

A Veneziát persze nem vihetem magammal akárhová, főleg mert két közel egykilós gurigából készül másrészt sokkal több odafigyelést kíván mint amire egy orvosi rendelőben, vagy egy kávézóban képes lennék. Hát kellett valamit kezdeni erre a célra is. Mostanában úgy látszik a piros időszakomat élem, a piros fodros kardigán, és további piros megkötésre váró fonalak mellett... A Használt Ruhák királynője egy piros kabáttal jött haza, ami, hát ...nagyon piros. Valamivel finomítani kellene, igaz? Találtam egy gombolyag Malabrigo csipke fonalat a dobozaimban (több mint egy éve hozott BlackKitty New Yorkból), amit a Travelling rose sálra szántam, de az erős kontraszt miatt nem mutatott a minta, keresnem kellett valami egyszerűbbet...

És, hát, ki tudja miért...talán a melegebb idő miatt rámtört a csipkeköthetnék (ez valahogy mindig a jó idővel jön, de az is lehet, hogy csak a fair isle-ból lett elegem).