Mármint ez egy újrahasznosított bejegyzés... ami régebben (ezúgy kb három napja) már létezett/létezik az angol nyelvű blogon, de ideteszem magyarul is...
Kicsit mint több egy hónapja kínlódom egy jól megtermett arcüreg-gyulladással... A múlt héten feladtam a küzdelmet és feírt antiotikumot (egy héttel későbbi megjegyzés: nem gyógyultam meg tőle):
Ráadásul az ablakomból ezt lehet látni...HÓ!!! (nem csoda hogy belebetegedtem...)Azért van jó hírem is... a piros kardigán elkészült. Fényképet amin viselem majd akkor kaptok, ha márnem úgy nézek ki (és nem úgy érzem magam) mint egy kísértet...
És a postás is volt nálunk... reggel 7.30 kor csöngetett ezekkel:
Ennek örömére rögtön félredobtam amin dolgoztam (top-down kardigán, már a második ujjánál tartok) és kötöttem egy kis próbadarabot:
Ez aztután annyira felizgatta a fantáziámat, hogy rögtön neki is fogtam... a próbakötések hazudnak... túl sok szemmel kezdtem, így le kellett bontanom úgy húsz 310 szemes sort... brrr.Azután újrakezdtem kevesebb szemmel:
Mmmm...olyan izgalmas, ahogy az újabb és újabb sorokból a minta egyszer csak kiugrik... és szinte hihetetlen mennyire megváltozik a kötött darab egy egyzserű öblítés/gyenge mosás után... erre mondják angolul, hogy a fonal "kivirágzik"... nézzétek csak a különbséget:
Ez főleg azokkal a fonalakkal történik, amelyek a gyárból egyenesen a kúpon érkeznek. Ezekben még benne van a gyapjúban természetesen található lanolin, és a gyártás során felhasznált egyéb olajok, adalékok. Mosással ezek távoznak, és a fonal "fellélegzik" fellazul, megpuhul.
1 megjegyzés:
A karigán, és ez a mintás darab is gyönyörű. Még épp hogy horgolgatok, de majd megtanulok egyszer kötni is:)
Megjegyzés küldése