2017. március 6., hétfő

Próbaváltozat

Már van egy majdnem kész próbaváltozatunk a ruhából :-)
Mindenki ismeri az "ócsóanyagos bótokat", ahol gyári maradékokat, gyári hibás anyagokat és hasonlókat árulnak. Nyomáshibásak, néha koszosak, vagy lyukasak, de néha egész érdekes kincseket is lehet találni :-) Én egy mutatós sötétpiros/fekete csíkos anyagot találtam, a ruhához vásárolt taffeta árának töredékéért. Mivel, ugye, vagy 15 éve nem varrtam ruhát, úgy gondoltam, mindenképp muszáj egy próbakört futni, részben felfrissíteni a tudásomat, részben ellenőrizni a mintát, részben egy-egy technikát kipróbálni/ kitalálni/ kidolgozni. 
Kezdhettem volna egy könyvből, vagy a Pinterestről kimásolt mintával, amit felnagyítok, de már így is elég kockázatosnak ítéltem a vállalkozást, nem akartam még egy rizikófaktorral nehezíteni a helyzetünket. Így ezernyi korabeli ruha átnézése után eldöntöttem milyen formát, milyen stílust szeretnék, és az Etsy felé vettem az irányt, ahol egy viszonylag egyszerűnek tűnő, és nem túl drága mintát vásároltam, amivel dolgozni tudtunk.
Zsófi jelenléte ismét felbecsülhetetlen értékű, még akkor is, ha a szakmai, technikai tudás az enyém, nélküle nem tudtam volna megcsinálni. Ez a ruha közös munka eredménye.
Izgalmas volt látni, hogyan alakul, lépésről lépésre, izgalmas volt kitalálni mégis hogyan oldjunk meg bizonyos dolgokat, mint például a felsőrész merevítését (ilyesmit sohasem csináltam korábban)...
Vagy a nyakkivágás és a derékrész eldolgozásától (igen, ezt kézzel :-) ) az ujjáig, ami többször is kitolt velem, olyannyira, hogy már-már arra is hajlottam volna, hogy a ruha ujjatlan maradjon, de nem hagyhattam, hogy legyőzzön, ugye?
A felsőhöz képest a szoknya egyszerű, sima dolog, de azért ezt is sikerült elrontanom, de a tanulságot levonom, és nem szedem szét, inkább megpróbálom kitalálni, hogyan tudom a hibát elrejteni.
Amikor az egészet nagyjából összeraktuk, és már egészen úgy nézett ki, mint egy báliruha, mint a hülyegyerekek ugráltunk és visítoztunk... Zsófi ugyan már jócskán késésben volt, muszáj volt lerohannunk a ház elé fényképezkedni...
Időutazás, és öröm volt egyszerre
Piszok hideg is volt, különösen egy vállról leeső ruhában.....
A liftes képet persze nem hagyhattuk ki...(a liftben egyedül is alig fértem el, Zsófi csak úgy tudott bejönni, ha a krinolin a nyakamba vettem).
Persze hogy mi van a ruha alatt? Bár fűző volt rajtam, teljes alsóruházatot még nem készítettünk, így az maradt, amit épp viseltem, strech leggings,kézzel kötött zokni (természetesen DROPS Fabel fonalból) és biopapucs :-)  

Alig vártuk, hogy feltehessük a lépeket a facebookra, ahol eszméletlen sikere volt... soha nem kaptam egyetlen bejegyzésre sem ennyi lájkot (de ki számolja, igaz? ).
Egy kedves táncos ismerősünk, Szilágyi N. Zsuzsa még sétálni is elvitt egy parkba... :-) 
Folyt köv. ... Most el kell mennünk vásárolni néhány apróságot, és aztán jöhetnek az "igazi" ruhák. 

1 megjegyzés:

aarkus írta...

Barátom, nem is tudom, mit mondjak. Zseni vagy, na.