2010. október 21., csütörtök

Villámháború

Ami, az "igazi" háborúkkal ellentétben valóban végetért két hét alatt, ugyanis ennyi idő alatt készültem el ezzel a kabáttal a kezdéstől a blokkolásig.

Szerelem volt első látásra, ott guggoltam a Váci utcai újságosnál, és a szám is tátva maradt, talán még a szemem is könnybe lábadt, annyira akartam, hogy nekem is ilyen kabátom legyen. A csavart minták miatt? A karcsúsított vonala miatt? A peplum (ezt hogyan mondják magyarul? csak a "svejfolt" szó jut eszembe) miatt? Mindegyik magában is elég lenne, hogy rácuppanjak egy modellre, de az még több volt. Ahogy hazaértem, még a kabátomat sem vettem le, máris nyitottam a gépet, és , megrendeltem a fonalat.

Az eredeti az újságban GGH Camello-ból készült, de nem gondoltam elég gyorsan, be tudnám szerezni, vagy meg tudnám fizetni. (Később kiderült tévedtem, Török Kati 1001 fonal boltjában igenis lehet kapni sok-sok szépséges színben, de ez egy másik történet).

Mindenesetre, én valamilyen tweed fonalból szerettem volna, ráadásul épp egy kék korszakomban, így a megbízható, és megfizethető tiszta gyapjú, vagy gyapjú-selyem tweed-fonal
forrásomhoz fordultam, a Kingcraig Fabrics-hoz. Már annyi, de annyi fonalat vásároltam tőlük, igazi csoda, hogy ez az első befejezett darabom a fonalukból. Ó, persze kötöttem sokat velük, több próbadarabom van, mint amit érdemes megszámolni. A Veneziámnak még mindig hiányzik egy ujja, a rozsdás narancs kardigánt meg össze kellene varrni, és blokkolni... De azt már tudom, hogy szeretem ezt a fonalat. Közvetlenül a gyárból jön, kúpokon (a legtöbbször), elsőre kicsit szúrós, talán durva is, és határozott olaj (vagy inkább zsír?) a szaga, ami a gyapjú természetes faggyútartalma miatt van. DE... már kötés közben rengeteget puhul, és mosás után... mosás után szinte kivirágzik, csodálatos módon megpuhul, és a szag eltűnik. Persze, soha nem lesz olyan puha, mint, mondjuk egy Malabrigo, de a szorosabb fonás miatt hosszabb távon sokkal jobban tart, nem bolyhosodik, bögösödik úgy. És nem engedi el magát, nem nyúlik ki úgy, mint sok más puhább fonal.

Bármikor itt vásárolok, nagyszerű élmény. Mint épp most, amikor véletlenül rossz képre kattintottam, és az 500 grammos gurigát vettem meg a 800 grammos helyett. Mivel nem ez az első vásárlásom Shaunnál és Jamie-nél, nem estem pánikba, küldtem egy gyors üzenetet, kérve, hogy légyszi a nagyobb gurigát számlázzátok és küldjétek. Válaszként azt kaptam, hogy "oh, már elküldtük a fonalat (még nem is fizettem), de küldünk neked 300 grammot ingyen, köszönetképp, hogy olyan hűséges vevőnk vagy". Na ez azért nem mindennapi, ugye? Köszönöm. Időben, néhány nap alatt ide is ért.

Korábban többlevelet váltottunk arról, hogyan lehetne a fonalukat népszerűsíteni nálunk... nagyobb mennyiségnél (10 kg) komoly kedvezményt adnának, ha valakit érdekel a dolog, jelezze, szívesen lelevelezem.

Akkor egy kicsit csalódott voltam, (ami persze az én hibám, hiszen már van ilyen fonalam, más színben), mert vékonyabb volt mint amire számítottam, és ez egy kabát, nem jött volna jól ki teljesen átszámítgatni a mintát vékonyabb fonalra. De ekkor hirtelen megvilágosodástól vezérelve megdupláztam a fonalat, és majdnem pontosan annyi lett a szemszám a próbadarabon, mint amennyinek kellett.

A következő akadály maga a leírás volt... merthogy németül írták, és a némettudásom nem sokat ér. Regula mentett meg,, aki egy szombat délutánját szánta rá, hogy átolvassa velem a mintát.Amikor hazaértem azon a szombaton, azonnal elkezdtem, és pontosan két héten belül kiterítettem blokkolódni.

Csak néhány apróságot változtattam a leíráshoz képest, a "szoknya" részét két centivel, az ujját valamivel hosszabbra kötöttem, a csavart mintát az övön, a csuklónál, és a vállpánton tükröztem (szimmetrikus legyen), és a gombolásbántot külön ráhorgoltam, mert nem tetszett, ahogy a köttött szélnek nem volt elég tartása. Nem beszélve, hogy ezzel a két centivel kényelmesebb, és jobban áll.

A vastagabb fonal és kötőtűk miatt igazán gyorsan haladtam, és egyszerűbb is volt, mint eredetileg gondoltam volna.

A fonal: Kingcraigs Fabris, gyapjú/selyem, tengerészkék.

Tűk: Addi körkötőtű, 5mm, az ujjakhoz 5mm bambusz kéthegyű kötőtű.

Gombok: a Röltex Móricz Zs. téri üzletéből.

Minta: a 2010-es őszi Rebecca magazinban.

A fényképeket természetesen saját magánfotósom, Kristóf fiam készítette. Köszönöm, csillagom.

És levágattam a hajam. Észrevettétek?

6 megjegyzés:

Marcsi írta...

Csodálatosan szép ez a kabát! Valóban komoly csatát kellett vívnod érte de megérte, olyan gyönyörű és nagyon jól áll!
A többi munkád is fantasztikus!

bucilla írta...

Fantasztikus! Olyan mintha rád öntötték volna:) Az új frizurád is nagyon jó lett!

Anice kötős blogja írta...

Mennyi újdonság ebben a posztban -csak kapkodom a fejem.
A frizkód már a ravelryn megdícsértem magamban, a kabátot meg irigyelem itt és most :)

Most megyek és megnézem a "fonalboltot".

nöné írta...

Elképesztő vagy! Ez a kabátka valami fantasztikus, és nagyon jól áll Rajtad! Séró remek:o)

Timici írta...

szuper a kabát, a történet pedig nagyon jó volt, happy enddel, ahogy az kell:o)

Bea írta...

Nagyon csini kis kabátka! Gratulálok!