Eredeti szöveg Bródy János. Megtalálható itt.
Nézd, visszatértem,
Lehet, hogy szégyen,
De nincs bennem lelkifurdalás
Más földre vágytam, tengerre szálltam,
Éreztem kell a változás.
Áthajóztam vadvirágok zajló tengerén
Áthajóztam fáradt fényű csillagok kövén
De látod visszatértem,
Ne hagyd, hogy kérjem,
Szoríts magadhoz, úgy, mint rég
Vonzott a távol, s a Nagyvilágból,
Érkeztek elhívó jelek.
Hajtott a vérem, s a szenvedélyem
Győzött a józan ész felett.
Áthajóztam kísértések örvénylő vizén
Áthajóztam tündérlányok hullámzó ölén.
De látod, visszatértem, ne hagyd, hogy kérjem,
Ölelj magadhoz úgy, mint rég.
Mondd, hogy vártál reám, minden éjszakán.
Mondd, hogy vártál reám minden vihar után.
Nézd az éj felszakadt, s a felhők alatt, árad már a fény.
Áthajóztam kísértések örvénylő vizén
Áthajóztam tündérlányok hullámzó ölén.
De látod, visszatértem, ne hagyd, hogy kérjem,
Ölelj magadhoz úgy, mint rég.
Mondd, hogy vártál reám, minden éjszakán.
Mondd, hogy vártál reám minden vihar után.
Nézd az éj felszakadt, s a felhők alatt, árad már a fény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése